Göröntsér Vera / Köztérkép
Kultúra ismeretlen budapest

A XIII. kerületi főépítész nem támogatja a főváros modern épületeket védeni akaró kezdeményezését

A Katona József utcai trafóház, a Fiastyúk utcai lakótelep, illetve a Lehel utcai Élmunkás-házak védelme lehet a tét.

A Várnegyed közepén álló egykori diplomataház átépítési, majd bontási tervei szülte hullámok miatt a főváros az év végén úgy döntött: helyi védelemmel látják el a főváros számos, zömében 1945 után született értékes épületét, remélve, hogy ez megvédi majd őket a gyökeres átalakításoktól, vagy épp az eltűnéstől.

A január 11-én kiadott hosszú listában szereplő épületek túlélése ezzel persze nem válik évtizedekre biztosítottá, egy fokkal azonban mégiscsak nagyobb esély nyílik arra, hogy a legfőbb értékeiket megtartva maradhassanak meg, így az ötlet mindamellett, hogy erős kiállásnak számít a városvezetés részéről, az értékes, de veszélyeztetett épületállomány túlélését is magával hozza majd.

A Fővárosi Önkormányzat a tervezetben szereplő lakó-, köz-, illetve ipari épületekről levélben értesítette az azokat magukban foglaló kerületeket – így az 1994 óta Tóth József (MSZP) vezette XIII. kerületet –, kérve őket, hogy január utolsó napjáig véleményezzék azt. Ez az Újlipótvárost, Angyalföldet, a Göncz Árpád városközpontot, Vizafogót, illetve a Népsziget déli felét  is magában foglaló XIII. kerületben építészszszakmai szinten mostanra meg is történt:

a védelmet indokló dokumentáció nélkül beérkezett levélben foglalt három épületet, illetve épületcsoportot a kerület Főépítészi Irodája nem tartotta védelemre érdemesnek.

Az Önkormányzat honlapján elérhető dokumentumból a szakmai javaslat részletei is kiderülnek:

  • A két világháború közti modernizmus elveit továbbvivő, a harmincas évek újlipótvárosi otthonainak kényelmét a romos Budapestre átmentő Élmunkás-házak (Bulcsú u. 18-20. – Lehel u. 2/A, B, C, D) a dokumentum szerint „megjelenésükkel nem képviselnek olyan szintű építészeti értéket, amit fővárosi szinten védeni kellene.” A Lehel téri csarnok mellett álló, Schall József és Piszer István tervei szerint született lakóépületek változatos homlokzatképzése, alaprajza (sőt, a Bulcsú utcai tagja földszinti, illetve tetőtéri műteremmel is rendelkezett!) nyilvánvalóan pozitívan hatott a városképre, enyhítette a lakáshiányt, és egy fokkal közelebb hozta az átlagemberekhez a ma már mindennaposnak tartott kényelmi megoldásokat, így a várostörténetben betöltött szerepe nyilvánvalóan megkérdőjelezhetetlen.

  • A Katona József utcai transzformátor-állomás (1970) helyi védetté nyilvánítása „szakmailag nem indokolt, az épület ipari jellegű homlokzatai a városszövetbe nem illeszkednek, hosszú távon az épület elbontása lenne kedvező.” – olvasható a szövegben, pedig az óriás Csarnok téri (1965), illetve Dob utcai (1968), hasonló arcú, szintén Léstyán Ernő tervezte társaival együtt egyáltalán nem akarnak többnek látszani annál, mint amik: az utca vonalától visszahúzott, pöffeszkedni nem vágyó, eredetileg szalagablakos ipari épületek. Az elmúlt ötven évben a gépek fejlődése miatt az elektromos műveknek a belső terek egyre kisebb részére volt szüksége, így a felszabaduló területeken akár már a kétezres években létrejöhettek volna az adottságait kihasználó terek – kulturális központok, vagy épp színházak.
Kapcsolódó
Színházként is jól működne a Dob utcai trafóház
A tér egyre kisebb részét foglalják el gépek, az üresen álló terület hasznosítása azonban várat magára. Egy 2006-os diplomaterv erre javasolt egy lehetséges megoldást.
  • „A Fiastyúk utca – Béke út – Tahi utca – Madarász Viktor utca által határolt terület épületegyüttes lehatárolásának kiterjedése túlságosan nagy, szakmailag nem elfogadható, mert így minden, a kijelölt területen lévő épület településképi bejelentési eljárása esetén (pl. homlokzatszigetelés, -felújítás, üzletjelzések cégjelzés kihelyezése, nyílászáró cserék stb.) a főváros véleményét is meg kell kérni előzetesen, ami jelentősen meghosszabbítja az eljárást, ami kedvezőtlen a lakosok számára.” – írja az előterjesztés, amiben építészeti minőségről egy szó sem esik, pedig a Fiastyúk utcai lakótelep 1953-ra megszületett négyemeletes épületei a szobrászati munkák, a zöldterületeket magában foglaló kitűnő rendezési terv (Mester Árpád és Krivátsy Ádám munkája) miatt is megérdemelné a védelmet, de a városrész fejlődésében, illetve a hazai modern művészet történésében – műteremlakásaiban számos festő és szobrász dolgozott – betöltött szerepe miatt is kijárna neki a különleges státusz, még azon az áron is, hogy az indoklásban szereplő eljárások némileg hosszabb időt is vennének igénybe.

Az ügy végére a Tulajdonosi, Kerületfejlesztési és Lakásgazdálkodási Bizottság január 26-i ülése tehet majd pontot, amin egyszerű többséggel elfogadhatják a javaslatot, amit továbbítanak majd a Főpolgármesteri Hivatal felé.

Vedd kézbe a 24.hu legemlékezetesebb tartalmait!
Izgalmas arcok, kihagyhatatlan történetek
Keresd az újságárusoknál, vagy rendeld meg az mc.hu/riporter oldalon!
Megrendelem

Ajánlott videó

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.