Sport

Itt egy lehetséges ok a kézi-vb sérüléshullámára

A német-dán rendezésű világbajnokság csoportköre alatt csak a magyar csapatból négyen estek már ki, de az ellenfeleknél is feltűnően sok a sérülés. A jelenség túlmutat a küzdelem hevességén és a balszerencsén.

A német-dán rendezésű világbajnokság csoportköre alatt csak a magyar csapatból négyen estek már ki:

  • Balogh Zsolt bokasérülés miatt dőlt ki a sorból Katar ellen,
  • Jamali Iman térdszalag-szakadást szenvedett Egyiptom ellen,
  • Ancsin Gábor könyöke ugyancsak ezen a meccsen ment szét,
  • Bodó Richárd bokája pedig a svédektől elszenvedett vereség alkalmával sérült meg.

Mindezt balszerencseként emlegeti a Magyar Kézilabda Szövetség, valamint a stúdióban ülő szakértők is, holott az ellenfeleknél is feltűnően sok a sérülés. Ha körbenézünk a mezőnyben, alig akad olyan válogatott, ahonnan nem esett még ki játékos. A jelenség túlmutat a küzdelem hevességén és a balszerencsén.

A vb-esélyeseknél sem jobb a helyzet

A jelenleg is tartó világbajnokságon

jóformán naponta érkeznek hírek újabb és újabb sérülés miatt kieső játékosokról.

Nem kell messzire mennünk, a csütörtöki ellenfelünknél a Flensburg és a svéd válogatott irányítója Jim Gottfridsson is megsérült, míg a Dánia-Norvégia rangadón René Toft Hansen, a Veszprém beállósa lágyéksérülésNikolaj Öris Nielsen hátfájdalmak miatt került vonalon kívülre. Szombati középdöntős ellenfelünk hozzánk hasonlóan nem áll jól, ez már a harmadik és negyedik sérültje a dán válogatottnak.

Véget ért a veszprémi kézis vébéje
A magyar válogatott riválisát is elképesztő sérüléshullám sújtja.

A címvédő franciáknál Cédric Sorhaindo, a csapatkapitány vádlija mondta be az unalmast, míg a végső győzelemre is esélyes németektől Steffen Weinhold combja miatt dőlt ki.

Arról már korábban is lehetett hallani, hogy a feszített versenytempót eleve szeretnék megváltoztatni az edzők, mert kizsigereli a játékosokat. Ugyanakkor létezik egy másik feltételezés is, miszerint

a sok sérülés oka a vb-n használt pályaborítás, emiatt dőlnek ki sorban a kézilabdázók.

A „lábgyilkos” műanyag

Nem lenne meglepő, ha erről a senki által nem kívánt jelenségről a csapatvezetők, szakemberek említést tennének a világ-, és az európai szövetségnek. Ugyanis az IHF, valamint az EHF versenyszabályzata szerint a valamennyi általuk rendezett eseményen (vb-k, Eb-k, Bajnokok Ligája-döntő többek közt) a francia Gerflor Taraflex cég által szállított borítással kell lefedni a pályát. A gyártó hivatalos honlapján büszkén hirdeti, hogy kizárólag őt illeti ez a jog. Sőt azt is megtudjuk, miért:

A Gerflor Taraflex burkolat közvetlen védelmet biztosít guruló, csúszó vagy ütköző kölcsönhatás ellen. A Gerflor Taraflex termékek az IHF és az EHF nemzetközi versenyeinek kizárólagos padlóburkolata

– áll a bemutatkozó oldalukon.

A marketingszöveghez képest a tapasztalat azt mutatja, hogy a játékosok cipője bizonyos talajfogásoknál, dinamikus irányváltásoknál – ezekből van bőven egy-egy éles kézilabdameccsen –„agresszívebben” tapad a hagyományos borításokhoz képest. Ez pedig az amúgy is sérülésveszélyes kontaktsportban tovább növeli a különböző térd-, boka-, és izomsérülések esélyét.

A magyar válogatott ezt saját kárán tapasztalta meg, hiszen Balogh és Bodó bokája is egy ugrás utáni talajfogásnál bicsaklott meg, ahogyan Jamali lába is egy talajfogás után ragadt le.

Nem új gond ez, mégsem tesznek semmit

A kialakult helyzet egyáltalán nem újkeletű, ráadásul évek óta hazai – negatív – tapasztalatról is be tudunk számolni. A Bajnokok Ligájában szereplő Győri ETO csapatában feltűnően sok a sérült játékos. Mivel a csapat állandó BL-résztvevő, a kivitelezésnél a legjobb szándék szerint jártak el, és az EHF-előírásnak megfelelve Gerflorral fedték le az Audi Aréna talaját.

Azt hitték jót tesznek ezzel, de nem. Az új csarnok 2014-es átadása óta a győriek ezen a borításon edzenek, meccselnek – nem csak a BL-találkozókon, de bajnokikon is –, eközben a keretben azóta, azaz négy éve ugrásszerűen megnőtt a csapatot sújtó sérülések száma.

Ez csak az elmúlt egy év és a sztárjátékosok mutatója – a kezdőhatos fele dőlt ki.

A sérülés az ellenfeleket sem kerülte el. A Ferencváros kapusa, Szikora Melinda térdszalagja a győriek elleni, 2018 áprilisában játszott meccsen az első lövés után szakadt el. Dühében a Facebook-oldalán fakadt ki és bár a bejegyzését már törölte, az internet nem felejt:

Hány térdnek kell még elszakadnia (és egyéb sérülések) ahhoz, hogy észrevegyék, hogy ez a talaj nem alkalmas a sportolásra?!

Kiakadt a Fradi kapusa, miután elszakadt a térdszalagja
Szikora Melinda a BL-negyeddöntő első meccsének első lövésénél sérült meg. A kötelező talajborítással vannak gondjai.

Nem csak Szikora utálja a Gerflort, a Bors körbekérdezősködött a magyar élvonalbeli csapatok játékosainál és név nélkül ugyan, de mind elárulták, nagyon nem szeretik ezt a borítást.

„A kézilabda veszélyes sport, máshol is gyakoriak a boka-, és térdsérülések, nem a pálya talaja a hibás” – lehet hallani a kézenfekvő magyarázatot a győriek sérüléshulláma okán. Ugyanakkor a német-dán világbajnokság után talán az IHF-, és EHF-vezetők mellett az Audi Aréna üzemeltetői is elgondolkodnak az egyaránt kirívóan magas sérülésstatisztikán.

Nyitókép:  Jonathan Nackstrand/ AFP

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik