Média
tévé, tv, televízió

Még jobban rátapadtak a tévére a magyarok

Szalay Dániel
Szalay Dániel

újságíró. 2017. 11. 22. 13:06

Napi 4 óra 25 percet tévéztek a magyarok az idei év harmadik negyedévében a Nielsen Közönsmégmérés adatai alapján. Ez 9 perc növekedés, ami a vizes vébének, az őszi erős új műsorstruktúrának és az új tematikus csatornáknak köszönhető. Mutatjuk a részleteket, például azt, hogy mennyire van igény a hírműsorokra vagy épp valóságshow-ra.
Korábban a témában:

A Nielsen Közönségmérés néhány napja publikált 2017 harmadik negyedéves adatai alapján az elmúlt időszakban a teljes magyar népesség naponta átlagosan 4 óra 25 percet töltött a tévékészülékek előtt. Ez 9 perccel több mint egy évvel korábban, 2016 azonos időszakában. Bár továbbra is igaz, hogy az idősebbek töltik a legtöbb időt a tévéképernyők előtt, de most a 18 és 49 év közöttiek körében is növekedett az átlagos tévénézési idő 3 óra 20 percre, ami 4 perccel volt több mint 2016 harmadik negyedévében. Az 50 év felettiek átlag feletti tévénézési szokásaira jellemző, hogy ők 6 óra 5 percet szántak tévézésére, ami 16 perccel volt a tavalyi átlagos tévénézési idejükhöz képest több.

Az, hogy ismét növekedett a magyarok tévénézésre fordított ideje, a mérést végző cég szerint a nyári budapesti vizes vébének, az új erős őszi tévés műsorstruktúra sikerének, továbbá az új tematikus csatornák iránti érdeklődésnek volt köszönhető.

A tévénézre fordított idő alakulása. Forrás: Nielsen Közönségmérés/24.hu
A tévénézésre fordított idő alakulása. Forrás: Nielsen Közönségmérés/24.hu

A nézettséget mérő cég megnézte azt is, hogy mennyi időt fordítottak a magyarok az úgynevezett időeltolásos (azaz Time-shifted Viewing/TSV) típusú tévézésre. Ez azt jelenti, hogy mennyire népszerű az a lehetőség, hogy lehetőség van az élő adás helyett azok utólagos, rögzített (playback) módon történő visszanézésére. A számok azt mutatják, hogy a visszanézésre átlagosan 3,3 perc jutott az idei év harmadik negyedévében a teljes népességben, és főleg a 18 és 49 évesek körében volt a lehetőség legnépszerűbb.

Az élő (live) és rögzített (black) műsorokra fordított napi átlagos idő alakulása. Forrás: Nielsen Közönségmérés/24.hu
Az élő (live) és rögzített (black) műsorokra fordított napi átlagos idő alakulása. Forrás: Nielsen Közönségmérés/24.hu

Az általános szórakoztató csatornák a legnépszerűbbek

A közönségmérési adatok alapján a magyarok a napi tévénézésre idejük 49,8 százalékát fordították olyan általános szórakoztató jellegű csatornákra mint az RTL Klub, a TV2, az M3, a Duna Tv és a Duna World. A filmcsatornák csoportja volt a második legnépszerűbb 11,1 százalékos részesedéssel, míg a harmadik helyezés az M1 csatornával kibővült hírcsatornáké lett 8 százalékkal, szoros versenyben a gyerekcsatornákkal, melyek a napi átlagos tévénézési időből 6,9 százalékban részesedtek az idei harmadik negyedév – vagyis a nyári és kora őszi időszak – során.

A csatornatípusok közönségaránya
A csatornatípusok közönségaránya. Forrás: Nielsen Közönségmérés/24.hu

Eltérően alakultak a sugárzási időből és műsorfogyasztásból való részesedések az egyes műsortípusok esetében. A vizsgált időszakban a mozifilm műsoridőből való részesedése 8,6 százalékos volt, és ennek felét akciófilmek illetve vígjátékok tették ki. A tévénézési időből viszont a mozifilmek 15,2 százalékban részesedtek. Ebből 9,3 százalékot az akciófilmek és vígjátékok mondhattak magukénak. A „nem zenés fikció” kategóriájába sorolt műsorok 30,2 százalékban részesedtek a sugárzási időből, melynek kétharmadát sorozatok és szappanoperák alkották, a fennmaradó harmad pedig majdnem teljes egészében animációs filmekből állt.

Műsortípusok sugárzása és fogyasztása. Forrás: Nielsen Közönségmérés/24.hu

A tévével történő kikapcsolódás során mindig a nem zenés fikció bizonyul a legnépszerűbbnek: 29 százalékos részesedésének több mint háromnegyedét sorozatok illetve szappanoperák tették ki, és a fennmaradó rész szinte teljes egészében az animációké volt.

Ugyanannyi hírműsorokra mint vígjátékokra és akciófilmekre

A hírek, aktuálpolitika, gazdaság tematika a műsoridő 2,4 százalékát képviselte, de a tévénézési idő tekintetében közel négyszeres arányt, 9,2 százalékot értek el, vagyis lényegében ugyanannyi időt szántak a magyarok hírműsorokra, mint vígjátékok és akciófilmek megtekintésére. A kulturális, ismeretterjesztő műsorok a programkínálat 10,1 százalékát alkották, de a nézők ezt mégis kevésbé használták ki, hiszen a képernyők előtt töltött időből csupán 4,1 százalék jutott rájuk. A zenés műsorok a műsoridőből 6,2 százalékban részesedtek, ugyanakkor a fogyasztási arányuk éppen feleakkora, 2,6 százalék volt.

A vizes vébé pörgette a sportkategóriát

Érdekes az is, hogy az idei harmadik negyedévben a sportműsorok 6,3 százalékos sugárzási arányához képest igen hasonló, 5,9 százalékos volt a műsorfogyasztásból való részesedésük. Ebben a Nielsen szerint feltehetően fontos szerepe volt a Budapesten megrendezett vizes vébé közvetítéseinek.

Még mindig népszerűek a valóságshow-k

A műsorkínálat 9,6 százalékát az úgynevezett nem zenei szórakoztató tematika (valóságshow, talkshow, szórakoztató magazin, vetélkedő/kvíz, cirkusz show, szórakoztató műsor gyerekeknek) alkotta, melynek közel a fele valóságshow-ból állt. A nézők ezt igen hasonló arányban használták ki: a tévénézési időből 10,1 százalékot fordítottak a szórakoztató műsorokra. Ebből 4,1 százalékot a valóságshow vitt el, és a fennmaradó 6 százalékon osztoztak az egyéb szórakoztató műsorok.

A műsortípusok és alkategóriák sugárzásaránya
A műsortípusok és alkategóriák fogyasztásaránya. Forrás: Nielsen Közönségmérés/24.hu

Minden nyolcadik percben reklámot nézett a magyar

A Nielsen adatai alapján a teljes műsoridőn belül a reklámok 12,4 százalékot hasítottak ki maguknak, és szinte azonos arányban részesedtek a tévénézési időből is. Vagyis a tévénézésre fordított idő minden nyolcadik percét reklámnézéssel töltötték a magyarok.

A reklámok egyébként naponta átlagosan 5,87 millió főt értek el 2017 harmadik negyedévében, amely 117 ezerrel kevesebb mint egy évvel korábban. Az egy főre jutó napi átlagos reklámnézési idő 25-ről 29 percre növekedett, és egy fő naponta átlagosan 106 reklámfilmet tekintett meg: tizennéggyel többet mint a tavalyi év azonos időszakában.

A reklámok nézettsége. Forrás: Nielsen Közönségmérés/24.hu

A tévénézők az adatok alapján nagyon sokat láthattak sörreklámot, valamint puding, illetve tejalapú desszertet, valamint szénsavas üdítőt népszerűsítő reklámokat. Érdekes egyébként, hogy ugyan csökkent a sörreklámok GRP-ja, mely megmutatja, hogy milyen elérésük volt ezek a reklámoknak, de még így is a sörös reklámszpotok volt a leggyakoribbak a napi fogyasztási cikkeket (üdítő, kozmetikai szer, élelmiszer stb.) felölelő FMCG kategórián belül.

Az egyes termékosztályok megjelenése a reklámokban. Forrás: Nielsen Közönségmérés/24.hu
Az egyes termékosztályok megjelenése a reklámokban. Forrás: Nielsen Közönségmérés/24.hu
Fotó: 24.hu/Fülöp Dániel Mátyás
Országosan a Petőfi, Budapesten a Sláger FM a leghallgatottabb
Országosan a Kossuth Rádió a második és a Rádió 1 a harmadik. Budapesten a Rádió 1 és a Petőfi a Sláger FM nyomában.

Kiemelt kép: Thinkstock

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Budapest, 2014. március 27.
Vancsura István, a NAV megszüntetett Kiemelt Ügyek Igazgatósága RAPID ellenőrzési főosztályának volt vezetője (j) és Horváth András, volt adóhivatali dolgozó a Levegő Munkacsoport Áfabotrány: kitálal egy volt NAV-vezető címmel tartott sajtótájékoztatóján Budapesten a MagNet Házban 2014. március 27-én.
MTI Fotó: Soós Lajos

Az ember, aki legyűrte a NAV-ot és a NER-t

Kommentek

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.