Kultúra ismeretlen budapest

Felsőkategóriás diákszálló épül a Péterfy Sándor utca évtizedes foghíján

A 2008-ban, Hunvald György polgármestersége alatt lebontott századfordulós ház helyén ma akár a Táncművészeti Főiskola új központja is állhatna.

A kétezres évek erzsébetvárosi ingatlanpanamájának főszereplője, Hunvald György vezetése alatt a VII. kerületi önkormányzat úgy döntött, hogy a Táncművészeti Főiskola a Kazinczy utcában 1976-ban átadott, ideiglenesnek szánt, gyorsan romló állapotú épületeiből harminc év után ideje lenne elköltöztetni a táncosokat. Ezért szerződést kötöttek a H. L. Projekt Kft.-vel, ennek keretében a cég vállalta, hogy egy, a táncoktatást modern körülmények közt lehetővé tevő épületet húz fel a Péterfy Sándor utcában, cserébe pedig hasznosíthatja annak üressé váló korábbi otthonát.

A jól hangzó terv azonban sosem vált valósággá: a 2017-ben egyetemmé vált oktatási intézmény a következő évben elfoglalta az új helyét a Koreográfus- és Táncpedagógus-képző Intézet új, Zuglóban épített campusán, ahol azóta is működik.

Akár az előd helyén is állhatna

2009-ben a Kazinczy utcai terület egyharmadán magánbefektetők bevonásával akarták megépíteni a Magyar Táncművészeti Főiskola Koreográfus- és Táncpedagógus-képző Intézetet, a fennmaradó telekrészen pedig lakóházat akartak építeni – adta hírül az Építészfórum, ám a Simon István (SI Építész Iroda) által jegyzett, a központi tervtanács által engedélyezésre javasolt tervek nem indultak el a megvalósulás útján.

 

Az SI Építésziroda által benyújtott látványtervek egyike
SI Építésziroda / Építészfórum Az SI Építésziroda által benyújtott látványtervek egyike.

A H. L. Projekt egy teljes évtizeden át nem teljesítette a szerződés feltételeit, ez azonban nem akadályozta meg a kerület vezetését abban, hogy 2018-ban a Kazinczy utcai épületeket, illetve a Péterfy Sándor utca 34. számú telkén álló, időközben foghíjjá vált ingatlant is eladja a cégnek.

Az ügy a 2019-es önkormányzati választások után került a figyelem középpontjába, hiszen a kerület új vezetése bűnszövetségben elkövetett csalás, hivatali visszaélés, illetve hűtlen kezelés gyanújával tett feljelentést, az eljárás azonban nem befolyásolta a tervet: a cég továbbra is szállodaépítésben gondolkodott.

Kapcsolódó
Hunvald idején indított ingatlanbizniszt fejezett be a Fidesz a VII. kerületben, Czeglédyék feljelentést tettek
A rendőrség hűtlen kezelés gyanúja miatt nyomoz. A Fidesz viszont azt a szerződést bírálja, amit a már ellenzéki vezetésű önkormányzat kötött az ügy kivizsgálására.

Az önkormányzat 2019-ben végül kiszállt a H. L.-lel közösen létrehozott projektcégből, a Kazinczy utcai Projekt Ingatlanfejlesztő és Ingatlanforgalmazóból, a szóban forgó területet pedig 2021-ben a Forestay-csoport vette át.

Háttér

A cég mögött a 2015–2019 közt a Külgazdasági és Külügyminisztérium külsős ingatlantanácsadójaként működő, a nemzetközi ingatlanpiacon hosszú ideje jelen lévő Botos Bálint, illetve partnere, az építészből ingatlanfejlesztővé vált Németh Péter áll, akik az elmúlt két évtizedben számos fontos projektet jegyeztek. Előbbi a Tippin Corporation munkatársaként egy műemléki védettségű berlini transzformátorház, a sötétbarna klinkertégláit mutató Humboldt (ép. Hans-Heinrich Müller, 1924–1926) irodaházzá és rendezvénytérré alakítását irányította, illetve számos magyar, német, illetve grúziai projektet juttatott el a megvalósulásig, közösen pedig egy sor érdekes munkát jegyeznek.

A Tippin színeiben a Szabadság téri egykori MTV-székház (eredetileg Tőzsdepalota, ép. Alpár Ignác, 1902–1907) fejlesztési, illetve befektetési vezetőiként – a projekt rajtuk kívül álló okokból nem halad előre – dolgoztak, a Forestay-csoport részeként pedig számos iroda fejlesztését, kivitelezését, illetve menedzsmentjét is magukra vállalták.

Eddigi legnagyobb munkájuk 2018-ban ért révbe: a kultikus Tűzraktér helyén létrehozták Közép-Európa egyik legnagyobb privát diákhotelét, a Dean’s College Hotel I-et, aminek nem csak a fejlesztését irányították, de részben saját beruházásként – a cégcsoporthoz tartozó Rigg Vagyonkezelő Zrt.-vel, illetve egy osztrák holdinggal közösen – hozták létre, átadása után pedig nem csak üzemeltetőivé váltak, de létrehozták a Forestay Diákhotel I. Ingatlanalapot, amin keresztül egy sor befektető válhatott annak a tulajdonosává.

A cég 2022. április 1-jén az illetékes kormányhivatalhoz eljuttatott építési engedélykérése szerint valóban megépíti a szállodát, így a területen ma álló épületek bontása akár már az idén megindulhat. A terveket, illetve a telek múltját korábban hosszú cikkben itt mutattuk be.

Kapcsolódó
Óriáshotel épülhet a Kazinczy utcában a Táncművészeti Főiskola épületeinek helyén
A hetvenes évek derekán felhúzott, egykor ideiglenesnek szánt épületek helyére tervezett szálloda rövidesen építési engedélyt kaphat.

A Péterfy Sándor utcai telek története ennél valamivel egyszerűbb, a tizenéve húzódó beépítés azonban rövidesen itt is valósággá válhat, a  2008 őszén lebontott századfordulós lakóház, illetve az utcáról nem látható ipari épületek helyén ugyanis rövidesen egy szálloda épül

– derül ki az építésügyi hatósági rendszerben elérhető, a már meglévő építési engedélyt kis mértékben módosító, 2021 végén leadott tervlapokból, amik egy egyszerű, magasságában a jobb oldali szomszédhoz igazodó épületet mutatnak a területen:

ÉTDR

A nyilvánossá vált, 2021 szeptemberben elkészült lapokon az építtető, illetve az építész neve sem látható, az azonban egyértelmű, hogy

a rajzon PS34 logót viselő, fehér kőlapokkal burkolt hotel teljesen kitölti majd a rendelkezésére álló lehetőségeket.

ÉTDR

A 2021 májusáig a H. L. Projekt tulajdonában lévő, ma is fizetős parkolóként hasznosított telket egy évvel ezelőtt a már említett Forestay felsőkategóriás magánkollégiuma, a Dean’s College Hotel I. fejlesztésén dolgozó Grisu Kft., majd novemberben a Forestay Diákhotel I. Ingatlanalap vásárolta meg, így a kétezres évek óta bizonytalan ügy végre itt is nyugvópontra érhet.

Az erzsébetvárosi önkormányzat 2022 februárjában beépítési kötelezettséget terjesztett ki a területre, így a munkák a következő hónapok folyamán bármikor elindulhatnak. A részleteket a tervlapok nem tartalmazzák, Botos Bálint, a Forestay-csoport egyik alapítója a 24.hu kérésére azonban kifejtette, hogy a szálloda

százhúsz, főleg a közeli Állatorvostudományi Egyetem diákjait megcélzó, hotelminőségű szobát foglal majd magában,

egyetlen földalatti szintjén minimális számú parkolót alakítanak majd ki, továbbá belső kertekkel tennék barátságossá.

Egy évszázadnyi várostörténet

A lebontásig a hosszúkás telken álló épület alapját 1895-ben Zimonyi György asztalosmester és felesége megbízásából a város számos csodáját építő Hudetz János (1854–1930) tervei szerint az akkori Óvoda utca mentén született lakóház és műhely adta, azok arca a következő évtizedekben azonban jócskán átalakult.

Az átadás után első pillanatban már nem csak a jórészt polgári bútorokon és gyógyszertári belsőkön dolgozó asztalos eszközei, hanem Chyzer Kálmán, majd ifj. Süsz Sámuel szikvízgyárának hangjai, sőt, a szintén bútorokat gyártó szobrászművész, Tannhäuser Henrik műhelyének zajai is beszűrődhettek a környező házakba, a környék akkor azonban még kisebb-nagyobb üzemekkel volt tele, így a zajok nyilvánvalóan senkit sem zavartak.

in. Iparügyek, 1897. jan. 1. / Arcanum Digitális Tudománytár

Zimonyi 1904-ben tartozásai miatt elveszítette a házat, ami a Fővárosi Kereskedelmi Hitelintézeten át a tehetős lakatosmester, Bründl János és felesége tulajdonába jutott. A családfő itt, a lakóház mögött hozta létre a közegészségügyi berendezéseket gyártó cégét, majd a császári és királyi udvari szállító címet megszerezve évről évre növelte a piacát.

in. Magyar Pályázatok, 1906 / Arcanum Digitális Tudománytár

A különböző országos és fővárosi ipari kiállításokon elismerések tömegét begyűjtő Bründl a főváros számos épületének központi fűtési rendszerén, csatornázási munkáin, illetve épület- és díszbádogos munkáin – köztük a mezőtúri városházán, illetve a Budapesti Magyarok Nagyasszonya-templomon – dolgozott, de vécécsészéket, fürdőkádat, illetve mosdót is gyártott.

A húszas évek végén fiára szállt cég végül egészen az államosításig itt működött, a ház homlokzatán pedig száz éven át a cégalapító monogramja állt.

Buza Péter: Monogramos házjelek – Anno / Arcanum Digitális Tudománytár

Az 1900-as évek végén a szivarkészleteket, majd facsillárokat és képkereteket is készítő, számos díjat besöprő iparművész, Brandisz Péter műhelye is az udvarban működött, ahol a második világháború évei alatt többek közt bőröndök és üvegek készültek, sőt, a legsötétebb években a Dunakeszi Konzervgyár jogelődje, a Magyar Konzervgyár Kereskedelmi Rt. a földszinti lakásban tartotta fenn a központi irodáit, felette pedig a cég ügyvezető igazgatója, Grossmann Nándor élt.

Az államosítások után kiürült ház és udvar a Rákosi-korban előbb a vegyi termékeket és textil-segédanyagokat gyártó Chemotexnek, majd a Budapesti Fűző- és Melltartókészítő Vállalatnak adott helyet. A fennállása jó részében a Fővárosi Ruhaipari Vállalat részeként működő üzemet a hetvenes években az Erdészeti Tudományos Intézet (ERTI) Gépkísérleti Állomása, majd a rendszerváltást is túlélő Kelet-Pesti ÁFÉSZ váltotta.

UVATERV / Fortepan A ház udvar felé néző homlokzata 1957-ben.

A kilencvenes években a főként leporellókat és festékpatronokat is árusító PC-Print Raktárház boltja működött itt, a ház története a rendszerváltás után pedig a számítástechnikai cég beköltözésével vált igazán vadregényessé. A történetet 2009-ben a HVG foglalta össze: eszerint az ingatlan raktárának, pincéjének, illetve műhelyének bérleti jogát 1990-ben megvásárló vállalkozó a szerződés 1995-ös megújítása után jelezte, hogy szívesen megvenné az önkormányzati tulajdonú házat, hiszen abban már csak három bérlő maradt. A kerület válaszában kijelentette: erre nincs lehetőség, hiszen az épületet rövidesen lebontják. Ez természetesen nem történt meg, sőt, 1998-ban az is szóba került, hogy a Gozsdu-udvar parkolóházának építése miatt az Arany János Szakközépiskola ide költözteti a tanműhelyeit.

A cégtulajdonos 2001-ben ezért újra próbálkozott, de továbbra sem kapott zöld utat. A bérleti szerződést 2004 januárjában az önkormányzat gazdasági bizottsága – amit a 2014-ben minősített csalás, vesztegetés, hűtlen kezelés és hivatali visszaélés miatt, első- és másodfokon is nyolc és fél éves börtönbüntetésre ítélt Gál György vezetett – egyoldalúan felmondta, az azonban nem derült ki azonnal, hogy milyen terveik vannak az akkor már két éve társasházként működő, kérdéses állapotú ingatlannal.

A vállalkozó halála után annak céges ügyeit átvevő özvegye újra megpróbálta megvásárolni a házat, egy ponton pedig már úgy tűnt, hogy jó irányba tartanak a tárgyalások, a győztes azonban a cikkünk elején említett H. L. Projekthez kapcsolódó Homerton Kft. lett. A bérlő raktára ekkor még nem volt üres, így pert indított az önkormányzattal szemben.

Az események 2008 őszén váratlan fordulatot vettek:

a helyszínre érkező nő már csak egy üres telket talált, a ház és a raktár pedig – annak tartalmával együtt – semmivé vált. Az elszállított áruról nem készült leltár.

A Mi Erzsébetvárosunk / Google Street View A 2006-os, illetve a 2011-es állapot, a kerítésen a felirattal: Ez a telek eladó.

A foghíjra néző tűzfalak egy részét a mögöttük lévő lakások védelme érdekében röviddel a munkák befejezése után panelekkel borították, ezek mostanra azonban részben lepotyogtak, így a terület nem csak rendezetlen képet mutat, de közel másfél évtized alatt sem sikerült azt jól hasznosítani.

A helyzetet Zajacz Judit építészmérnök 2013-ban született mesterszakos diplomamunkája egy költséghatékony megoldással oldotta volna meg: a fiatal tervező egy, a különböző korosztályok előtt nyitva álló, foglalkoztatókat is magában foglaló vizuális környezetkultúra-központot képzelt ide, ami teljes egészében hasznosította volna a különböző napszakokban érkező napfényt.

A teljes tetősíkon vékonyfilmes napelemeket rejtő, az összegyűjtött esővizet visszaforgató, a telek természetes átszellőzését segítő épületnek a diplomamunkák jó részéhez hasonlóan nyilván esélye sem volt arra, hogy valósággá váljon, pedig a villamos- és fűtési igényt teljes egészében, az öntözést és a mosdóhasználatot pedig legalább részben fedező épület ma az épített környezet iránti tudatosságra nevelő helyek első hazai példájaként talán újabbakat is életre hívott volna.

Vincze Miklós / 24.hu A ma parkolóként hasznosított terület május 2-án.

A diákszálló építésével a környéken lakást bérlő, részben külföldi egyetemisták élete válhat majd könnyebbé, hiszen a századfordulós bérházakban kínált kompromisszumos megoldások helyett egy új, modern lakóteret használhatnak majd, sőt, beköltözésükkel a jelenleg mindössze tízezer lakás alkotta fővárosi albérletpiacot is tehermentesítik.

Az árak ennek következtében hosszú évek után csökkenésnek indulhatnak, hiszen a jobb anyagi helyzetű külföldi, illetve magyar diákok szívesebben választhatják majd a több szolgáltatást nyújtó magánkollégiumokat.

Ajánlott videó