Furcsa, amikor a 26 éves, egygyermekes apukát a teljes magyar sportmédia, ahogy mindenki más, Kiskokónak nevezi. Még akkor is furcsa, ha nevezett labdarúgó 171 centis magasságához jellegzetesen vékonyka gyermekhang párosul. Több tucatnyi olyan nemzetközi futballsztárt lehet felsorolni, aki alulról súrolja a 170-et, mégsem kicsizi le senki. Lionel Messit sem pequeñónak becézik, inkább Leónak, bolhának, vagy Messiásnak. Kovács Istvánt mégis Kiskokónak hívják.
Kovács István hatalmas tehetség
A szeretetteljes becenevet és a magyar futball legnagyobb ígérete jelzőt akkor aggatta rá a média, amikor az még valóban ült. A törékeny, de rendkívül tehetségesnek tartott szombathelyi srác már 17 évesen, 2009. május 13-án a Győri ETO ellen bemutatkozott az NB I-ben, a következő két szezonban is jutott neki egy-egy meccs csereként.
A 2011/2012-es bajnokság hozta meg számára az áttörést. A jobbára zárt védekezésből induló és kontrákra építő Artner Tamás csapatából kitűnt induló sebességével, átlagon felüli cselezőkészségével. Az edző ősszel tizenegyszer jelölte a kezdőbe, ezalatt két gólt szerzett és kiosztott egy gólpasszt is. Csoda hát, ha 2012 februárjában, még 19 évesen Magyarországon belüli transzferek tekintetében rekordösszegnek számító 500 ezer euróért el is vitte a Videoton?
Azóta hat esztendő, 137 NB I-es – 92-szer kezdett és 45-ször volt csere a Vidiben – és öt válogatott fellépésen van túl, mégis összesen tán két jellemző momentumára emlékeznek a szurkolók:
- Az első válogatottságára, amikor sokan helytelenül az ő becserélésével magyarázzák a románok egyenlítését (2-2) és ezzel az Egervári-csapat vb-álmainak elszállását, holott nem ő kérte, hogy pont egy, az ősi ellenfél elleni extra fontosságú mérkőzés 80. percében, hazai vezetésnél debütáljon a nemzeti tizenegyben. Ráadásul a román egyenlítő gólhoz nem sok köze volt (a videón 5:50-től).
- Bár Kovács István 16 NB I-es gólt jegyzett eddig, mégsem ezek egyikéről beszélnek az emberek, sokkal inkább a szombati Videoton-Újpest (3-0) bajnokin elért történelmi csődjéről: a két perc alatt kihagyott két büntetőről.
Kovács István statisztikája
Kovácsnak az elmúlt hat évben két portugál, egy-egy spanyol, francia, magyar, norvég, most meg épp egy szerb edzőnek kellett bizonyítania. Kezdetben ez sikerült, rendszeresen játszott Paolo Sousánál, de aztán Gomesnél kispadra szorult. 2014 tavaszán még az is felmerült, hogy visszaigazol Szombathelyre.
Kovács nyolc fehérvári edzője közül a spanyol Joan Carillónak sikerült legjobban megtalálni a támadó középpályás helyét, szerepét a Videotonban, másképp megértetni vele, mi is lenne a feladata. Ennek bizonyítékaként 2014/15-ös bajnokságban futotta a legjobb évadját; 27 bajnoki meccsen 23-szor lehetett kezdő és ezalatt öt gólt szerzett, a statisztikák szerint gólpasszt nem adott.
Kovácsot kedvelte Casoni, Pető és Horváth edző is, de a norvég Henning Berg és a magyar játékvezetők már kevésbé.
A mellőzöttség és a védelem hiánya 2017 tavaszán horrorsérüléssel párosult, majd ősszel egy újabbal, amelyből tavasszal, Nikolics edző segítségével kellene talpra álljon.
A Videotonban Kovács 114 fellépésén összesen 14 gólt lőtt és kiosztott még 12 gólpasszt. A 2016/17-es, illetve a jelenleg is zajló évadban 23/0/0 a teljesítménye. Összességében a fehérvári 137/14/13-as statisztika posztját tekintve sok mindennek nevezhető, csak extra teljesítménynek nem.
Miért maradt Kovács István Kiskokó és 26 évesen miért nem érett futballista?
A fentiekből is kiolvasható, Kovács István nem csak sérülései miatt nem Fortuna kegyeltje. Ahhoz ugyanis, hogy egy-egy tehetséges ifjú a felnőttkorba lépve is bizonyítani tudja kivételes képességét számos dologra szükség van. Leginkább
- tudatos karrierépítésre,
- folyamatosságra és bizalomra,
- támadó esetén arra, hogy a játékvezetők megvédjék, ha az szükséges.
Ebben a választott csapat edzői gárdája és a bajnokság általános bírói felfogása segíthet leginkább.
Kovács a Berg-időszakot kivéve nem szenvedett bizalomhiányban, de tucatnyi edzővel volt kénytelen közös nevezőre jutni. Minden évben más futballkultúra más filozófiájához kellett igazodjon. Ez a fiatal labdarúgók esetében semmiképp sem segíti a rutinszerzést, a felnőtté válás folyamatát.
Úgy tudjuk, az elmúlt két évben több klub is szerette volna soraiban tudni. Télen a Mezőkövesd kínálta fel annak lehetőségét, hogy újraépítse karrierjét, de információnk szerint, az amúgy erős fizetési ajánlatuk még a felét sem érte el a Videotontól havonta elutalt összegnek. Kovács ezért inkább maradt.
A kispadon, mert ugyan Nikolics edző láthatóan kedveli, de a posztján Danko Lazovic a megkérdőjelezhetetlen favorit.
Lazovics más szintet képvisel. Ez azért is lehet, mert egy, a téli edzőtáborból származó szemtanúi beszámoló szerint a 43-szoros szerb válogatott hiába 34 éves rutinzsák, minden edzés után kint maradt a kapura lövést gyakorolni. A magyar játékosokra ez úgy általában nem jellemző.
Az Újpest meccsen az is látszott, ha Lazovic egy sorral előrébb, támadóként játszik, úgy Huszti Szabolcs góllal és gólpasszal jelezte, ő is okkal előzi meg Kovácsot a házi posztrangsorban.
A Videoton labdarúgója sérülése óta hét meccsen 136 percet töltött pályán. Kívánjuk neki, hogy sikerüljön visszakapaszkodnia. Meglehet azonban, ha télen elfogadja a Mezőkövesd ajánlatát, már előrébb jár.
Kiemelt képünkön: Kovács István Ádám, a Videoton játékosa (b) és a győri Dan Mihai Bucsa (j) a labdarúgó OTP Bank Liga 18. fordulójának Győri ETO FC – Videoton FC találkozóján a győri ETO Park Stadionban 2015. március 1-jén.
Fotó: MTI/Krizsán Csaba