Poszt ITT
Budapest, 2013. szeptember 6.Ignácz Elvíra tanuló matematikaórán a főváros VIII. kerületében található Mándy Iván Szakképző Iskola és Speciális Szakiskolában 2013. szeptember 6-án. A diák a Híd II. program keretében lakástextil-javító szakmát tanul az intézményben. A Híd II. programba az alapfokú iskolai végzettséggel nem rendelkező, de legalább hat általános iskolai évfolyamot sikeresen elvégező, 15. életévüket betöltött diákok jelentkezhetnek.MTI Fotó: Bruzák Noémi

Helyes-sírás: ki viszi át a szavakat a túlsó partra?

Rege Sándor
Rege Sándor

olvasószerkesztő. 2015. 08. 31. 17:13

A magyar helyesírás nem bonyolult, hanem zavaros. Ezt nyilván vitatják az akadémikusok és a hivatásos nyelvtudorok, de ez a magyar diákokon nem segít. Illetve éppen az ellenkezőjét érik el vele: egyre több diák menekül a betűktől a képek, a jelek, a metakommunikáció világába, ami nem önmagában a baj.

Inkább maga a helyzet az: a digitális nemzedék számára a verbális, tehát szóbeli kommunikáció már nem olyan érthető, sőt, inkább kerülendő, kifejezési formájuk minden más, ami azt helyettesíteni képes…

És itt kezdődik a tragédia, ha a helyettesítés az eredeti helyébe lép, anélkül, hogy a szóbeliségben jártas lenne valaki.

A bonyolult írásbeliség pedig elriaszt: sajnos nemcsak az írástól, hanem ami talán még fontosabb: az olvasás gyakorlásától is. Vagyis elriaszt az élménytől, ami a tudáshoz vezethetne. Mint gyakorló olvasásszerkesztő (nevezzük így inkább a hivatásomat), nap mint nap tapasztalom: hogy bár a helyesírási szótárban pontosan le van írva egy szó használatának a módja, ám ettől még a szabály, vagyis a mögöttes tudás, a miért értelmét nem lehet automatikusan megérteni. Márpedig az írás-olvasástól elriasztott betűfogyasztón az nem segít, hogy más közléshez ért valamennyire.

Ez alól a Hír24 szerkesztői, újságírói, a kiadó több szerkesztősége és remélhetőleg olvasói is némileg felmenthetőek: abban a „szerencsében” részesültek, hogy 2006 óta az Osiris Helyesíráson nevelkedtek, azon a Laczkó Krisztina – Mártonfi Attila szerkesztette tanácsadón, amit az újságíró szakmában (nyelvgyakorlók?) a szeptembertől megjelenő-érvényes 12. helyesírási tanácsadó szabályzat elődjének tekintenek. Az előzmény: 2006-ban a két fiatal nyelvészt az olvasásszerkesztők egy kis csoportja többször is meghívta az előd (Sanoma) kiadóba attól a lelkesedéstől indíttatva, hogy végre akad valaki a nyelvészek közt, aki a magyar nyelv használatát a gyakorlathoz igyekszik közelíteni. És hát a terjesztés tömeges gyakorlása ki más kezében lenne, mint az írásos kommunikáció napszámosai, az újságot írókéban!

Szóval elmondható, hogy az 1984-ben megjelent 11. kiadású helyesírási tanácsadó mellett nekünk a kezünk közelében lehetett a kapaszkodó. (Sőt arról is tudtunk, hogy a magas Akadémia nagy öregjeinek tudós fórumán, a nyelvi bizottságban is számtalanszor megharcoltak a fiatal nyelvészek a gyakorlat közeli megoldásokért.)

De ennyit a belső titkokról. Mi tehát nagy érdeklődéssel vártuk az új nyelvi szabályzatot, immáron legalább 4-5 éve. Persze nem egészen azt, ami most megjött: erre mondják, hogy egeret szültek a..? Igen, úgy látszik, a Magyartanárok Egyesülete szerint is sokkal rugalmasabb és radikálisabb átalakításokra lett volna szükség, olyanokra, amelyek a XXI. században felnövekvők igényeit szolgálják ki. Ez a nyelvi szabályzat még a XIX-ben toporog… (részleteiről az elkövetkező napokban még szó lesz)!

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.