Nem éppen egy RTL-sorozattól vártuk volna, hogy rögtön az első öt percében a főhős eleresszen egy cigányozós poént, majd nem sokkal később ugyanő zsidózzon is egyet. Márpedig A Nagy Fehér Főnök később sem fékez le, és nemhogy nem tér ki a kényes témák elől, hanem kifejezetten keresi is azokat. Bár a műfaját tekintve vígjátékról van szó, egyértelműen más szintet képvisel a csatorna súlytalan és megúszós szitkomjaihoz képest – legalábbis a témaválasztás egyértelműen bátrabb.
A Nagy Fehér Főnök nem saját ötlet: a cseh Most! című sorozat adaptációja, mely 2018–19-ben futott nagy sikerrel a cseh közszolgálati televízióban. Az a sorozat az azonos nevű, észak-csehországi bányászvárosban játszódott, ahol hasonló társadalmi problémákkal szembesült a lakosság, mint azokban az egykori magyar iparvárosokban, amelyekben bezárt a gyár vagy a bánya. A magyar sorozat azonban annyira már nem volt bevállalós, hogy tényleg Ózdra vagy Komlóra ültesse át a cseh eredetit, hanem egy fiktív településen játszódik, mely azonban simán megfeleltethető a fentieknek is.
A sorozat főhőse Nándi (Lengyel Tamás), egy igazi lúzer: rögtön az első jelenetben kártyaadósságot halmoz fel, a következőben pedig kirúgják a munkahelyéről, leginkább egy rasszista poén miatt, bár ez inkább csak ürügynek tűnik, hiszen amúgy is elviselhetetlen alak. Nándi elvált, iszik, egyedül él az apjától örökölt házban, a fiával csak a láthatáskor találkozik, és még a villanyt is kikapcsolták nála, mivel nem fizeti a számlákat. Az egyetlen jó dolog az életében a kocsma, itt találkozik a baráti társaságával nap mint nap, nagyrészt hozzá hasonlóan lecsúszott alakokkal, akikkel többnyire hasonló a véleményük a cigányokról is.
Nándi életében azonban van egy fehér folt: az öccse, Ottó, aki a várostól távol él, de az első részben visszatér, méghozzá Brigiként. Igen, Ottóból nő lett, és ha ez ne lenne már önmagában is elég Nándinak, mindezzel élő adásban, egy Mónika show-szerű műsorban szembesül, ahol elsőre fel sem ismeri az öccsét a szőke bombanővé varázsolt Brigiben (Rujder Vivien). Hiába tesz meg azonban mindent azért, hogy Brigi soha többé ne akarjon vele szóba állni, Nándi nem szabadul meg tőle, sőt, a testvére visszaköltözik a városba. Brigi visszatérése pedig nem várt események láncolatát indítja el, melyek óhatatlanul is Nándi felvilágosodásához vezetnek.
Nagyjából így foglalható össze a cselekmény, mely már mutatja, miért hivatkozott az RTL erre a sorozatra úgy, mint amely „polgárpukkasztó, ugyanakkor elgondolkodtató témákat is boncolgat”. Az is látható már ennyiből is, miért nem a tévében tűzi majd műsorra ezt a sorozatot a csatorna, hiszen A Királyhoz hasonlóan ez is az RTL+ streamingfelületen debütál majd (az első részt azért leadja kedvcsinálónak a tévé is). Ez viszont azt is jelenti, ebben a sorozatban nincs szűrő, a szereplők próbálnak életszerűen beszélni, azaz bazmegeznek, ha kell, sőt, buziznak, és ez már önmagában ki fogja verni a biztosítékot sok nézőnél (ne feledjük, ebben az országban egy gimnazista legfőbb bűne az, ha csúnyán beszél). A kocsmában repkednek a rasszista, homofób és szexista poénok, melyekkel biztosan megint sokaknak lesz problémájuk, ugyanakkor – ha már rasszista, homofób és szexista emberekről szól a történet – jogos lehet a törekvés arra, hogy életszerűen ábrázolják ezt a közeget is. Feltéve, ha erre reflektál is a sorozat, de az első epizódban ez még nem igazán történik meg.
De mindez semmi a transz-kérdéshez képest, amely meglehetősen leegyszerűsítve jelenik meg a sorozatban, hiszen Ottóból, az autószerelőből egyszer csak szőke bombázó lesz, és mint tudjuk, a valóságban a legtöbbször nem így néz ki ez a dolog. A készítők persze érvelhetnek azzal, hogy így lehet ezt a témát közelebb hozni a nézőkhöz, de itt inkább egy sima vígjátéki szituációvá fokoznak le egy komplex témakört. Ez mellesleg aláássa a készítők azon törekvését is, hogy realisztikus problémákat mutassanak be. Utóbbi néhány egyéb ponton is megbicsaklik: a kocsmatöltelékek beszélgetése minden suttyósággal együtt is néha az Üvegtigris, A mi kis falunk és társai területére kalandozik, és az sem érthető, ennek a szerencsétlen Nándinak hogyan lehetett egészen eddig ülős, irodai munkája.
Nándi és Brigi találkozásánál pedig pont a készítők tudhatták a legjobban, mekkorát hajlítanak a valóságon, hiszen A Nagy Fehér Főnökben élő egyenes adásban sugározzák a (valóban létező) Anikó show-t, így Nándi nemcsak az egész ország szeme láttára ütlegeli és gyalázza a testvérét, de még előtte cigányellenes propagandabeszédet is tarthat a kamerák előtt. Sőt, a végén még el is sétálhat a stúdióból, mintha mi sem történt volna. (Az, hogy a sorozaton belül ezt a műsort az RTL adja le, és egyértelmű paródiája a Mónika show-nak, felfoghatjuk öniróniának is, de ahhoz nem eléggé erős.)
Persze A Nagy Fehér Főnök (az első részből egy futó utaláson kívül nem derült ki, miért ez a címe) alapvetően egy vígjáték (de legalábbis dramedy), nem feltétlenül a valóságot kell számon kérni rajta, és azt is meg kell hagyni, hogy a korábbi egyéb tévés próbálkozásokhoz képest ez a sorozat a kiagyalt alapsztori ellenére is legalább létező problémákat és élethelyzeteket próbál bemutatni. Nálunk eddig főként csak művészfilmek reflektáltak például a romák helyzetére, ez a sorozat pedig nem hajol el a probléma elől, bár egyelőre még nem világos, hová fog kifutni ez a téma. A sorozat humora pedig egyelőre főleg a bunkó beszólásokban nyilvánul meg (ez önmagában nem is baj), a bunkóságon felüli humornak viszont egyelőre nem sok nyoma látszik, mert az megmarad a jól ismert dramedys szinten.
A színészek mindenesetre az élvonalat képviselik: Lengyel Tamás elég meggyőző a frusztrált, agresszív Nándi szerepében, máskor viszont akár sajnálhatjuk is, amikor még a nyomorult mirelit pizzáját se tudja megmelegíteni otthon, vagy amikor megtudjuk, hogy a felesége elhagyta egy német (?) rovarirtó kisiparos kedvéért. Ötvös András a kocsmáros szerepében szokás szerint kiváló, míg Gáspár Tibor pár mondattal is igazolja, nem csak ripacskodni tud, mint ahogy a Blokádban tette. A legnehezebb szerepe egyértelműen Rujder Viviennek van, akinek egy olyan nőt kell eljátszania, aki az élete túlnyomó részét férfiként élte le. Ennek megfelelően van a megjelenésében valami fura, a mozgása is szögletesebb, de így sincs könnyű dolga, ha el akarja hitetni a nézővel, hogy ő nemrég még férfi volt.
A Nagy Fehér Főnök tehát az RTL-től szokatlanul provokatív és bevállalós alkotás, mely tagadhatatlanul több sebből vérzik ugyan, mégis azt mondanánk, nem baj, hogy belevágtak ebbe a kísérletbe. Az nem látszik egyelőre, hogy ebből is országos siker lesz-e, mint a cseh eredetiből, bár pont a sorozatot gyártó Paprika Studios kreatív igazgatója, Trunkó Bence mondta a tavalyi cikkünkben, hogy az adott ország közönségéhez kell igazítani a sorozat hangvételét – nem tudhatjuk, hogy mennyit kellett változtatni az alaprecepten. Így még az is lehet, hogy ez a sorozat két szék között a pad alá esik: azoknak, akik szórakozni akarnak, túlságosan súlyos lesz a téma, akik viszont valódi drámát néznének, inkább felületes. Viszont ez a lépés mégis elkerülhetetlennek látszik azon az úton, amin végig kell mennie a vezető magyar tévének, ha egyszer tényleg húsbavágó sorozatokat akar majd készíteni. Hátha akkor már a kényes témákhoz is biztosabb kézzel nyúlnak.
A Nagy Fehér Főnök, 2022, RTL+. 24.hu: 5,5/10
