A lefülelt úszó két éve az amerikai váltó tagjaként bronzérmet nyert a budapesti vizes világbajnokságon, a lebukásához vezető teszteléseket ugyanakkor egy évvel később végezték el. Méghozzá sorozatban hármat is.
Dr. Tiszeker Ágnes. a Magyar Antidopping Csoport első embere úgy véli, hogy Dwyer esete ugyan nem kirívó, mégis tanulságos, mert rávilágít azoknak a stáboknak a felelősségére, amelyek a világelitbe tartozó sportolókat veszik körül.
„Minden számomra hozzáférhető adatbázist tanulmányoztam, mert a visszavonulás homályába menekülő úszó esetét példaértékűnek találtam – nyilatkozta a nemzetközi doppingellenes küzdelem elismert szakembere az SzPress Hírszolgálatnak.
„Dwyert tavaly november 15-én, majd 27-én, végül december 20-án tesztelték. A vizsgálatot a FINA kezdte és nyilván a sportoló biológiai útlevelének szteroid profiljában eltérést talált, mert felszólította az USADA illetékeseit, hogy haladék nélkül vegyék át a váltóbotot. Az amerikaiak bizonyára IRMS vizsgálatokat is csináltak, és ez a kifinomult izotópos aránymérés azt bizonyította, hogy a tesztoszteron nem endogén, azaz belső termelődés eredménye, hanem exogén úton, kívülről került a sportoló szervezetébe. Az USADA négy évre szerette volna eltiltani, de a sportoló fellebbezett és végül 20 hónapos büntetésről határoztak. Annak ellenére, hogy az eltiltást visszadátumozták az utolsó mintavétel utáni napra, és minden ezt követő eredményét megsemmisítették, az eltiltás így is 2020. augusztus 20-ig tart, következésképpen elúszott Dwyer tokiói olimpiája, mire a sportoló bejelentette a visszavonulását.”
Google doktor nem jelzett veszélyt
A MACS vezetője arra is rávilágított, hogy mi lehetett az eltiltás csökkentésének indoka.
Először is az, hogy a sportoló megnevezte, miként került a szervezetébe a tiltott szer, és vélhetően akadékoskodás nélkül együttműködött a vizsgálatot végzőkkel. Elismerte, hogy tavaly október 12-én úgynevezett BioTE pellet-et (rizsszemnyi méretű labdacsot) ültettek be sebészi megoldással a bőre alá, ami tesztoszteront tartalmazott, és onnan, mint egy belső raktárból a készítmény folyamatosan szívódott fel a szervezetébe
– mondta Tiszeker
A sportoló elmondása szerint nem tudta, hogy ez tiltott, őt úgy tájékoztatták, hogy növényi eredetű anyagot kap, nem tiltott szert. Ami nem a teljesítményét növeli, hanem az általános és mentális állapotát javítja, a szétszórtságán, az alvászavarán és szorongásán, illetve a depresszív hangulatzavarán fog segíteni.
„Mielőtt orvoshoz fordult volna, segítséget kért Ed Reardontól, az edzőjétől, aki azt mondta, hogy azért van ilyen rossz állapotban, mert túledzett. Mestere Dr. Dana Russo-hoz küldte, aki ezt a kezelést javasolta. Annyit tettek, hogy a javasolt kezelésre rákerestek az interneten, és a Google doktor nem jelzett veszélyt” – folytatta Tiszeker.
Hanyagság vagy szándékosság?
Dwyer fellebbezett, az érvelését végül elfogadták, és a teljes együttműködés mérlegelésével együtt 20 hónapra mérsékelték a büntetését, ami annyit jelent, hogy nem szándékosan doppingolt, csupán gondatlan volt.
„Tekintettel arra, hogy vége Dwyer sportolói pályafutásának, a 20 hónapos eltiltást arányosnak is nevezhetnénk, ha nem tesztoszteron beviteléről lenne szó. Nekem távolról sem tűnik ártatlan báránykának a 30 éves, rutinos, az előírásokat bizonyára jól ismerő élsportoló. Én főleg a környezetében lévő szakembereket venném elő. Jól tudjuk, hogy az amerikai sportolókat mindig hatalmas stáb kíséri a doppingellenőrzésekre, nagyon figyelik, hogy nehogy valami szabálytalanságot kövessen el a doppingellenőr. Erre gondolva, bizony nehezen hihető, hogy egy sebészeti beavatkozás előtt senki nem nézett utána, pontosan mi is történik a sportolóval. Más szóval hol volt a sportorvosa és az amerikai úszócsapat keretorvosa?” – tette fel a logikus kérdést Tiszeker Ágnes.
Kiemelt fotó: Kazuhiro NOGI/AFP
