Poszt ITT koronavírus

Karafiáth: Koronavírus ellen kevés lesz, hogy higgy Orbánban

Elő a Nemzeti Orbán Universallal?

Nem teljesen indokolatlan, hogy félnek az emberek (…) Szokva is vagyunk hozzá, értem a lelki helyzetet.

Ezt nyilatkoztatta ki Orbán Viktor, majd aláhúzta, hogy a kormány tisztában van a feladataival és maradéktalanul el is látja azokat.

Nagy kérdés, mit kezd ezzel a vadiúj, koronavírusos félelemmel, ami teljesen váratlanul érte, így egyelőre nincs rá stratégiája. Legalább annyira érdekes lesz figyelni ezt, mint ahogy a klímaválságra/klímaszorongásra adott válaszaikat, és a kétségbeesett próbálkozásokat, ahogy a klímaügy miatt reflektorfénybe került politikai problémára, vagyis arra, hogy a  Fidesz sorra veszíti el a fiatalokat, próbáltak reagálni.

Mostanáig annyi a tanulság, tévedés azt hinni, hogy a régi módszerekkel a fiatalok félelmeikre is rácsimpaszkodhatnak. A koronavírus keltette világhisztéria mérföldkő lehet, a fenyegetés különösen veszélyesnek tűnik, és tán a híveik számára is világos, hogy a szeretett apuka nem mindenható, a járványt még ő sem képes megfékezni.

Az eddig lényegében tét nélkül generált félelmek helyett most testközelbe érő vészről van szó, egyre többen érzik a fenyegetettséget, amihez a félelemre adott és mostanáig előszeretettel alkalmazott technika, a gyűlölet nem ad megnyugvást és védelmet.

A kormány által évek óta használt hergelés visszaüthet. Ránevelték, rákondicionálták a tömegeiket a rettegésre, és addig remekül működött a dolog, míg ők jelölték ki az utálat tárgyát, az aktuális rettegni valót.

Jól játszottak a félelemmel, hiszen a félelem tanult érzés. Eljátszottak a rettegés valamennyi arcával, tudva, hogy alapvetően befolyásolható, mitől is félünk. Hogy megértsük, mi áll a rettegéseink hátterében, nem elég pusztán az egyes embert nézni, vizsgálni kell a környezetet is, ami beépül az identitásunkba, befolyásolja a hozzáállásunkat, motivációnkat. A generációkon átívelő hatások szerepe különösen meghatározó életünkben. (Ajánlom a témában Orvos-Tóth Noémi: Örökölt sors című könyvét.)

Magyarországon könnyű a dolga annak, aki riogatással és megosztással akar uralkodni. A félelemkondicionálás jelenségét először John B. Watson vizsgálta 1920-ban a híres „kis Albert” kísérletével, amikor is laboratóriumi körülmények között egy tizenegy hónapos fiúnál idéztek elő félelmet a fehér patkányokkal kapcsolatban. Megfigyelték, hogy a létrehozott félelem hamar túlnőtt önmagán: a gyermek minden fehér szőrös tárgytól rettegni kezdett.

A tudósok később azt is felfedezték, hogy nem feltétlenül kell átélnünk egy-egy borzalmas szituációt, elég mások reakcióit figyelnünk, és a félelem áttapad ránk. Ez persze sok esetben hasznos, hiszen így tanult meg az emberiség felkészülni a veszélyes helyzetekre, ezáltal a félelem bizonyos szintig és keretek között hasznos segítőnk lehet. Már gyerekkorban megtanuljuk, hogy félelem nélkül nincs élet, gondoljunk csak a Grimm testvérek legvéresebb meséjének tartott Félelemkeresőre (amit rengetegen feldolgoztak, az egyik verzió A félelem haszna címen futott).

A félelem az életünket mentheti meg: félhetünk például a magasságtól, vagy bizonyos állatoktól olyan közös emberi tapasztalatok által, ami már milliókat védett meg a bajtól.

Az örökös rettegés és hergelés viszont az ítélőképesség elvesztéséhez, agresszióhoz, stresszbetegséghez vezethet. Veszélyes fegyver, mert a félelemben tartott reakciója az elviselhetetlenségig fokozódó feszültség miatt kontrollálhatatlanná válhat.

Mit tesz egy anya, ha veszélyben érzi a gyereke életét? Beszűkülhet a tudata, eltűnik a józan mérlegelés és nekimegy az ördögnek is. Az életét féltő ember bármire képes, és bármi alól (törvény, morál) feloldja magát a cél érdekében. Adam Curtis dokumentumfilmes szerint irracionális, ahogy napjaink politikája intézményesíti a félelemet, és hogy akár egyetlen, a félelemre alapozott kampányígérettel („majd én megmentelek benneteket”) választást lehet nyerni.

És tényleg lehet, egészen addig, míg ezek a politikusok címkézik a rémálmokat.

Jól elvoltak eddig a rettegők az olyan, a létünket közvetlenül nem fenyegető veszélyekkel, minthogy ki ne haljon a magyar, vagy hogy menekültek híján is utálkozhatunk a menekültek ellen.

Amíg a fenyegetés nem érinti a bőrünket, könnyen egy táborba terel. De amikor a krízisben lévő egészségügynek kéne megóvnia bennünket a közeledő veszélytől, miközben még maszkot sem kapni, nem lesz elég bemondani, hogy a migránsok nagyobb veszélyt jelentenek, mint a koronavírus.

Itt kevés lesz a Nemzeti Orbán Universal (NOU), amiben csak hinni kell, mint a homeopátiában, és hat. Kevés lesz a vezéri hipnózis, a mindenre jó varázsige, a „bízzanak bennem”.

Kiemelt kép: Ivándi-Szabó Balázs / 24.hu

A balatoni vendéglátóhelyek közül Laposa Bence érdekeltségei kapták a legtöbb támogatást a Magyar Turisztikai Ügynökségtől, miközben ő a szervezet tanácsadója, és a hírek szerint ő tett javaslatot a támogatottak névsorára is. A pénzosztás akkora feszültséget okozott, hogy a badacsonyi borász felajánlotta lemondását a Balatoni Kör éléről.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.