Kultúra

Gábor Áron egyetlen fennmaradt rézágyúja is látható a Főőrség kiállításán

MTI / Balogh Zoltán
MTI / Balogh Zoltán
"Lészen ágyú!" - Gábor Áron és a székely hősiesség címmel nyílt kiállítás pénteken a budavári Főőrség épületében.

A székely ágyúöntő egyetlen fennmaradt ágyúja a “Lészen ágyú!” című kiállításon, a Főőrség épületében látható, ami az 1848-49-es székely szabadsághősök előtt tiszteleg.

A megnyitón Németh Szilárd, a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára felidézte: 1848. március 15-én vér nélkül győzött a magyar forradalom, példa nélküli egységben.

Ma is erre az egységre van szükség, hogy megvédjük függetlenségünket, biztonságunkat, eddig elért eredményeinket, hogy Magyarország előre menjen a fejlődés útján

– tette hozzá, majd Gábor Áronról mesélt, felidézve, hogy a Kovászna megyében született, előbb a székely határőrségben szolgált, majd leszerelése után kisbirtokosként tevékenykedő férfi életében 1848 fordulópontot jelentett:

a sepsiszentgyörgyi nagygyűlésen mondta el “Lészen ágyú” kezdetű beszédét, melyet követően megkapta a felhatalmazást az ágyúöntésre.

Ígéretét megtartotta, sőt, az életét is adta a hazáért: ágyúöntőként és tüzérőrnagyként a végsőkig küzdve esett el 1849 júliusában.

Kapcsolódó
Legyőzhetetlenné tette a székelyeket Gábor Áron
Azt mondta, ha ágyúja nem talál célba, a második lövésnél ő maga áll a csöve elé.

Az irányítása alatt készült hetven lövegből csak egyetlen hiteles ágyúcső maradt fenn, amely 2019-ben kezdte meg magyarországi körútját a Hadtörténeti Múzeumban, majd Szeged, Kecskemét, Veszprém és Nyíregyháza után most megérkezett a Főőrség épületébe.

MTI / Balogh Zoltán Németh Szilárd, a Honvédelmi Minisztérium (HM) parlamenti államtitkára Gábor Áron ágyúöntõ egyetlen fennmaradt ágyúját nézi a “Lészen ágyú!” – Gábor Áron és a székely hõsiesség címû kiállítás megnyitóján a budavári Fõõrség épületében, 2022. március 11-én.

Az eseményen Tamás Sándor, Kovászna megye tanácselnöke arra emlékeztetett, hogy az ágyút csaknem negyven évnyi bukaresti „kényszerfogságból” szabadították ki, amikor 2010-ben kölcsönként, majd 2014-től a gyűjtemény darabjaként kerülhetett vissza Bukarestből a Székely Nemzeti Múzeumba.

Aki nem érti, miért fontos ez az ereklye a székelyek számára, az soha nem fogja megérteni, mi adott erőt az 1848-ban vállalt önvédelmi harchoz

– emelte ki.

Tamás hangsúlyozta: “félelmetes aktualitással” bír Gábor Áronék tisztánlátása, amikor

egyesek azt gondolják, hőbörgéssel mindent meg lehet oldani, mások pedig azt mondják, hogy nemzetközi érdeknek kell alárendelni a magyar nemzet érdekeit.

– idézi a tanácselnököt az MTI.

A tárlat péntektől június 12-ig látható a Főőrség épületének emeleti kiállítóterében.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik