A Budapest ostroma előtti képére óriási összegekből épp visszaépülő egykori Pénzügyminisztérium tőszomszédságában álló, Jánossy György és Laczkovics László tervei szerint született egykori diplomataház ügyében október óta érik egymást a meglepetések.
Az akkor még csak egy konferenciaközponttá való átalakítás terveiről beszámoló, a ház értékeit, illetve történetét is bemutató cikkünk után a magyar építésztársadalom legfontosabb szervezetei – a Magyar Építész Kamara, illetve a Magyar Építőművészek Szövetsége –, majd az ICOMOS, a Széchenyi Akadémia (SZIMA), és az elmúlt ötven év meghatározó magyar építészeinek számos tagját is felvonultató Huszonkettesek álltak ki az épület megmaradásáért, illetve javasolták annak védetté nyilvánítását, a helyzet azonban csak tovább romlott.
December elején ugyanis kiderült, hogy az épület tulajdonosa, a Magyar Nemzeti Bank által létrehozott PADME nem egyszerűen csak a homlokzatok mögötti terek átformálásában gondolkodik, de a teljes épület arcának megváltoztatását tűzte ki célul, hiszen
December 6-i írásunkból mindezek mellett az is kiderült, hogy a terveket Reisz Ádám (RAPA Architects) szignózza majd, vázlatokat, illetve a várható utód látványterveit a PADME azonban nem osztotta meg, hiszen a tervezés még nem ért véget.
A Huszonkettesek ennek ellenére nem adták fel: a kerületi és a fővárosi védelemért próbáltak hegyeket megmozgatni, sőt, karácsony előtt egy táblát is elhelyeztek a ház Mátyás-templom felé néző homlokzatán.
Az alapítvány ekkorra persze már a részleges bontási engedélyt is kikérte:
így a munkagépek rövidesen elvégezhetik majd a feladatukat – derül ki az építésügyi hatósági rendszerből.
Szerda reggelre az első látványtervek is publikussá váltak – az Építészfórum megszólaltatta ugyanis a tervező Reisz Ádámot, aki
egy vállaltan új, ám a régit idéző ház
első rajzait mutatta be.
Az építész a lapnak arról mesélt, hogy cége a megbízást közvetlenül, a megrendelővel való korábbi jó munkakapcsolata, illetve annak elégedettsége miatt kapta, a területen jelenleg álló épület értékeivel kapcsolatban azonban nem kívánt nyilatkozni, hiszen nem vesz részt a döntéshozatalban, bár figyeli a ház sorsával kapcsolatos történéseket.
Reisz és kollégái a tervezés során „viszonylag szabad kezet” kaptak abban, hogy melyik korábbi állapotot idézik vissza, ők pedig nyilvánvalóan a háború előtti mellett döntöttek, hiszen arról elég képanyag áll rendelkezésre.
A vázlatterveken egy, a nyolc évtizeddel ezelőtt itt állt házakkal
így a leendő konferenciaközpont, illetve azt kiszolgáló apartmanház vállaltan modern, de egyben a századfordulós arcot is visszaidéző, archaizáló épülettrióvá válik majd, aminek tetőzete az évek múlásával keletkező patina miatt épp olyan árnyalatú lesz, mint a Budavári Palota sokak által kritizált kupolája.
Az egyelőre nem végleges vázlatrajzok az Építészfórum cikkében, itt láthatók.
