Három héttel ezelőtt, szeptember 14-én jutott el a Kormányhivatalhoz az építési engedélyezési eljárás, aminek eredményeként rövidesen megújulhat a II. Apostol utca 21. alatti műemlékvilla – látható a vonatkozó hatósági adatbázisban.
A Langweber Alfréd megrendelésére, Suppinger Ferenc tervei szerint 1926-1927-ben született ház földszinti lakását 1928 tavaszán Bartók Béla és családja bérelte ki, június elején pedig át is költöztek a Szilágyi Dezső tér 4. alatti lakásukból, noha a kőművesmunkák egészen júliusig eltartottak.
A zeneszerző édesanyjának címzett leveleiben így írt erről:
Túlestünk a hurcolkodáson […] Semmi baj nem történt, csak az 58 láda közül 2 némileg széjjelment, de abból sem potyogott ki semmi […] Öt percnyire van a villamostól, nagyszerű villa-ut vezet majdnem a házhoz, a Dunát Ujpeströl majdnem a Parlamentig látjuk, Pesten tul meg szinte Gödöllőig ellátni. […] Olyan falusi itt a levegő, bornyak bégetnek, tücsök cirpel […]Csakhogy végre kiszabadultunk abból az utálatos lakásból. […]
Végül négy évig maradtak a házban (innen a Csalán út 29. alá költöztek, ahol ma a Bartók Béla Emlékházat találjuk), ez az időszak pedig nem telt eseménytelenül, hiszen itt született az I. rapszódia hegedűre és zongorára, a II. zongoraverseny, illetve a IV. vonósnégyes egy része, sőt, itt élt akkor is, mikor 1931-ben előbb a francia Becsületrenddel, majd a Corvin-koszorúval ismerték el.
A ház emeleti lakását velük egyidőben bérlő család unokája, a ma a tengerentúlon élő Ann Torday Gulden visszaemlékezései két érdekes részletre is rámutatnak: eszerint a házaspár
sőt, Bartók volt az, aki
Nem a zeneszerző volt az egyetlen híresség, aki megfordult a falak közt: néhány évvel ezelőttig itt működött ugyanis a grafikusként, festőként, illetve animációs film-rendezőként is aktív Cakó Ferenc stúdiója: a báb- és gyurmafilmek egész sora mellett sorozatokat és reklámokat is jegyző művész nevéhez a nyolcvanas és kilencvenes évek legnépszerűbb, gyerekeknek szóló sorozatai – Sebaj Tóbiás (1982-1983), Zénó (1985-1987), illetve a Töf-töf elefánt (1991-1994) – mellett a Cannes-i Filmfesztiválon a legjobb rövidfilm díjával elismert Ab Ovo (1988), valamint a Berlinben Arany Medvéig jutó Hamu (1994).
A házra a Fővárosi Önkormányzat 2020 végén egy éven át tartó építési és változtatási tilalmat rendelt el, mert megindították a helyi védelem kiterjesztéséhez szükséges eljárást, ezt azonban végül csak rövid ideig kellett fenntartani, hiszen a kormány 2021 áprilisában védett műemlékké nyilvánította az ingatlant.
A vonatkozó jogszabály szerint a cél a villa és kertje teljes egészében való védelme, beleértve a tömegarányát, tetőformáját, homlokzati architektúráját, anyaghasználatát, nyílászáróit, valamint Bartók egykori lakásának belső tereit és térstruktúráját.
Az építési hatósági rendszerben szokásos módon a tervlapok anonimizáltak, így nem tudni, melyik építésziroda rajzai alapján valósítanák meg a munkákat, az azonban egyértelműen látható, hogy többek közt
- rekonstruálják az eltűnt párkányokat,
- a nyílászárók egy részét azonos típusú és arcú, gerébtokos megoldásra cserélik,
- eltűnik a meglévő utólagos beüvegezés a keleti homlokzaton, és visszaállítják az eredeti erkélyt,
- megszűnik több később vágott ablak,
- grafit színű cserepek kerülnek a tetőre,
- pótolják a lábazati terméskő-burkolat hiányait,
- új, a tető síkjába illeszkedő ablakok születnek,
a felszíni garázst pedig két járművet elnyelő mélygarázs váltja.
A tervek egyelőre nem kaptak zöld utat, de ez rövidesen remélhetőleg megtörténik, a friss műemlék pedig újra a környék egyik legszebb épületévé válik.
