Ki állítja meg a spanyolokat? – kezdődik a kosár-Eb

A kosárlabda-Eb-k története egészen 1935 óta íródik, minden második évben találkozik egymással az öreg kontinens krémje. Egyedül a második világégés rondított bele a rendszerbe, ’39 után legközelebb hét évvel később rendeztek tornát.

A dicsőséglista élén talán nem meglepő módon a Szovjetunió áll a maga 21 érmével, ebből ráadásul tizennégy aranyszínben pompázik, Jugoszlávia a második a rangsorban, míg a képzeletbeli dobogó legalsó fokára a mostani házigazda Litvánia fért még oda. Magyarország az előkelő kilencedik helyen tanyázik holtversenyben Oroszországgal, a mieink (és a szbornaja is) egy-egy arany-, ezüst- és bronzérem tulajdonosa. A magyarok az 1955-ös hazai rendezésű Európa-bajnokságon értek révbe, a csehszlovákokat vertük a döntőben. Bronzból jóval több is lehetne a vitrinben, ám háromszor is elvérzett a csapat a harmadik helyért folytatott küzdelemben – egyszer csak két ponttal kaptunk ki.

Története során másodjára látogat Litvániába az európai megméretés (idén augusztus 31-től szeptember 18-ig tart), első ízben 1939-ben rendezték meg az országban a kontinenstornát. Hat helyszínen bonyolítják le a mérkőzéseket, Klaipeda, Alytus, Panevezys és Siauliai a csoportmeccseknek ad otthont, majd a középszakasztól Vilnius és Kaunas is beszáll rendezésbe. Eredetileg 16 csapatos lett volna az Eb, azonban a szövetség (FIBA Europe) döntése értelmében ettől az esztendőtől 24 együttes méri össze az erejét négy darab hatos csoportban. Innen három-három együttes jut tovább a középdöntőbe, melyet a negyeddöntő, az elődöntő, a bronzmeccs és a finálé követ.

Magyarországnak minden esélye megvolt rá, hogy részt vegyen az Európa-bajnokságon, ám Mészáros Lajos legénysége a pótselejtezősorozatban Portugáliától és Finnországtól is oda-vissza kikapott, így utóbbi két válogatott váltotta meg a repülőjegyét Litvániába.

2009-ben, a lengyelországi Eb-n Spanyolország diadalmaskodott (először), a kereten végigfutva pedig el kell könyvelnünk, hogy az ibériai csapat ebben az évben is legesélyesebb a végső sikerre. Az észak-amerikai profiligában (NBA) szereplő Los Angeles Lakers erőcsatára, Pau Gasol, illetve a Memphis Grizzliesben centert játszó öccse, Marc már eleve irigylésre méltó párost alkot a palánk alatt, ám csatlakozott hozzájuk a spanyol állampolgárságot nemrégiben megkapó Serge Ibaka is. Az Oklahoma City Thundert erősítő játékos beceneve a tengerentúlon sokat sejtet, Iblocka erőssége a védekezés.

Rajtuk kívül Rudy Fernandez, Ricky Rubio és José Calderón is Észak-Amerikában pattogtat az év közben, de a keret többi tagja is európai élcsaptból érkezik.

Két komolyabb ellenfele lehet a spanyoloknak: a veteránokkal teletűzdelt házigazda bármikor képes lehet jó teljesítményre, plusz olyan játékosok is helyet kaptak a csapatban, mint a Toronto Raptors által idén ledraftolt Jonas Valanciunas, aki előbb U16-os, majd U18-as, idén pedig U19-es Eb-címhez segítette övéit.

Mindenképpen számolni kell még a tavalyi világbajnokság ezüstérmesével, Törökországgal. A keret nagy része egyben maradt tavaly óta, legfőképp a magasállomány tűnik masszívnak.

Meg kell említeni Németországot is, ugyanis ott játszik az NBA 2011-es nagydöntőjének legértékesebb játékosa, Dirk Nowitzki is, akinek dolgát az amerikaiból németté váló Chris Kaman segíti majd a palánkok alatt. A Dallas Mavericks erőcsatára 2007 óta nem szerepelt a válogatottban, azóta a csapatnak sem ment túl jól, így mindenképpen érdekes lesz, meddig jut würzburgival Dirk Bauermann gárdája.

Nem babra megy a játék, mi sem bizonyítja ezt jobban, mint hogy az első két helyezett automatikusan kijut a 2012-es londoni olimpiára. Nincs más hátra, mint a televízió képernyője elé letáborozni (szerencsésebbeknek elfoglalni a helyüket a csarnokban), majd felkészülni, vigyázz, kész, rajt: kezdődik az Európa-bajnokság!