Kultúra

Nemcsak a Várnegyedet, de az egész országot megfojtják a kiemelt beruházások

Mohos Márton / 24.hu
Mohos Márton / 24.hu
Építészek és civilek ráznák fel a közvéleményt, hogy nagyobb figyelem jusson a kormány minden szabályt áthágó kiemelt projektjeire, így a Várnegyed kormányzati negyeddé alakítására is.

A magyar építészszakma meghatározó arcaiból álló Huszonkettesek építészcsoport, a Stop Kiemelt Beruházások Akciócsoport és a Civil Kollégium Alapítvány (CKA) múlt péntek délután a Dísz téren várta mindazokat, akik tiltakozni kívántak a Budai Vár kiemelt állami beruházás keretein belül való kormányzati negyeddé átalakítása ellen.

A Föl-föltévedek a budai várba néven futó demonstráció célja az volt, hogy a Várnegyed képének megváltoztató tervek mellett felhívja a figyelmet

a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások átláthatatlanságára, a helyi lakosok érdekeinek figyelmen kívül hagyására, a szakmai hatástanulmányok semmibe vételére, illetve a beruházásokat kísérő joggal való visszaélésekre,

ezt pedig nem csak felszólalásokkal, illetve transzparensekkel, de egy, az eseményt megelőző, közel egyórás – a Facebookon is közvetített – szakmai beszélgetéssel is erősítették, aminek célja a különböző építészszakmai szervezetek kábult állapotukból való felrázása, illetve a szakmai viták lefolytatásához vezető első lépés megtétele volt.

Pusztuló modern értékek, születő díszletek

Az eseményt felvezetve Kalmár László, Ybl-díjas építész arról beszélt, hogy ami ma a Várban történik, szembemegy mindennel, amit tanítottak, és amit tanúsítani kellene, hiszen a generációk számára meghatározó modern épületek várható eltűnése mellett műemléki elvekkel szembemenő szakmaiatlan blöff – részben funkciótlan díszletek, részben pedig a Vár életét megnehezítő kormányzati épületek születnek.

Szavaihoz a szintén Ybl-díjas építész-belsőépítész, Csomay Zsófia csatlakozott, aki kijelentette: egyáltalán nem érthető, hogy miért kell visszaépíteni a levéltár egykor kazánházi kéményként szolgáló, már építése előtt is vitákat kiváltó tornyát – ami így a Bécsi kapu téri templom fölé nyújtózik majd –, sőt, az sem, hogy a mélygarázsok miatt miért kell kiásni az amúgy is barlangrendszerekkel teli Várhegyet, aminek a tervek szerint rövidesen a zöldszoknyája is eltűnik majd.

Mohos Márton / 24.hu A közeljövőben tervezett, illetve építés alatt álló projektekben a környezetüknél jóval nagyobb, magasabb épületek születnek – a kép bal oldalán V. Naszályi Márta, az I. kerület polgármestere.

A múltba való visszaemlékezés elhomályosítja az igazságérzetet

– utalt arra, hogy a csoport tagjai szerint a Várnegyedben folyó projektek egyértelműen a német megszállás első napján, 1944. március 19-én fennálló helyzetet akarják visszaidézni, bennük a korábban hatalmi szimbólumokként létezett, méretükkel a korábbi évszázadokban született lakóházak közül messze kiemelkedő, belvárosi arányú épületekkel, amiknek a lábazata kis híján a Várban álló épületek első emeletéig ér. Az építésznő szerint persze nem ez a munkálatok egyetlen problémás része, hiszen

az 1944–1989 közti időszak kitörlésének, sőt, meg nem történtté tételének vágya is erősen jelen van a képletben.

Csomay véleményét Vincze László is osztotta, aki arról beszélt, hogy a kortárs munkák Várban való létjogosultságát már a hetvenes években is megkérdőjelezték, ez pedig az azóta eltelt ötven évben sem változott. Az akkor született épületek egy része (köztük az Országos Villamos Teherelosztó) mára már semmivé vált, az elmúlt tíz-tizenöt évben azonban születtek olyan tervek, amik nem visszaépítésben, hanem a kornak megfelelő nyelvvel való tervezésben gondolkodtak – arra azonban továbbra sem született válasz, hogy pontosan miért is ne lehetne helye a Várban a jelen építészetének.

A BME Lakóépülettervezési Tanszékének docenseként is dolgozó Vincze emellett a hazai örökség- és műemlékvédelemnek az utóbbi négy-öt évben történt teljes leépítéséről beszélt, kijelentve:

nincs helyettesítő intézmény, ami a szakmaiságot képviselné, akár a Várnegyed világörökségi környezetében, akár azon kívül.

A szakmában is egyre több esetben a kiemelt beruházás a kulcsjelentőségű recept, amivel a szabályokat fel lehet rúgni – tette hozzá, hiszen a helyi jegyzőt, főépítészt, illetve az adott település vezetőjét ezzel az egyetlen döntéssel megfosztják a lehetőségtől, hogy belelássanak a folyamatokba, sőt, az esetek többségében a tervzsűri, illetve a tanácsadó testületek szerepe is teljesen eltűnik.

Felmerül persze a kérdés, nincs-e már túl késő ahhoz, hogy a szakma képviselői tiltakozzanak a visszaépítések ellen, hiszen a Pénzügyminisztérium most 54,4 milliárdosnak látszó projektje már régóta tart, a Főőrség, illetve a Lovarda pedig elkészült, így eddig összesen 340 milliárd forintot pumpáltak a munkálatokba.

Mohos Márton / 24.hu

Vincze, illetve a csoport memorandumát író Roth János szerint sosincs késő, hiszen az építészek 2016 óta folyamatosan foglalkoznak a történések kritikájával, sőt, idén a szakmai szervezetekkel, illetve a Várgondnoksággal is próbáltak valamilyen vitahelyzetet kialakítani. Nem jártak sikerrel, így a témával foglalkozók által alkotott baráti társaság felvette a Huszonkettesek nevet, és a nyilvánossághoz fordult, remélve, hogy ez segíti majd a kommunikációt, illetve rábírhatja a szakmai szervezeteket – így a Magyar Építész Kamarát (MÉK) is arra, hogy merjenek konfliktust vállalni a kormánnyal, ha az szakmai szempontokat és az építészeti örökséget figyelmen kívül hagyó beruházásokat akar megvalósítani.

A Huszonkettesek névsora

Winkler Barnabás, Vincze László, Sylvester Ádám, Sugár Péter, Roth János, Pethő László, Perényi Tamás, Pelényi Margit, Pazár Béla, Nóbik Orsolya, Németh Katalin, Molnos Attila, Magyari Éva, Koszorú Lajos, Kamarás Bálint, Kalmár László, Janáky György, Jahoda Maja, Golda János, Csomay Zsófia, Bujdosó Győző, Batár Attila.

Kalmár a beszélgetés ezen pontján az építőipar klímaváltozásra gyakorolt hatását is megemlítette, hiszen az épp most folyó glasgow-i klímacsúcs apropóján érdemes lenne arról is beszélni, hogy az építőipari beruházások mekkora terhelést jelentenek, sőt, a befektetőknek – így akár az államnak – felelősséget kellene vállalni értük. A szakember társaival együtt természetesen ennél jóval kíváncsibb lenne arra, hogy milyen érvek szólnak a projekt mellett, az állam oldaláról eddig ugyanis különösebb magyarázat nélkül csak annyi hangzott el, hogy

jogukban áll mindezt megtenni.

Ezzel nyilvánvalóan nem lehet vitába szállni, a beruházások értelmére azonban nem derült fény – épp úgy, ahogyan a kiemelt beruházásokéra sem.

Marjai János / 24.hu A Szentháromság tér délnyugati oldala – balra a mára kibelezett egykori diplomata lakóház, jobbra az épp visszaépülő Pénzügyminisztérium.

Vincze hozzátette: jelenleg annyival is megelégedne, ha a Szentháromság téri egykori diplomata lakóházat – ennek múltjáról, illetve tulajdonosa, a Magyar Nemzeti Bank által életre hívott Pallasz Athéné Domus Meriti Alapítvány terveiről néhány héttel ezelőtt elsőként a 24.hu-n közöltünk hosszú cikket – sikerülne megmenteni, a tiltakozásnak azonban az utolsó épület megszületéséig van helye, főleg, hogy a már elkészült épületekből tanulságokat lehet levonni:

a Kolduskaputól délre például az építész a saját épületét takarja ki a már megépült szomszédokkal, illetve a Hauszmann-rámpával, ami a Naphegy felé való kilátást is blokkolja.

Kapcsolódó
Teljesen átalakul a budai Várnegyed egyik legértékesebb szocmodern épülete
Az idén épp negyven éve átadott, a Mátyás-templommal szemben lévő egykori diplomataházat a nemzeti bankhoz kötődő alapítvány építi át.

A munkálatokkal szembeni ellenérzéseiket a csoport tagjai nem esztétikai vitává akarják változtatni, arról azonban a hatvanas évekre a hazai építészet egyik csúcsidőszakaként tekintő Kalmár szerint feltétlenül beszélni kell, hogy a mostani, sétányokkal körbejárható, gyér autóforgalmú negyedben a kormányzati épületek miatt lezárások, kordonok, illetve biztonsági őrök jelennek meg, az épületek pedig a munkaidő után, illetve hétvégén üresen állnak majd, így ez a funkció

elüszkösíti a Vár testét, ellentétben a kultúrával, ami életet visz bele.

A folyamatba, sajnos, a világörökségi védettség felett őrködő UNESCO-nak, illetve a legtöbbször ICOMOS-ként emlegetett Műemlékek és Műemlékhelyszínek Nemzetközi Tanácsának sincs beleszólása, így az építész szerint a védettség eltörlésének kilátásba helyezése sem segítene. A szervezetek az elmúlt években többek közt a Mol-torony, a Néprajzi Múzeum, illetve a római limes Duna menti szakaszának részeként kis híján világörökségi listára került hajógyári-szigeti Hadrianus-palota miatt is szót emeltek – ezt a magyar állam utolsó pillanatokban való visszatáncolása hiúsította meg, majd a területet Demeter Szilárd kezelésébe adták –, eredményt azonban egyik sem hozott.

A Várnegyed helyzete ennél is rosszabb – vette át a szót Roth, aki szerint

a magyar kormány mulasztásos törvénysértésben van, hiszen a magyarországi világörökségi területek közül egyedül a Várnak nincs kezelési terve, így az UNESCO mozgástere még szűkebb.

Mindent felülíró kiemelés

A beszélgetés második felében a vonatkozó petíciójukkal már közel ötezer aláírásnál járó Huszonkettesektől a hirtelen ötszáz fősre duzzadt Stop Kiemelt Beruházások munkacsoportjának néhány tagja vette át a szót, akik a 2006-ban törvénnyel szentesített kormányzati kiemelések néhány konkrét példáját, illetve hátterét mutatták be.

A Göd-ÉRT Egyesület vezetője, Bodnár Zsuzsa arról beszélt, hogy 2010 előtt még csak huszonnégy beruházás élvezhette ezt a státuszt, a szám 2012 után azonban hirtelen megugrott:

a legutóbbi országgyűlési választások évében átlépte a 2400-at, mostanra pedig háromezer fölé kúszott.

Ez persze távolról sem jelenti azt, hogy a projektek eljutnak a befejezésig, vagy azok nem okoznak még nagyobb problémát a közvetlen környezetükben: tökéletes példája ennek a kormánytól az általuk nehéz pénzügyi helyzetbe hozott főváros által megörökölt Biodóm, ami hosszú időre torzó maradhat.

Kapcsolódó
Karácsony szerint torzó maradhat a Biodóm, ha nem segít a kormány
A főváros egyedül nem tudja és nem is akarja befejezni a beruházást.

A Levegő Munkacsoportot az 1988-as alapítása óta vezető geofizikus, Lukács András szerint a törvény számos más kérdést is felvet: sérti például az aarhusi egyezményt, hiszen a kiemelt ügyekben nem biztosított a társadalmi ügyekben való részvétel lehetősége, illetve sérül az igazságszolgáltatáshoz való jutás joga, de az Önkormányzati Charta, illetve a versenyjog is csorbát szenved, mivel

a döntések nem maradnak helyi hatáskörben, sőt, a munkálatok elvégzésekor különböző vállalkozások jutnak jogtalan előnyhöz.

Lukács arra is felhívta a figyelmet, hogy jó ideje már a környezetvédelmi hatóság is a kormányhivatal alá tartozik, így utóbbi vezetője dönti el, hogy

mire lehet rányomni a pecsétet.

Ez történt a több mint kétszázötven kiskunlacházi és délegyházi ingatlan 2021. júliusi építési hellyé nyilvánításakor is, aminek következtében egy 438 hektáros terület válhat kavicsbányává, aminek megnyitása elől hamarosan elhárulhat minden akadály, így a helyzet a jövőben ökológiai katasztrófába torkollhat.

Kapcsolódó

A Várnegyedet is magában foglaló I. kerület polgármestere, V. Naszályi Márta is a kiemelt státusz ellen szólalt fel: arról beszélt, hogy a gellérthegyi sikló projektjéből az önkormányzatot úgy zárták ki, hogy annak nyomvonala önkormányzati tulajdonú területen megy át. A kerület fellebbezett, aminek eredményeként a hatóság kimondta: nem ügyfelek a projektben, így semmiféle beleszólásuk sincs a változásokba – ellentétben a nem választott testületként, hanem állami tulajdonú cégként létező Várkapitánysággal, ami

nemes egyszerűséggel einstandolta a hegy szükséges részeit.

Gellérthegyi Sikló Kft. A leendő sikló látványterveinek egyike.

A Várban folyó munkák előrehaladtával a teljes negyed képe átalakul majd, hiszen az élő és élhető lakóterület kormányzati skanzenné, merev zárvánnyá válik – mondta, majd a Dísz tér sarkán rövidesen visszaépülő egykori Vöröskereszt-székház telkéről beszélt, amit nem egyszerűen csak elvettek az önkormányzattól, de két törvénymódosítást is hoztak miatta:

  • a szomszédos Dísz tér 3. alatti önkormányzati óvoda kertjének megszüntetését követően az ott álló fákra kivágási engedélyt kértek az önkormányzattól (ez a kevés, még megmaradt kerületi jogkör egyike), az azonban nemet mondott, így hoztak egy törvényt, aminek következtében a kiemelt beruházások esetében nincs szükség engedélyre,
  • az épület teljes egészében az eredeti terveket követő tervezett munkálatai miatt az óvoda ablakait is elfalazták volna, így a kerület változtatást kért – válasz helyett a kormány újabb szabályt hozott, miszerint egy ilyen státuszú építés esetén a szomszédos épületeket azok tulajdonosainak kell úgy átalakítaniuk, hogy az megfeleljen a megváltozott környezetnek.

V. Naszályi mindezek után nyilvánvalóan rossz üzenetnek tartja, hogy a Várból kormánynegyed legyen – hiszen a végrehajtó hatalom így nem csak szimbolikusan, de a szó szoros értelmében letekint a Parlamentre –, főleg, hogy a múlt egy adott pillanatának kritika nélküli visszaépítését a kormány mindent maga alá gyűrő szempontként látja, ami az óvoda működésének ellehetetlenítése, illetve a posta elvett helyisége miatt a közellátást is akadályozza.

A folytatás

A STOP Kiemelt Beruházások, illetve a Huszonkettesek a jövőben is tartanak majd a témával kapcsolatban rendezvényeket: a Várkapitánysággal való, civilek részvételével zajló szakmai vitát a jelenlegi tervek szerint november 19-én 16 órakor, az I. kerületi önkormányzat aulájában rendezik – feltéve, ha arra a másik fél is nyitott lesz:

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik