Bár a brit filmipart is gyakran vádolják azzal, hogy előnyből indulnak a jómódú, jellemzően londoni családokból származó fiatalok, nem beszélve az ott is zajló nepo-baby vitáról, Steven Knight pályája arra példa, hogy a legszegényebb sorból indulva is betörhet valaki az elitbe. Merthogy a forgatókönyvíró-rendező-producer odahaza jó ideje a legsikeresebbek közé tartozik a szakmájában, de az utóbbi években már nemzetközi szinten is keresettnek számít, amelynek legegyértelműbb jele, hogy őt kérték fel: rázza gatyába a legújabb Star Wars-film forgatókönyvét.
A kovácsmester legkisebb fia megújítja a tévézést
Knight egy hétgyerekes kovácsmester legkisebb gyerekeként született 1959-ben, és mindkét szülő Birmingham egyik legszegényebb negyedéből, Small Heath-ből származott, ahol gyerekkoruk óta fizikai munkákból éltek. Stevennek azonban az íráshoz volt tehetsége, ő pedig a munkáspárti miniszterelnök, Harold Wilson oktatási reformjainak tulajdonítja, hogy nem kallódott el, hanem egy tanára felfigyelt a tehetségére. Ő lett az első a családból, aki egyetemre járhatott, majd ezt követően tévés forgatókönyvíróként kezdett dolgozni, ám ahhoz, hogy jegyzett név legyen a szakmában, egy másfajta siker kellett.
A forgatókönyvírás mellett Knight másik munkája a Capital FM rádiónál az volt, hogy reklámszpotokat írt, illetve promóciós játékokat fejlesztett. Két másik kollégájával egymás után készítettek vetélkedő műsorokat különösebb visszhang nélkül, míg aztán elő nem rukkoltak egy olyan formulával, melyben a versenyző be tudja vonni a stúdióközönséget és az otthoni nézőket is a játékba. Ebből lett aztán a Who Wants to Be a Millionaire?, melyet a magyar nézők is jól ismernek Legyen ön is milliomos! címmel, és amely az ITV történetének egyik legnagyobb sikere lett – túlzás nélkül új korszakot nyitva a tévés vetélkedők sorában.
De Knight szempontjából az volt a legfontosabb, hogy innentől kezdve megengedhette magának, hogy csak azokkal a projektekkel foglalkozzon, amik személyesen is érdekelték, és nem kellett több középszerű tévés melót elvállalnia. 2001-ben készült el az első film, melynek ő írta a forgatókönyvét, mely nem keltett különösebb figyelmet ugyan, de rögtön a második már meghozta számára a legkomolyabb elismeréseket is: ez volt a Gyönyörű mocsokságok, főszerepben az akkor a csúcson lévő Audrey Tautou-val, a rendezői székben pedig Stephen Frearsszel. Ezt egyből Oscarra is jelölték a legjobb eredeti forgatókönyv kategóriában, és ezzel Steven Knight végképp befutott.
A családi mesékből Anglia kedvenc sorozata lesz
A következő években sorozatban készültek a filmek a forgatókönyveiből (A szabadság himnusza, Eastern Promises – Gyilkos ígéretek, Behálózva), miközben rendezőként is bemutatkozott, előbb a Kolibri-kóddal, majd a Locke – Nincs visszaút (melyben tényleg csak annyi történik, hogy Tom Hardy ül a volán mögött és telefonálgat) már kifejezetten jó fogadtatást is kapott. Ugyanebben az évben, 2013-ban aztán elindult a nálunk Birmingham bandái címen futó Peaky Blinders sorozat, mely Knight igazi szerelemprojektje volt. Lokálpatriótaként már egy évtizeddel korábban az első saját sorozatával is visszatért Birminghambe, de az All About Me című szitkom három évad alatt sem tudott nagy közönséget szerezni. A Peaky Blinders azonban más kategória lett.
A Peaky Blinders ihletője anyám és apám volt. Amikor kisfiú voltam, a saját gyerekkorukról meséltek nekem, amikor a birminghami Small Heath-ben nőttek fel. A történeteik olyanok voltak, mintha egy másik világból jöttek volna, pedig én is ugyanabban a városban nőttem fel. A szavaik életre keltek a képzeletemben
– írta Knight a GQ-nak a sorozat eredettörténetéről. Bár a Peaky Blinders nevű birminghami bűnbandáról (a szlengből jött elnevezés az eleganciájukra, a sapkájukra és – egyes magyarázatok szerint – az abba belevarrt borotvapengére utal, amellyel megvakíthatták ellenfelüket) a történészek úgy tartották, a 19. század végén létezett, és a századfordulóra már véget is ért a történetük, Knight hevesen vitatja ezt:
A történészek azt állítják, hogy a »Peaky Blinder« kifejezés a századfordulón kiment a használatból, de a családomban minden nagybácsi és nagynéni, valamint a nagyszülők azt mondták, hogy a kifejezés még a harmincas években is élt és virult. A Blinders nagyon is jelen volt a puha szövésű, csúcsos sapkájuktól kezdve a fényes fekete bakancsukig. A könyveket következetesen megbízhatatlan információforrásnak találtam, ha a munkásosztály történetéről van szó, mivel az emberek többnyire nem vették a fáradságot, hogy leírják a dolgokat. Én a szájhagyományban, a valós emlékekben és természetesen az újságokban és a bírósági jelentésekben bízom.
Knight a sorozathoz a valóban létező, birminghami Sheldon családot vette alapul, a nevet a sorozat kedvéért Shelbyre változtatta, és az ő történetüket követhették a nézők a két világháború közötti időszakban hat évadon át. Az ír és cigány felmenőkkel is rendelkező Shelby család (Knight szerint az ő felmenői között is akadtak cigányok) sorsán keresztül pedig persze a kor számos történelmi eseménye is bekerült a sorozatba, nem is beszélve az olyan történelmi személyiségekről, mint Winston Churchill vagy a brit fasiszta politikus, Oswald Mosley.
A Peaky Blinders nem aratott gyors sikert, de idővel elképesztően népszerű lett: átkerült a BBC One-ra és a Netflixre, komoly és elkötelezett rajongótáborra tett szert, és egyaránt szerepeltek benne már befutott sztárok (Cillian Murphy, a menet közben elhunyt Helen McCrory és persze Tom Hardy), valamint reményteljes újoncok (Anya Taylor-Joy, Joe Cole, Josh O’Connor). Hatása még a divatra is kiterjedt: mindössze három epizódot sugároztak, amikor Knight először hallotta, hogy a fodrászoktól „Peaky Blinder-stílust” – oldalt és hátul rövidre nyírt, a fejtetőn pedig jóval hosszabbra hagyott, átmenet nélküli frizura – kérnek a vendégek, mesélte a Guardiannek. Ő ekkor hitte el, hogy tényleg sikeres a sorozata, hiszen a frizura „nagyon személyes dolog”.
A magányos harcosok mestere
A stílusos birminghami gengszterek azonban nem vitték el Knight összes energiáját, mivel a sorozattal párhuzamosan elképesztő tempót diktálva készültek a további munkái. Az általa írott filmek közül kiemelendő a Bradley Cooperrel készült Az ételművész, a Brad Pitt és Marion Cotillard főszereplésével készült Szövetségesek és mindenekelőtt a két évvel ezelőtti, Diana hercegnéről szóló Spencer, miközben Knight már simán megengedhetett magának néhány bukást is, mint például a Vihar előtt című film. Bár Knight legotthonosabban a krimi és a thriller műfajokban mozog, a Spencer sem lóg ki az életműből, hiszen ahogy a Guardian rávilágít,
Ezzel párhuzamosan további sorozatokat is útjára indított: ilyen volt a Tabu, ugyancsak Tom Hardyval a főszerepben (ebből eddig csak egy évad készült, de tervben vannak továbbiak is), aztán a posztapokaliptikus See az Apple TV+-on (Jason Momoával a főszerepben), illetve a tavalyi, második világháborús SAS: Rogue Heroes – Engedetlen hősök, mely az év egyik legsikeresebb brit sorozata lett. Emellett volt ideje Dickens-klasszikusokat is képernyőre vinni: három éve a Karácsonyi éneket, idén pedig a Nagy várakozások van soron, melyből most márciusban mutatta be a BBC Knight minisorozatát.
És még hol a vége?
Ha pedig vetünk egy pillantást Knight készülőben lévő projektjeinek listájára, végképp nem fogjuk megérteni, mikor alszik egyáltalán, ugyanis bent van a csőben
- az Anthony Doerr A láthatatlan fény című regényéből készült, nagyrészt Budapesten forgatott sorozata (ez a Netflixre jön az idén, az íróval nemrég készült interjúnkat itt olvashatják);
- a This Town című minisorozat, mely a nyolcvanas évek elejének társadalmi feszültségek sújtotta Angliájában játszódik, amikor a legendás 2-Tone lemezkiadó népszerűvé tette a ska zenét;
- a The Veil című FX-thriller, Elisabeth Moss-szal a főszerepben;
- és dolgozik egy sorozaton a Disney+ megbízásából is, mely a viktoriánus London illegális bokszviadalainak világában merül el, a főszerepben Stephen Grahammel.
És ez még csak a sorozatok listája, most pedig már tudjuk, hogy Knight kapta meg az új Star Wars-film forgatókönyvét is, miután a Disney elégedetlen volt Justin Britt-Gibson és a Lost, valamint a Watchmen-sorozat producere, Damon Lindelof eddigi munkájával. Majd, ha még mindez nem lenne elég, már a cikk írása közben érkezett a hír, hogy remake készül a Szédülés című Hitchcock-klasszikusból, Robert Downey Jr. főszereplésével, és ki más írná a forgatókönyvet, mint Steven Knight?
Végül már csak halkan merjük megjegyezni, hogy Knight a Peaky Blinders kezét sem engedte el teljesen: bár maga a sorozat tavaly lezárult a hatodik évaddal, melyet „a kezdet végének” nevezett, mondván, hogy még nagyon sok minden vár ránk a Peaky Blinders-univerzumban. Így tervben van egy mozifilm illetve spin-off sorozatok is, ami nem is olyan meglepő, ha tudjuk, mennyire fontos alkotójuk számára ez a történet:
Mindig is úgy éreztem, hogy megtaláltam a saját mítosz- és költői forrásomat, amelyet egy olyan elbeszéléssé kell alakítanom, amelyet valamikor meg lehet osztani. A legfontosabb, hogy ezeknek az embereknek a történetét soha nem mesélték el
– írta Steven Knight, aki azonban nemcsak a történetei helyszíneként akarja halhatatlanná tenni a filmesek által eddig kicsit mostohán kezelt szülővárosát, de nemrég bejelentette egy új stúdió alapítását is, mely nemcsak saját projektjei forgatásában játszik majd fontos szerepet, hanem a tervek szerint 760 új munkahelyet is létesít Birminghamben.
