A magyar sportolók összesen 19 érmet nyertek a párizsi olimpián, hat arany, hét ezüst és hat bronz leosztásban. Volt továbbá kilenc negyedik, hét ötödik és öt hatodik helyezés is. Ez az eredménysor heteken át tematizálta a közbeszédet, többnyire kétféle vélemény dominált:
- a kritikusabbak szerint Párizsban meg sem közelítettük a rendszerváltás utáni két olimpia eredményeit (Barcelonában 30, Atlantában 21 érmünk volt), a nemzetek közti éremversenyben csak a 14. helyen végeztünk, és az elmúlt nyolc nyári játékok alatt ennél csak két alkalommal végeztünk hátrébb. Hovatovább 2012, azaz a londoni olimpia óta tartó közpénzeső ellenére jottányit sem fejlődött, jó esetben is csak stagnál a magyar sport.
- A másik oldal azt vallja, hogy mivel a résztvevő nemzetek száma 30 év alatt 20 százalékkal nőtt, a férfidomináns magyar élsporthoz képest nemzetközi téren kiegyenlítődött a nemek aránya, és mindeközben egyre inkább háttérbe szorulnak azok a sportágak, amelyekben történelmi örökségünknél fogva eredményesek vagyunk, kifejezetten örömteli, hogy leányaink és fiaink felülmúlták a 2000 és 2016 közötti öt olimpia éremtermését, és csak eggyel múlták alul a tokióit (20).
Mivel Magyarországon – mint ahogy arról Kele János, az olimpia utáni hírlevelében is írt – „generációk egész sora szocializálódott bele abba, hogy az élsport a kulturális tér meghatározó frontja, hogy mérhető, adatokkal alátámasztható lakmuszpapírja annak, mennyit érünk a nagyvilágban” és „az olimpia hagyományosan társadalmi kérdés, ha tetszik, államügy”, Orbán Viktor szava, értékelése megkerülhetetlen a témában.
A miniszterelnök valahol
Sportnemzet és/vagy sportoló nemzet
Orbán Viktor az idézett interjúban csak az olimpiára fókuszált. Természetesen tudja, hogy a magyar sport egészének megítélését torzítja, ha csak és kizárólag a szocialista sportkultúrából megőrzött, többségében amatőr egyéni és csapatolimpiai sportágaink négyéves eredményességi ciklusaiban, kajak-kenuban, vívásban, birkózásban, öttusában, vízilabdában szerzett dobogós helyezések számában, a magyarok éremtáblán elfoglalt helyezésében méri, hogy mit érünk a nagyvilágban. Részben ez adhat magyarázatot arra, hogy 2010 óta – amikor a kormány a sportot kiemelt stratégiai ágazatnak jelölte – a közpénz jelentősebb fele az ország sportolói tömegbázisának mintegy 80 százalékát adó labdajátékok szövetségeire hullik, tao formájában.
