Mobil

Ezért ne vegyen senki olcsó, gagyi kütyüt karácsonyra

Elindult az a kampány, melyben igyekeznek megtanítani a karácsonyra vásárlókat egy egyszerű tényre: a gagyi, olcsó műszaki cikkek komoly veszélyeket hordozhatnak.

Tudjuk, a legtöbben nem engedhetnek meg maguknak egy csúcskategóriás okostelefont, egy kikezdhetetlen márkanévvel ellátott lapostévét, de sokan még egy megbízható, ismert névvel rendelkező vasalóra se tudnak félretenni. Viszont jön a karácsony, az emberek – hol kényszerből, hol pedig az ünnepi marketing által hajtva – elözönlik a boltokat, megszállják a webáruházakat, és ha nincs pénzük a kipróbált típusokra, sokszor az olcsó, kínai másolatokra fanyalodnak.

Akik így döntenek, legtöbbször valahogy így okoskodnak:

Persze, olcsó, kicsit rondább is, és legfeljebb 1-2 év után elromlik, akkor majd kidobjuk, és veszünk másikat, még mindig jobban járunk.

Igen, ez néha igaz is, de fontos, hogy ha olcsó műszaki eszközöket vásárolunk, még akkor se adjuk fel a biztonságot, tehát van pár olyan dolog, amire fontos odafigyelni. Az általában távol-keletről származó gagyik ugyanis sokszor nem csak abban különböznek a márkás termékektől, hogy nem olyan szép a csomagolásuk, nem látjuk a reklámjukat a tévében, és mondjuk csillogó fém borítás helyett műanyagból készülnek.

Tudjuk, a szabvány egy unalmasnak tűnő téma, de ha valami nem az európai szabványok szerint készül, az komoly hibákat okozhat működés közben, de akár az egészségre is veszélyes lehet mondjuk valamilyen érintésvédelmi szabvány kihagyásával. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) is ezért indított egy friss kampányt, amely a karácsonyi vásárlási szezonban próbálja felhívni a figyelmet a legfontosabb tudnivalókra.

Legyünk túl a legfontosabbon:

A CE megfelelőségi jelzéssel nem rendelkező elektronikus készülékek használata a többi uniós országhoz hasonlóan Magyarországon is tilos.

És nem véletlenül. Az ilyen minősítés nélkül behozott berendezések megzavarhatják a hálózatokat, illetve otthon használatos elektronikai eszközeink működését. Ráadásul itt nem is csak a távol-keleti eszközökre kell fogyelni, mivel sokszor az Amerikából rendelt, vagy behozott kütyük is gondot okozhatnak az európai körülmények között.

Az NMHH kampány-oldala szerint az Észak-Amerikából érkező csúcskategóriás okostelefonok itthon szinte biztosan nem működnek megfelelően a közbeszédben gyakran 4G-ként említett LTE-hálózaton, míg a DECT 6.0 rendszerű vezeték nélküli telefonok zavart okozhatnak más háztartási berendezések működésében.

Hasonló gondok fordulhatnak elő az internetes VOiP-telefonok vezeték nélküli kézibeszélői, a bébiőrök, a különböző telefonos fejhallgatók, autóriasztók, kapunyitók és akár a Skype-telefonok esetén is. Ezek a készülékek gyakran ajándékként, magánimport révén kerülnek be az országba, ám előfordulhat, hogy az európai előírásoknak nem felelnek meg, nem rendelkeznek CE-tanúsítvánnyal. A szakadozva, folyamatosan rosszul működő mobilinternet vagy wifi-jel tiltott készülék miatt keletkezett frekvenciazavarra utalhat. Az összeakadó frekvenciák miatt a drónok is meghibásodhatnak, és akár irányíthatatlanná is válhatnak, ami egyúttal jelentős veszélyforrás is lehet.

Az elektronikai eszközök nem csak a CE-jelzésnek nem megfelelő felépítés miatt kelthetnek zavart. November elején például a budapesti Gilice téren felállított, 5,6 GHz-es frekvenciasávot használó meteorológiai radar működésében okozott jelentős problémát egy berendezés, amit az NMHH munkatársai felderítettek és elhárítottak. Ebben az esetben nem a tanúsítvány hiánya, hanem az eszköz nem megfelelő beállítása okozott gondot: az internetszolgáltató a WLAN rádióhullámot használó (vagy egyszerűbben fogalmazva WiFi-alapú) jeltovábbító eszköze hasonló sávon működött, mint a radar. Az ilyen berendezések szinte folyamatosan problémát okoznak a lakott területen elhelyezett meteorológiai, felhőzetet, illetve csapadékot figyelő radarok rendkívül érzékeny antennáinak, bár a radarokat szűrőrendszer támogatja a sugárzott jelek figyelmen kívül hagyásában. Egy-egy jelentős zavarforrás akár több száz kilométer hosszában is „megvakíthatja” a radarok műszereit.

Erre kell figyelni, ha bármilyen műszaki eszközt vásárolnánk:

  • A karácsonyi ajándékvásárlások előtt az elektronikus és rádiófrekvenciát kibocsátó eszközök esetén mindenképpen ellenőrizzük, hogy a választott terméken szerepel-e a CE-jelölés, esetleg rajta van-e a tiltott készülékek listáján.
  • Külföldi rendelésnél különösen érdemes résen lenni. Az NMHH honlapján listázza a korábban hazai forgalmazásban lévő, de az előírásoknak nem megfelelő eszközöket, és ezekre honlapján fel is hívja a figyelmet. Ezeken a listákon 2008-ig visszamenőleg megtekinthetők a betiltott eszközök, tavalyról például hat FM-transmitter, három mobil-, két analóg telefon és három LED-fényforrás is.
  • A WiFi-eszközökön figyelni kell az ország beállítására, mert például az amerikai beállítású wifi zavarhatja a közelben lévő rádiófrekvenciás eszközöket.
    A már meglévő otthoni elektronikai eszközökön is érdemes ellenőrizni a CE-jelzést. A mobilról irányítható fényerő-szabályozós LED-izzók, a wifis biztonsági kamerák, a szabályozható konnektorok is zavart okozhatnak, ha nincs CE-tanúsítványuk.
  • Ne dőljünk be a hamis vagy nem európai, a CE-jelzésre hasonlító logóknak. A távol-keleti országok esetenként olyan saját nemzeti megfelelőségi tanúsítványt állítanak ki, amelyek könnyen összekeverhetők az európai CE betűkkel.

Egyébként fonzos az is, hogy ha mi magunk észlelünk valamilyen rádiófrekvenciás zavart, bejelenthetjük a hatóságnál. Az NMHH tavaly összesen 1267, az előírásoknak nem megfelelő berendezés működését szüntette meg – amelyek között számos CE-jelzés nélküli eszköz is volt –, és 745 esetben ezeket más elektronikai eszköz működését zavaró módon üzemeltették. Rádiófrekvenciás zavar észlelése esetén ide kattintva, webes űrlapon jelenthetjük be az esetet.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik