A játékos tavaly december 20-a óta nem lépett pályára, akkor még csak furcsa fejfájásra lett figyelmes, de úgy gondolta, ez együtt jár a bajnoki és a BL-szereplés okozta nyomással és stresszel.
Karácsonykor azonban már olyan rosszul volt, hogy hamarosan kórházba került.
„Csak akkor jön rá az ember, milyen rossz a helyzet, amikor tűkkel a hátában és morfiummal az ereiben fekszik. Attól féltem, hogy daganatom van. Rák. Vagy egy későn felfedezett vérrög” – idézte a kézilabdázót a Daniasport.hu portál.
Miután végre ismét hazamehetett, mintegy nyolc hétig mozdulatlanul feküdt egy teljesen elsötétített szobában, az agyhártyagyulladás leggyakoribb tünetei közül a fejfájás, a levertség és a fényérzékenység is gyötörte.
Kezdetben napi nyolc, 15 milligrammos morfiumtablettát szedett, miközben az első két hétben volt, hogy napi 20 órát is aludt.
– vallotta be.
Ugyan arról álmodott, hogy a rájátszásra már visszatérhet, erről szó sem lehetett. Most fogalma nincsen, mikor játszhat ismét, egyelőre azt a célt tűzte ki maga elé, hogy a nyári szünet után újra teljes lendülettel tudjon edzeni.
„Megtanultam boldognak lenni, és nem mindig a kézilabdára gondolni először. Számomra mindig a sport volt a lényeg, minden más csak másodlagos volt. De amikor családot alapít az ember, rájön, hogy vannak más, fontosabb dolgok is” – nyilatkozta.
