Szakad-e a Jobbik?

Politikai károkat okozhatnak a Borsod megyei belső pártharcok és kizárások, de a Jobbik két szárnya aligha fog szakadni. A zászlón továbbra is cigányok, EU-kilépés és oligarchák.

Korábban a témában:

A Jobbik sem mentes a belső konfliktusoktól és a helyi hatalmi harcoktól – egyelőre ennyi jelenthető ki biztosan annak kapcsán, hogy a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei elnöki posztról leváltották, majd a pártból is kizárták Endrésik Zsolt országgyűlési képviselőt. Bár az ügy következményei kétségtelenül politikai károkat okozhatnak a Jobbiknak, a szélsőjobboldal országos válságáról és pártszakadásról aligha lehet beszélni.

Sokkal inkább az látható, hogy a május 19-ei, előrehozott tisztújító kongresszusára készülő párt – többek között a párt belső feszültségeinek eltakarása céljából – dinamizálja politikáját: az Európai Unióból való kilépést követelve hangos euroszkeptikus álláspontot hirdet, utcai demonstrációkat szervez a kormány megszorításai ellen, a Fidesz korrupciógyanús ügyeiben parlamenti vizsgálóbizottság felállítását követeli, települési szinten pedig folytatja a cigányellenes kampányát.

Történik mindez azután, hogy Borsod-Abaúj-Zemplén megyében Szegedi Csanád Jobbik-alelnök, európai parlamenti képviselő és Endrésik Zsolt megyei elnök, országgyűlési képviselő helyi irányításért folytatott harca elfajult, és a párt országos elnöksége és frakciója április 25-én úgy döntött, hogy kizárja a képviselőcsoportból Endrésik Zsoltot. Később a párt etikai bizottsága a Jobbikból is kizárta a politikust és társait. Az indoklás szerint ugyanis Endrésik Zsolt, valamint Kisgergely András és Nagyházi Zoltán önkormányzati képviselők „valótlan információkkal a párt megosztására törekedtek”, és ehhez segítségül hívták a pártból már korábban Pősze Lajost, jelenlegi független országgyűlési képviselőt. Ezt követően Endrésik Zsolt bejelentette, hogy Szent László elnevezéssel új mozgalmat indít, amelyet állítása szerint több kisebb szélsőjobboldali szervezet is támogatni fog. Mindezzel párhuzamosan a Jobbik megkezdte a megyei szervezetrendszerének újjáalakítását.

Az eseményekkel kapcsolatos sajtóhírekben az is megjelent, hogy a párton belüli konfliktusok más megyékben is felerősödtek, továbbá, hogy ellentétek alakultak ki a tisztújításra készülő Jobbik vezetésében is. Mivel azonban ezeket az információkat elsősorban a pártból kizártak terjesztik, a hitelességük erősen kérdéses, és az ügy egészéhez kapcsolódóan is több félreértelmezés jelent meg a nyilvánosságban.

Az első ilyen az az interpretáció, miszerint ebben az ügyben egy az országos vezetést is megosztó belső konfliktusról van szó, amelynek következtében még Vona Gábor pártelnöki tisztsége is kérdésessé válhat. Valójában azonban egy megyei szintű konfliktusról van szó, amelynek hátterében helyi hatalmi harc húzódik, és az ügy gyors kezelése, azaz Endrésik Zsolt kizárása épp a párt vezetés egységét mutatja. Szegedi Csanád maga is cáfolta azt a hírt, miszerint a tisztújítás során Vona Gáborral szemben megpályázná a pártelnöki posztot. Azt pedig a kizárása óta rendre a Jobbik szétesését jövendölő Pősze Lajos is megfogalmazta, hogy a jelenlegi vezérkarban Vona Gábor, Szegedi Csanád és Novák Előd befolyása megkérdőjelezhetetlen.

A kisebb-nagyobb belső viták és szakadások egyébként sem példa nélküliek a Jobbik történetében. Már a szélsőjobboldal látványos megerősödésének időszakában, 2007-ben több alapító távozott a pártból, majd a parlamentbe való bekerülés után is éles feszültségek jellemezték a szervezetet, és ennek eredményeként zárták ki Pősze Lajost. A Magyar Gárda betiltása után annak utódszervezetei többször is több részre szakadtak, az egyik korábbi alelnök, Bíber József Tibor pedig kilépett a pártból és új mozgalmat alapított Főnix Mozgalom néven, amely azonban nem tudott a Jobbik komolyan vehető riválisaként fellépni. Mindezek a belső problémák eddig egyszer sem sodorták komolyan veszélybe Jobbik egységét, a közvélemény-kutatások szerint 2010 végén élte legmélyebb válságát a párt, azóta azonban inkább a támogatottságának erősödése jellemző.

jobbik ()

A második félreértelmezés különleges jelentőséget tulajdonít annak, hogy a belső ellentétek éppen a Jobbik fellegváraként emlegetett Északkelet-Magyaroszágon alakultak ki. Egyes vélemények szerint ez a párt végletes meggyengülését eredményezheti, csakhogy látni kell, hogy a Jobbik nem regionális párt. Ahogy korábban első posztunkban megírtuk: bár tény, hogy a Jobbik az északkeleti országrészben érte el a legnagyobb támogatottságot, (ezekben a megyékben a párt szavazótáborának mintegy ötöde található) valójában az egész országban viszonylag erősnek mondható.

Végül pedig az is egy téves felfogásnak nevezhető, ahogyan a politikai ellenfelei, azaz a többi parlamenti párt viszonyul a Jobbik belső ellentéteihez. A jelenlegi konfliktus kapcsán is érzékelhető ugyanis, hogy a nem szélsőséges pártok mintha megerősödnének abban az elképzelésükben, hogy a Jobbik önmagától fog felbomlani, és ezzel megszűnik probléma lenni a számukra. Az eddigi tapasztalatok azonban inkább azt mutatják, hogy a Jobbik vezetése képes kezelni a párt belső konfliktusait. Nagyon valószínű, hogy ez ebben az esetben is így lesz. A többi párt pedig – ha valóban gyengíteni szeretné a Jobbikot – aligha spórolhatja meg azt, hogy a hatékony politikai stratégiákat dolgozzon ki a szélsőjobboldallal szemben.

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.