Kultúra ismeretlen budapest

Ma is egy világháborús óvóhely szellőzőjére lépnek az újlipótvárosi járókelők

Vincze Miklós / 24.hu
Vincze Miklós / 24.hu
Nyolc évtizedes meglepetés a járdán, ahol a Hollán Ernő és a Gergely Győző utcák keresztezik egymást.

Az ember néha hajlamos azt hinni, hogy a nap mint nap bejárt utcákon már semmilyen meglepetés nem érheti, ilyenkor pedig rendre érkeznek az olyan apró felfedezések, mint az újlipótvárosi Hollán Ernő és Gergely Győző utcák sarkán lévő, első látásra teljesen átlagosnak tűnő szellőzőé, ami a városi titkok után szimatoló embert egyetlen szempillantás alatt repíti vissza a második világháború nehéz éveibe.

A kerete két-két oldalán Mannesmann, illetve Luftschutz feliratot viselő rácsozat a sarki ház fala, illetve a sorban parkoló autók közt már nyolc évtizede áll ellen a járda- és épületfelújításnak, igaz, a megmaradása valószínűleg csak a vakszerencse műve.

Vincze Miklós / 24.hu

A tárgyról rövid kutatás után elég sok minden kideríthető, az pedig az első pillanatban biztossá válik, hogy

a düsseldorfi Mannesmann gyárban készült óvóhelyszellőzők egyikét látjuk, aminek köszönhetően a néhány centiméterre álló, ötemeletes házat ért bombatámadás után a lakók megmenekülhettek volna.

A gyártó ennél jóval nagyobb méretű kijáratokat is készített, így akár a nagyobb méretű értéktárgyak mozgatása is lehetséges volt, az építtető itt, Újlipótvárosban ezt azonban nyilvánvalóan nem tartotta célszerűnek.

A szellőző ettől függetlenül persze nem egy egyszerű fémrács volt, amin át bármilyen szennyeződés vagy épp mérgező gáz lejuthatott volna a pincébe, hiszen a járdaszint alatt egy vízzel teli tartály kapott helyet, ami megszűrte a bejutó levegőt.

Buch Sokrates

A pincéhez kapcsolódó, két szoba, hallos, illetve egyszobás lakásokat magában foglaló, Rosenberg József és Hörner József tervei szerint megvalósult épületbe 1937 őszén költöztek be a lakók, így nem kizárt, hogy a városszerte házak tucatjait építtető, sőt, sok esetben saját maga megtervező tulajdonos, Ginczler Herman (1899–1965) az utolsók közt vásárolhatott Mannesmannéktól, hiszen a céget a következő évben a nácik nemes egyszerűséggel kicsavarták az alapítók kezéből.

Mannesmann

A vállalat neve a századfordulóra egybeforrt az úgynevezett varrat nélküli acélcsövekkel, hiszen alapítói, Max (1857–1915) és Reinhard (1856–1922) Mannesmann 1885-ben létrehozták az első, erre vonatkozó modern gyártási technológiát (ferdehengerlés), amit 1890-ben alapított saját cégükkel, a Mannesmannröhren-Werke AG-vel akartak eljuttatni a világ minden részére. Az 1893-ban Düsseldorfba költöztetett vállalat rövidesen már saját acélgyárakkal is rendelkezett, sőt, néhány év alatt a világ legjelentősebb acélcsőgyártójává vált, így a XX. század folyamán

nekik köszönhetően született meg a világ víz-, földgáz-, olaj- és elektromos csővezetékeinek tekintélyes hányada.1938-ban a céget az Entjudung (= Arisierung), söpörte el, aminek következtében a zsidók, illetve zsidónak bélyegzett emberek által kézben tartott épületek, otthonok, cégek és gyárak mind a Harmadik Birodalom tulajdonába kerültek. A nácik ezután több cég egybeolvasztásával életre hívták a Mannesmann-Stahlblechbau AG-t, ahol 1940-től egészen a háború végéig hadifoglyokat, illetve politikai foglyokat is dolgoztattak.

A szövetségesek a háború után három részre bontották a céget, ezek azonban rövidesen újra egyesültek, és épp olyan erőssé váltak, mint a nagy nevű előd: a hetvenes és nyolcvanas években különböző autógyárak beszállítóit, illetve nagy iparvállalatokat vásároltak fel, a legfontosabb európai kerékpárépítőknek gyártottak vázakat (Oria, Dancelli, Pinarello, Guerciotti, Tommasini), sőt, a kilencvenes évek elején az első német mobiltelefon-hálózatot is ők építették ki.

2000-ben aztán jött a brit Vodafone, és a világ legnagyobb összegű felvásárlásával (190 milliárd dollár) megvette az egész cégcsoportot. Ettől az üzletágtól hamarosan megváltak, így ma újra külön létezik.

Az átadás után számos gyáros és kereskedő, a Kádár-kor derekán pedig néhány éven át a zeneszerző Frankl Tibor lakását is rejtő ház egyébként a környék egyszerű, de színvonalas modernista eleme, lekerekített erkélyeivel, illetve kőlapokkal borított üzletszintjével pedig tökéletesen illik a negyed képébe.

Hasonló rácsok persze nem csak Magyarországon, de többek közt Ausztriában és Németországban is előfordulnak, sőt, akad, aki már hosszú ideje egy internetes piactéren próbál új gazdát találni egy példánynak.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik