Foci

Miért totális csőd Felcsút és a többi a labdarúgó-akadémia?

Kálnoki Kis Attila
Kálnoki Kis Attila

rovatvezető. 2014. 07. 24. 14:37

A számok azt bizonyítják, míg a világ számos kis országa jobb híján "exportra termel" labdarúgót, a magyar foci jelenlegi hatékonyságával erről semmiképp nem lehet beszélni. Íme az egyszerű és logikus okfejtés.

Muszbek Mihály szerdán tette közzé soros Sportgazdasági Nagyító elnevezésű elemzését, ami az OTP Bank Liga és az NB1-es klubok 2013-as mérlegeiből, közhasznúsági jelentéseiből von le következtetéseket.

A szakember előadása közben az U19-es válogatott keddi, Portugália elleni 6-1-es megalázó kudarca kapcsán kitérőt tett a hazai utánpótlás képzés aktuálisan legjobbnak elkönyvelt formája, az egyre gyarapodó akadémiák problémájára is.

Lássuk, a Muszbek-elmélet szerint mi a gond?

 
A belga cég jelentése szerint a debreceni akadémia 60 százalékos eredményt ért el
Forrás: dvsc.hu 

A probléma egyik forrása abban rejlik, hogy a magyar leszokott a sportolásról. KSH kimutatása alapján évente átlag 40-45 ezer fiúgyermek születik hazánkban. Ezek 6-10 (!!) százaléka lesz igazolt sportoló. A nagyságrendileg 3000 ilyen-olyan sportágat választó gyermek fele köt ki a labdarúgás mellett. Az 1500 futballista palánta harmada 14 éves koráig lemorzsolódik, számuk ekkor már csak 1000.

A gyakorlat azt mutatja, hogy az akadémiai labdarúgó osztályokat 20-22 fővel indítják, azaz 1000 potenciális korosztályos labdarúgó közül minden harmadik, 320-350 (!) fizikai, mentális, labdaügyességi képességétől függetlenül is akadémista lesz, kiköt a 16 NB1-es klub valamelyikének utánpótlás nevelő bázisán.  

 

A probléma itt kezdődik. Európában jóval nagyobb a merítés, ott a statisztika szerint csak minden 15-20., de kizárólag valamennyi mutatója tekintetében tehetséges labdarúgóból lesz kiválasztott. Ahogy a német Hertha BSC utánpótlás igazgatója Ifj. Dárdai Pál fogalmaz: “ha én kapok egy csapatnyi 15 éves játékost, abban van 5 A kategóriás, 15 B és egy C. Magyarországon ez úgy néz i, hogy akad 1-2 A, 2-4 B és a többi C. “

Feltételezzük, hogy mind a 320-350 gyerek 18 éves korára el is végzi az akadémiát. A jelenlegi adatok azt mutatják, hogy minden akadémiai korosztályból évente csak 1-2, összesen úgy 40-45 gyerek kerül fel a klubok NB1-es keretébe – azaz, megdöbbentő, de csak az akadémisták 5-7 százalékának van esélye arra, hogy élvonalbeli labdarúgó legyen. (A képet némiképp szépíti, hogy évfolyamonként 10-15 játékos még 18 éves kora előtt kikerül külföldre, de egyrészt őket nem megveszik, hanem többnyire menedzserek “tukmálják” a befogadó klubra, másrészt további sorsuk bizonytalan.)

Tovább haladva a Muszbek-elmélet mentén, a probléma másik forrása gazdasági. Egy-egy akadémia szerény számítások szerint évente egy játékosra egymillió forintot költ, így egy évfolyamra 22 milliót, négy év alatt megközelítőleg 90 milliót, azaz 300 ezer eurót.

 
Itt, az agárdi Sándor Károly Akadémián nevelkedett Szekeres Adrián
Fotó:  MTI

Az utóbbi két évben lényegében nem értékesítettek a klubok külföldre magyar labdarúgót. Információnk szerint az országon belüli legsikeresebb transzfer a Szombathelyről Fehérvárra költöző Kovács Istváné, illetve az MTK-ból szintén a Videotonhoz igazoló Szekeres Adriáné volt (Idén nyáron talán a Haladás játékosa Radó András cserél munkáltatót komolyabb összegért). Úgy tudjuk, az Illés Akadémia 180 millió forintot (600 ezer eurót) kapott saját nevelésű labdarúgójának értékesítése után, míg az MTK 120 milliót (400 eurót).

Ez a két eset lényegében a kivétel, ami erősíti a szabályt, miszerint jórészt forráshiány miatt nem beszélhetünk értékelhető játékospiacról itthon sem. Ami mindebből következik: ahhoz, hogy bármelyik akadémiát állami támogatás nélkül, szigorúan üzleti szempontok mentén, rentábilisan lehessen működtetni, minden 90 millió forintos összköltségen felnevelt 22 fős korosztályból minimum egy játékost jelen értéken számolva legalább 300 ezer euróért értékesíteni kellene hazai, vagy külföldi piacon.

Vagy kettőt egyenként 45 millió forintért, vagy hármat egyenként 30 millióért, de e helyett megy a gyerek az NB3-ba és jön helyette a középszerű idegenlégiós.

Végére hagytuk a sem az ország méretétől, sem a gazdasági erejétől nem függő okot. A nyilvánvaló és sokadszor bizonyosságot nyerő rossz irány megváltozásához sokkal jobb szakmai munkát kellene végezni, és erre próbál rámutatni a belga Duoble Pass auditáló cég lesujtó jelentése is. 

A jobb akadémiák 60-50 százalékos eredményt produkáltak a vizsgálat során, ami ha azt nézzük, hogy az osztályzás legalább 50 százalékban infrastruktúrális, szervezet-felépítési, gazdálkodási mutatókat vett figyelembe – a TAO-kedvezmény miatt ezeken a területeken kétségtelen az elmúlt évek előrelépése –  és nagyjából a másik 50 százalék tette ki a szakmai munkát, akkor siralmas.

Legyünk pozitívak, az MLSZ legalább már nem hisz a hazai edzők ködösítésének, ezért olyan céget bízott meg, amely a legnagyobb klubokat auditálja. Kérdés, milyen változások lesznek a szeptembertől folytatódó utánpótlás reformban?

Luka Modric (luka modric, ) 
Luka Modric (a képen) mellett többek közt Eduardo da Silva, Alen Halilovic, Mateo Kovacic, Sime Vrsaljko, Robert Prosinecki, Dario Simic, Dejan Lovren, Milan Badelj, Vedran Corluka is a Dinamo Zagreb akadémiájáról került ki
Fotó: Europress
 

Mert ami szintén evidencia, változtatni kötelező. Nem csak a nemzetközi porondon látható minden szintű eredménytelenség miatt. Ugyanis a Muszbek-jelentés szerint az OTP Bank Liga játékoskereskedelmi mérlege a tavalyi évben 750 ezer euró veszteséget mutatott, holott a környező országok – Románia, Horvátország és Szerbia – ugyanezen a területen egyenként 2-3 millió euró nyereséget értek el, míg Hollandia 71 millió eurót.

Eközben a Dimao Zagreb a világ futball-akadémiáinak rangsorában a 7.. Éves játékos eladási mutatója az elmúlt 5 évben 50 millió euró volt(!!), miközben a végzős játékosainak 50 százaléka az első csapat keretébe került. Ott az akadémián valamit biztosan másképp és rettentően hatékonyan művelnek, így tán érdemes lenne ott kezdeni, folytatni a szakmai kutatómunkát.

Konklúzióként levonható: fájdalom, míg a magyar edzőket már réges rég, de immár a magyar játékosokat is beárazta a nemzetközi labdarúgó piac – egyikük sem kelendő portéka. A totális csőd oka: hiába az állami, tulajdonosi erőfeszítés, a sportág elengedhetetlen infrastruktúrális fejlesztése, ha a klubok nem képesek sem itthonra, sem exportra megfelelő kvalitású, nyereségesen értékesíthető játékosokat nevelni.

Se akadémiákkal, se akadémiák nélkül. 

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Kommentek

Fotó:24.hu/Karancsi Rudolf
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.