Kultúra ismeretlen budapest

Félig lebontott műemlékekből luxushotelt építenek a zsinagóga mellé

A kétezres évek végén még lakásokat álmodtak a Dohány utcát a Síp utcával összekötő íves telekre, a projektet azonban megállította a világválság. Most luxushotelt terveznek ugyanide.

A zsidónegyedként is emlegetett Belső-Erzsébetváros utcáin ma is kézzelfogható a történelem, a Hunvald-ügy részét képező ingatlaneladások, illetve az utóbbi húsz év történései azonban alaposan átrajzolták a terület képét: értékes házak tűntek el, átadva a helyüket valami újnak, vagy épp kerültek szinte menthetetlen állapotba.

Ez a sors jutott a Dohány utcai Zsinagóga melletti Dohány utca 10., illetve a Síp utca 8. és 10. számú házak alkotta hármasnak is, amiket közel húsz évvel ezelőtt a magyar zsidóság egy fontos vezetője, a Mazsihisz (1999–2003), és a BZSH (2012–2014) elnöki székét is elfoglaló, harmincegy éve a Frankel Leó úti zsinagóga elnökeként is aktív Tordai Péter vásárolt meg, majd – műemléki védettségük ellenére – jórészt lebontatta azokat, hogy egy 33 millió eurós (akkori árfolyamon 8,6 milliárd forintos) projekt keretében

luxuslakásoknak, illetve egy passzázsnak adják át a helyüket.

A projektet végül az éppen kitört világválság állította meg, a kár ettől azonban semmivel sem lett kisebb, hiszen Belső-Erzsébetváros századfordulós épületállományának pótolhatatlan részei vesztek oda, maradványaik pedig méltatlan állapotba kerültek.

Az azóta eltelt idő jó részében parkoló működött a Dohány utcai kapu mögött, a helyzet nemrégiben azonban megváltozott: a romos homlokzatok mögött

rövidesen egy négy pinceszintet rejtő, 291 szobás luxusszálloda, illetve egy wellness-központ születik.

A tervek bármelyik pillanatban elindulhatnak a megvalósulás felé, így legfőbb ideje összefoglalni a terület történetét, bemutatni a jövőbeli épület ismert részleteit, illetve a háttérben lévő kusza befektetői hátteret.

A forradalom tanúja

Sokan úgy gondolhatják, hogy a környék képét uraló, 1854–1859 közt megszületett nagyzsinagóga a környék legidősebb, ma is álló épülete, pedig ez nem igaz, hiszen a szomszédban álló épület első tégláit egy teljes évtizeddel korábban, 1844-ben illesztették a helyére. Az ennek otthont adó, hosszú, a Dohány utcát a Síp utcával összekötő telket a nagyzsinagóga építési bizottságában ülő bornagykereskedő, Kassowitz Hirsch Jakab kitűnő érzékkel már 1836-ban megvásárolta, de csak négy évvel később, a zsidók ingatlanbirtoklását lehetővé tévő törvény megszületésével tudta a nevére íratni.

A kereskedő előbb a Dohány utca felé néző házat építtette fel: az 1844–1845-ben, kora egyik legfontosabb építésze, Hild József tervei alapján két emelettel létrejött, majd 1870-ben Hild Károly munkája nyomán újabb szinttel megfejelt ház az 1848–49-es forradalom és szabadságharc mellett a vészkorszak, Budapest 1944–1945-ös ostroma, illetve az 1956-os forradalom tanújaként a XIX. és XX. század minden fontos pillanatát túlélte, bár teljes lebontását

csak a szerencsének köszönhetően kerülte el.

Palágyi Barbara / 24.hu A Dohány utca 10. bedeszkázott autóbehajtója 2021. szeptember 5-én – néhány hónappal ezelőtt még itt lehetett behajtani a lebontott épületrészek helyén kialakított parkolóba.

A szomszédos telkeken 1910–1913 között sajtóbirodalma és könyvkiadója új központját felépítő Tolnai Simon (1868–1944) száztíz évvel ezelőtt ugyanis nem csak szemet vetett a később világhírűvé vált Lóránt Istvánnak (Stefan Lorant, 1901–1998), illetve korábban Róth Miksa legelső önálló műhelyének (1885–1891) is otthont adó házra, de ugyanezen év nyarán meg is vásárolta azt.

Legfőbb célja az volt, hogy testközelből figyelhesse a tőle néhány lépésnyire zajló építési munkálatokat, de abban is reménykedett, hogy az üzlet szárnyalásának köszönhetően rövidesen lebonthatja a házat, hogy a helyén a nyomda újabb termei vagy épp újságíróktól hangos szerkesztőségi terek jöjjenek létre.

Másfél évtizeddel később végül eljött az idő: a Corvin Áruház arcáért is felelő Reiss Zoltán látványtervei először a Tolnai Világlapjában (1928. ápr. 4.) tűntek fel, az amerikai felhőkarcolók ihlette ötletet azonban a rövidesen Magyarországon is mély nyomot hagyó nagy gazdasági világválság örökre lesöpörte a tervasztalról, így a lakóház állva maradt.

Tolnai Világlapja, 1928. április 4. / Arcanum Digitális Tudománytár

A kommunista hatalomátvétel után már műemléki védettséget élvező ház állapota azonban a rendszerváltás óta eltelt harminc évben sokat romlott – jórészt a kétezres évek dereka óta történtek következtében.

Ugyanez a sors jutott a száznegyven méter hosszú, nyüzsgő boltjaival a pesti átjáróházak kitűnő példájává váló telek túlsó végén lévő, kétemeletes, Síp utcai lakóházaknak is. A 10. számú épület a zsinagóga egyik építésvezetője, a később Ybl Miklós munkáinak megszületésében kulcsszerepet vállaló – sőt, a pesti építő céh első zsidó tagjává választott – Wechselmann Ignác tervei szerint 1866-ban épült, szomszédja pedig épp huszonöt évvel később, 1891-ben jelent meg a szűk utca páros oldalán (ép. Kreuczer Károly), az azóta eltelt időben pedig csendesen üldögéltek a szűk utca mentén, bár előbbi rövidesen nyújtózni kezdett a telekbelső felé. A lényegen mindez persze nem változtatott, így a kétezres évek közepén jórészt még mindketten a századfordulós képüket mutatták.

A gettó vágta őket ketté

A Dohány és a Síp utcák közti átjárási lehetőség, illetve a zsinagóga udvara felé nyíló kapu 1944 végig létezett, a telket akkor egy fallal kettévágták: a Síp utcai épületek a gettó részévé váltak, a Dohány utcai azonban annak határán kívülre esett.

Többek közt épp ennek, illetve iparművészeti és képzőművészeti részleteinek, valamint utcaképi megjelenésének volt köszönhető, hogy a házak 2005-ben műemlékké váltak. Ez elvileg felülírhatta volna az erzsébetvárosi önkormányzat által ekkorra már kiadott építési engedélyt, de a döntést

az akkor még létező Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH) is jóváhagyta, így minden akadály elhárult a belső szárnyak lebontásával járó, az utcaképet viszont változatlanul hagyó munkák elől.

Palágyi Barbara / 24.hu A Síp utca 8. és 10. számú épülete 2021. szeptember 5-én.

Az új Gozsdutól a passzázsos luxusszállodáig

A Herzl Passage néven emlegetett terv részeként a Síp utcai házakat három emelettel bővítették volna, a terület kiürített részeire pedig hét-, illetve nyolcemeletes – a zsinagóga távlati képét megzavaró –, négy földalatti szintet rejtő luxuslakóházakat álmodtak meg.

Galéria
Herzl Passage
A 2006-ban elfogadott tervek részlete.

Félig lebontott műemlékekből luxushotelt építenek a zsinagóga mellé

Félig lebontott műemlékekből luxushotelt építenek a zsinagóga mellé

Fotó megosztása:

Az ekkorra megújult Gozsdu udvarhoz hasonlóan a két utca közt átkelést biztosító passzázs fogadta volna a betérőket, ahol a zsidó valláshoz kötődő tárgyakat árusító boltok, illetve kávézók kaptak volna helyet, sőt,

a Síp utcai ház udvara és a zsinagóga melletti temető közé üvegfalat, a Dohány utcai ház és a zsinagóga udvara közé pedig kaput terveztek, amely […] a templomból távozó turistákat vezetné tovább a passzázson át a régi zsidónegyedbe.

– derült ki egy 2008 februárjában kiadott sajtóközleményből.

Farkas Norbert / 24.hu A Nagyzsinagóga bővítéseként született Hősök Temploma, illetve annak udvara mögött ma még a Dohány utca 16. kopott, megsárgult épületszárnya látható – ezt két év múlva már a hotel takarhatja el az utcán sétálók szeme elől.

A budapesti Korényi és Társai Építésziroda, illetve a spanyol DNA közös munkájaként született, a Gresham-palotában bemutatott terveket rehabilitációs mintaprojektként tálalták a sajtónak, a valóság azonban ettől igen távol állt, hiszen

a száznégy, 60–190 négyzetméteres lakás

nem azoknak az ingatlanfejlesztőknek mutatott volna példaképet, akik – a HG 2008-as, mára eltűnt cikkét idézve „eddig még nem tanulták meg becsülni a történeti értékeket hordozó belváros páratlan emlékeit” –, hanem éppen ugyanazt az utat próbálta meg bejárni, mint a környék számos terve:

az utca felé mutatott arc legalább részleges megtartása után, a járókelők számára nem feltűnő módon valami teljesen újat akart létrehozni,

mégpedig kellően magas áron: a Herzl Passage négyzetméterárai ugyanis 4200 euróról, azaz akkori árfolyamon 1,1 millió forintról indultak volna.

A tervek mögött álló befektető mindemellett arra is felhívta a figyelmet, hogy

a projekt iránti elköteleződése jeleként a maximálisnál 6400 négyzetméterrel kisebb területet épít be, hiszen csak így jöhet létre a három ház és a zsinagóga közti terek oázisa,

jelezve, hogy a helyzet akár sokkal rosszabb is lehetett volna, ha kihasználják a rendelkezésre álló határokat. Más kérdés persze, hogy annak a tervnek jó eséllyel sem az örökségvédelem, sem a hatóságok nem adtak volna zöld utat.

A 2006 derekán elindult bontások után a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal – reagálva az erzsébetvárosi zsidó örökség védelmén dolgozó ÓVÁS! Egyesület kifogásaira – arról beszélt, hogy a két ház főhomlokzatának, illetve főlépcsőházának túlélése valójában siker, még annak ellenére is, hogy a területen álló épületek jó része örökre elveszett. A hivatal a döntés után kinevezett elnöke, Mezős Tamás az Indexnek arról beszélt: egyáltalán nem ért egyet az utcafront háromszintes megemelésével, közbelépni azonban már késő.

A projekt mögött álló Tordai és Társai Kft. szerint „a műemlékvédelem és a korszerűség ötvözetéből születő,” felsőkategóriás lakások építése 2008. márciusában, 30–40 százaléknyi saját forrásból, illetve a KDB Bank hiteléből indult el, az átadást pedig előbb 2009. március 15-re ígérték.

Ez a határidő előbb az év végére csúszott, majd végleg leálltak a munkagépek – mindezt azonban nem a műemlékvédők vagy a Mazsihisz élén Tordait váltó Feldmájer Péter heves tiltakozása, hanem egy nem várt változás intézte el: a gazdasági világválság.

Ami nem tilos, az szabad

Erzsébetváros 2002–2006 közti polgármestere, az ebben az időszakban történt zűrös ingatlaneladási ügyek miatt ismertté vált Hunvald György 2006 nyarán levetette a Fővárosi Közgyűlés napirendjéről a régi pesti zsidónegyedre vonatkozó változtatási tilalom kérdését, így a munkák előtt az engedélykéréskor nem állt valódi akadály.

A városszövet megváltoztatása mellett a járdákra parkoló autókkal teli, szűk Síp utcát még élhetetlenebbé tévő tervekről a legtöbben talán azt hitték, hogy örökre a süllyesztőbe kerültek, hiszen a Dohány utca felől elérhető udvar egészen néhány hónappal ezelőttig fizetős parkolóként működött.

A bejáratot azonban most már OSB-lapok torlaszolják el, hiszen a tervek némi átrajzolás, illetve funkcióváltás után 2021. június 7-én jogerős építési engedélyt kaptak, így jelenleg úgy tűnik,

hogy a területen rövidesen egy négy földalatti szinttel rendelkező, 291 szobás luxushotel épül, a falak közti könnyű mozgást pedig tizenkét személy-, illetve teherlift segíti majd.

A munkálatok során a terület Dohány utca felé mutatott képe változatlan marad – a kormányhivatal vonatkozó határozatában foglaltak szerint a Tordai és Társai Kft. ugyanis teljesen helyreállítja a kritikus állapotban lévő, mostanra több helyen már leszakadt födémmel rendelkező épületet: a Kádár-korban született tetőszerkezetet újra cserélik, megmentik a megmaradt vaskorlátokat, az utcai és udvari homlokzatok, illetve a földszinti üzletportálok pedig az eredetivel megegyező fakeretes nyílászárókat kapnak.

Galéria
ÉTDR
A Dohány utca 10. jövőbeli képe a 2021 júniusában elfogadott látványterveken.

A Síp utcai oldalon egy fokkal már bonyolultabb a helyzet, köszönhetően az elmúlt tizenöt év történéseinek. A házak teljes tetőszerkezete, illetve a függőfolyosós udvari szárnyépületek 2007-es eltűnése óta az öntöttvas korlátoknak, illetve a földszinti bejárati szakasz terrazzo burkolatainak is jórészt nyoma veszett (a 8. számú házban nyoma sincs, szomszédjában pedig már csak foltokban látszik), megmaradt azonban a tardosi vörös mészkőből készült lépcső, amit a kapualjjal, illetve az utcai homlokzattal együtt felújítanak, és a fa ablakkeretek is visszatérnek majd.

Galéria
ÉTDR
A terület Síp utca felőli oldala.

Félig lebontott műemlékekből luxushotelt építenek a zsinagóga mellé

Fotó megosztása:

Az új terv egyértelműen jobb a réginél, hiszen a Síp utcai házak tetején csak egy új szint, illetve tetőtérbeépítés jelenik meg. A Budapesti Városépítészeti és Építészeti Tervtanács 2020-ban kiadott véleményében emellett arra is rámutatott, hogy a tűzfalak mindegyikének épületszárnyakkal való takarása a tervek pozitív hozadéka, a VII. kerület polgármestere pedig arról beszélt, hogy a Síp utcai épületeknek most már legalább nem csak a homlokzatát akarják megtartani, az új – üvegburkolatú – rész szépen elválik a régitől, sőt, a beépítés

a környezet sűrű beépítéséhez képest szinte szellősnek mondható.

Utóbbi állítás önmagában véve igaz, a befektető azonban nem a környező beépítések tisztelete miatt döntött így, hiszen a tervezők egyszerűen csak a kötelezően betartandó határokat töltötték ki: a tervek

alig lépik túl (26 százalék) az előírt minimális zöldterületi arányt (25 százalék), a telket a maximumnál (80 százalék) egy hajszálnyival kevésbé (79,9 százalék) kívánják beépíteni, a belső, hat- vagy hétszintes épületek legmagasabb pontját pedig épp a határértékig (28,5 méterig) nyújtják,

így az jóval a Dohány utcai (19,9 m), vagy az egy szinttel emelt Síp utcai (18,71 m, jócskán a 21,71 méteres határ alatt maradva) épületek fölé magasodik majd, de bőven elmarad majd a Zsinagóga 43,6 méter magas tornyaitól.

ÉTDR

A szomszédos házakban élő olvasóink jelzései szerint a munkák egyelőre még nem indultak el, a lakók azonban attól tartanak, hogy a mélygarázs alapozása, illetve az építési munkák a környező épületek pincéjében is nem várt változásokat hoznak majd.

A félelmet a kétezres években szerzett tapasztalatok is erősítik bennük, hiszen egy, az ÓVÁS! által szervezett 2008-as beszélgetésen Feldmájer kijelentette:

A Síp utcai ház bontásánál a Zsidó Múzeum falán repedések keletkeztek, a KÖH azonban nem lépett az ügyben. Ha egy ilyen, viszonylag csekély beavatkozással járó építkezés ekkora rezgéseket keltett, mi fog történni, mikor egy 4–6 emelet mély gödröt ásnak ugyanitt?

A 24.hu információi szerint a bontási folyamatban a Síp utca 6. számú házának tűzfala is sérült, a lakók azonban azóta sem kaptak semmiféle kártérítést, bár a Tordai és Társai Kft. nemrégiben egy ajánlattal állt a lakóközösség elé: jelezte, hogy

150 ezer forintos négyzetméteráron megvásárolná a ház tetőszintjének egy száznyolcvan négyzetméteres darabját, a vételárat azonban a homlokzat felújításával szeretné kiegyenlíteni.A lakóknak erről természetesen szavazniuk kell, és csak abban az esetben adhatnak zöld utat az ajánlatnak, ha azt a lakógyűlésen jelenlévők közül mindenki támogatja. Forrásaink szerint ez nem fog megtörténni, így a kétezres években egyszer már megígért felújítás lehetőségétől is eleshetnek.

Google Earth A terület képének változása az elmúlt két évtizedben – a legkorábbi felvételen jól látszanak a 2006-ban bontani kezdett szárnyak, majd az üresen hagyott terület, a lebetonozott autóparkoló, illetve a mostanra kiürített telekbelső.

Egy dolog azonban biztos: a leendő hotelbe érkezők nem a forgalmat többé-kevésbé kezelni tudó Dohány utcán, hanem a most járdán parkoló autókkal teli, szűk Síp utcán érhetik majd el a mélygarázst, ami tovább nehezítheti a lakók mindennapjait.

Minderre az érkező buszok is rátesznek majd egy lapáttal, hiszen a projekt miatt nem csak a zsinagóga előtti buszparkolót tervezik meghosszabbítani, de a Síp utcában is két új megállóhelyet alakítanak ki.

Magyar szál, spanyol szál

A Dohány utcai oldalon 1996-ban 58 százalékos résztulajdonosként feltűnt Tordai és Társai Kft. 2002-re, a névadó Tordai Péter Mazsihisz-elnökségének idején szerezte meg mindhárom épületet, köszönhetően annak, hogy – a Hvg.hu-nak tett állítása szerint „valamilyen pályázaton” – opciós vételi jogot szerzett a Síp utcai házakra.

Az első terveket a napvilágra kerülésük után ellenző új Mazsihisz-vezető, Feldmájer Péter 2008-ban a HVG-nek arról beszélt: a szervezet akkori ügyvezető igazgatójával, Zoltai Gusztávval hosszú időn át próbálták meggyőzni Tordait, hogy csak olyan építkezést szabad megvalósítania, ami nem változtatja meg a környezetét, hiszen

hogy nézne ki, hogy a Szent István-bazilika mellé építenének egy majdnem akkora épületet, mint maga a bazilika?

Palágyi Barbara / 24.hu A Dohány utcai épület rég zárva lévő földszinti üzlethelyiségei.

A vállalkozót jó eséllyel nem ezek a beszélgetések vették rá arra, hogy a bontási engedély megszerzése, illetve a házakban élőknek az önkormányzat általi kiköltöztetése után (ez a publikus adatok szerint 570 millió forintba került), 2007 májusában hirtelen kiszálljon a projektből: cége az alig egy hónappal korábban alapított Yanush Properties Ingatlanforgalmazó Kft. kezébe jutott, ami két évvel később már a Spanyol Ház Ingatlan Beruházási Kft.-vel együtt tartotta kézben azt.

Két cég, egy tulaj

A Yanush mögött annak megszületésekor még két ciprusi offshore cég (Talmar Holdings, Miligon Holdings) állt, a Tordai és Társai felvásárlásakor azonban már a Spanyol Ház volt a gazdája, így nyugodt szívvel mondhatjuk, hogy a családi vállalkozás tizenkét éven át ugyanabban a kézben maradt.

A Spanyol Ház tulajdonviszonyai eközben viszont gyakran változtak: a 2004-ben még Hungarian Funeral Services Temetkezési Szolgáltató Kft. néven született vállalkozás csak fél évvel később vette fel végleges nevét, gazdái közt pedig azóta spanyol magánszemélyek mellett egy magyar nő, illetve féltucat cég is megfordult. Jelenleg a fantasztikus nevű, madridi székhelyű A Bat On The Roof S.L., illetve a Villalonga család négy tagja – egyikük korábban a Yanush vezetője, illetve a Tordai és Társai ügyvezetője is volt – áll mögötte.

A Yanush 2020-ban megszűnt.

A két, egyaránt spanyol hátterű cég végül tíz éven át gyakorolta a tulajdonosi jogköröket, mielőtt 2019-ben átadta volna azokat azt a Madridban bejegyzett, három spanyol magánszemélyhez kötődő Landailde S. L.-nek.

A Tordaihoz már rég csak nevében kötődő Tordai és Társai ügyvezetői posztjára ezzel új ember került: a spanyol Kategora leányvállalataként létező Kategora Real Estate Kft.-ben is azonos pozíciót betöltő dr. Kondász Árpád Péter, akinek érkezésével a projekt hirtelen új erőre kapott.

A több mint száz magyarországi ingatlant, illetve három budapesti apartmanszállodát menedzselő Kategora mögött a szintén többségi spanyol hátterű Corvin Plaza Apartments Kft. áll. Az általuk kezelt projektek közt pedig a Király utcai Central Passage mellett a Marina-projekthez tartozó Duna Terasz, illetve a Gozsdu Udvar tűnik fel, de saját ingatlanfejlesztéseket is véghez visznek: nevükhöz kötődik a Vörösmarty utcai V14 Lakópark, illetve a százhuszonöt lakásos angyalföldi Gömbház.

A Kategora neve az olvasónk által hozzánk eljuttatott, a beruházás részleteit leíró dokumentumban is feltűnik, mégpedig a baszk üzletember, Jon Uriarte vezette befektetőcsoport, a Budapesten számos gondot okozó, Lime rollerekhez kötődő All Iron Group társaságában:

Olvasónk

A prezentáció szerint a négy- vagy ötcsillagos hotel építési munkálatai 2023 második felére érnek majd véget, azok azonban egyelőre még nem kezdődtek meg, így kérdés, hogy sikerül-e tartani a kitűzött időpontot.

A jelenleg rendelkezésre álló látványtervek, az alaprajz, illetve a kormányhivatal által kiadott dokumentum szerint a munkálatok során igyekeznek majd a legtöbbet kihozni a rendelkezésre álló lehetőségekből, így a mostanra életveszélyessé vált épületek rövidesen első látásra korrektnek látszó felújítást kapnak, a környéken élők számára ez azonban nem jelent túl sok pozitívumot, hiszen cserébe meg kell majd küzdeniük a megnövekedett autó- és gyalogosforgalommal, illetve a zsinagóga udvara felől jövőre talán már jól látszó kortárs épületek látványával is.

Felmerült kérdéseinket a Tordai és Társai cégadatbázisban megtalálható e-mail címére is elküldtük, választ azonban cikkünk megjelenéséig nem kaptunk. Az esetleges későbbi reakciókkal a cikket természetesen frissítjük, vagy új anyagban számolunk be a fejleményekről.

Ajánlott videó

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.