Kiválasztottuk az őszi évad legérdekesebbnek ígérkező előadásait, illetve azokat is, amelyeket már esetleg korábban bemutattak, de a koronavírus-járvány korlátozásai miatt még nemigen volt idejük bizonyítani. Egyes esetekben ugyanis éppen csak bemutattak egy darabot – vagy éppen nem –, a színházaknak máris be kellett zárniuk. Főleg az ősz első két hónapjában ezt a tíz darabot várjuk leginkább.
Vad nyomozók (Radnóti Színház)
Roberto Bolañót a magyar irodalom elég későn fedezte fel magának, nincs egy évtizede, pedig az eredetileg chilei, de aztán Barcelonában élő író akkor már egy évtizede halott volt. Illetve annak ellenére csak az elmúlt pár évben lettek kedveltek itthon a könyvei, hogy például Dés Mihállyal is barátságot ápolt.
Színpadra alkalmazni egyik nagyregényét, a Vad nyomozókat nem kis kihívás, a 2013-as kiadása például több mint 750 oldal. A rendező, az elsősorban szerzőként, dramaturgként ismert Kelemen Kristóf azonban vélhetően nem félős, legalábbis ha színházról van szó. Ha a neve ott szerepel egy színlapon, annak általában örülni lehet, mert nem unatkozunk majd. Érdekes lesz, mit csinálnak a 70-es évek Mexikójában, illetve Európában élő latin-amerikai emigránsok körében játszódó, egészen egyéni hangú regénnyel, ami az elmúlt évek egyik legjobb, magyar nyelven is megjelent kötete.
Roletti (Jurányi)
Olyan darabot, ami egyszerre szórakoztató és minőségi, de nem feltétlen mainstream, elég nehéz ajánlani, mert elég kevés van belőle. Pintér Béla egyes előadásai ilyenek (de például a legutóbbi Vérvörös Törtfehér Méregzöld sajnos nem tartozik ezek közé), aztán a Soharóza darabjai, vagy éppen legutóbb a celldömölki Soltis Lajos Színház által színpadra vitt A Cinóber hadművelet.
Most azonban lett egy újabb ilyen darab, a Jurányiban a Roletti, avagy Jakab és János legendás barátsága, ami nem is szól másról, mint Jakab és János legendás barátságáról, egy vélhetően budapesti társasház szomszédi viszonyáról. Jakab és János, a darab két szereplője Szabó Zoltán, valamint Jankovics Péter, Vinnai András a darab írója, rendezője és sound designere. Ez utóbbit itt külön ki kell emelni, ez ugyanis egy playback-előadás, amin leginkább az lehet zavaró, ahogy a mellettünk ülő mennyire képes magából kikelve röhögni.
Egykutya (ACG Reklámügynökség)
Az Egykutyának most ősszel az „újrabemutatója” volt, átköltöztették egy reklámcég előterébe. Furcsán hangozhat, de igazából teljesen megfelel, az előadásban van annyi kraft, hogy bárhol megéljen. Röviden arról szól – a kevéssé ismert – Varga Lóránt darabja, hogy van négy kollégiumi barát, akik nyolc éve nem is látták egymást, és akikről aztán sok mindent megtudunk, végül egy nagy titkokról hull le a lepel.
Ez így egyáltalán nem hangzik túl jól, pedig tényleg nagyon jó darab, ezt szeptember elején már meg is lehetett nézni. A négy alkotó – Bakonyi Alexa, Döbrösi Laura, Tenki Dalma, Tóth Károly – formálta PopUp Produkció egy sok helyen vicces, meglepő és jó lendületű darabot hozott össze, egy kifejezetten életszerűt, ahol senki sem tökéletes, és mindenkinek vannak jó gondolatai. Tényleg élmény nézni a játékukat.
33 álom (Örkény Színház)
A Színházi Kritikusok Céhe a rendkívüli helyzet miatt egy hónapja az utóbbi egy helyett két évad előadásaiból válogatta ki a legjobbat. A nyertes a Rómeó és Júlia alapján készült Kertész utcai Shaxpeare-mosó, melyet az Örkény Színházba rendezett meg Závada Péter átiratából Bodó Viktor. Ugyanitt rendez ismét Bodó, az egyik dramaturgja a 33 álom című darabnak Závada lesz – a másik Gábor Sára –, és ami a leírás alapján a Freakin’ Disco nevű zenekarból is ismert Keresztes Gábor zenei montázsára készített „szürreális, abszurd, groteszk és közben személyes álom-szkeccsekből” áll. Emlékeztet minket a Shaxpeare-mosó bulijelenetére, ami az egyik legemlékezetesebb mozzanata az elmúlt évek magyar színházának.
Éhség (Trafó/Vörösmarty Színház)
Be kell vallanom, ez egy meredek vállalás tőlem, mert nem tudom, fogják-e még játszani. A székesfehérvári Vörösmarty és a Trafó közös darabja Knut Hamsun azonos című regényéből, de nem szerepel egyik színház jelenleg elérhető műsortáblájában sem, noha tavaly márciusban éppen csak be tudták mutatni, amikor megérkezett Magyarországra is a járvány. Pedig nagy kár lenne érte, a Színházi Kritikusok Céhe által szintén most a legígéretesebb pályakezdőnek megszavazott Nagy Péter István rendezte darab szerintem jobb az előbb már említett legjobb előadásnak megszavazott Örkény színházi produkciónál. Tavaly ősszel is ajánlottam már, és addig fogom, míg nem játsszák újra (persze ez csak vicc). Nagyon emlékezetes, ahogy a színpaddal együtt pörög a XIX. század éhezős vége, a Hitlernek nekrológot író Nobel-díjas XX. század közepe és napjaink átdigitalizáltsága.
Nagymamával álmodtam (Trafó)
A nagybetűs Covid-darab. Göndör László (35) a karantén alatt úgy döntött, hogy beköltözik a nagymamájához (97), 32 napot töltött ott, erről készített egy előadást, amit majd a Trafóban lehet megtekinteni, és ami a kettejük kapcsolatáról, a nagyi emlékeiről, traumáiról, közös bulikról szól.
Találkozni akartam az imádott, idealizált és elérhetetlen emberrel, szembenézni a kapcsolatunkkal, és az azt övező feszültségeken keresztül végső soron – magammal
– írja Göndör a darab leírásában.
A széplélek (Stúdió K)
A Stúdió K-ban szintén épp csak be tudták mutatni a Nerót, mikor jött a járvány, most újra lesz, és meg lehet nézni ifj. Vidnyánszky Attilát a hataloméhes császár szerepében. Ez volt 2020 őszén, majd tavasszal ismét kicsit nyitva lehettek a színházak, ekkor mutatták be ugyanitt, a hasonlóan a hatalomról szóló A széplélek című darabot. „A széplélek egy, a német romantikától a Harmadik Birodalom időszakán át napjainkig ívelő kórusművön keresztül boncolgatja történelem, politika és esztétika viszonyát, miközben a zsigerekig áthatja Wagner zenéje” – olvasható a leírásban, ami érdekesnek tűnik, ráadásul rendezője szintén a fiatal generáció tagja, ahogy a Nerónál is (Hegymegi Máté), a Németországban is dolgozó, opera- és prózai rendező Geréb Zsófia.
A negyedik – Dante pokla (Jurányi)
Ha már Hegymegi, rendezésében végre láthatjuk az ő és másik három fiatal rendezőtársa által alapított Narratíva társulat negyedik darabját. Az első három (Kurázsi és gyerekei, Törvényen belül, A Jelentéktelen) sorban egyre jobb volt, úgyhogy alig várjuk a Dante Isteni színjátékának Pokol részéből és Peer Krisztián verses szövegeiből álló darabot. Az első előadást A negyedikből egyébként az érdekesnek ígérkező Budapesti Őszi Fesztivál keretében tartják meg, aminek célzottan vagy sem, de lesz egy Dante-részlege, ugyanis Gyabronka Józsefnek monodrámája lesz a Pokolból, míg az Isteni színjátékot Babits után elsőként teljesen lefordító Nádasdy Ádámnak a Pokolhoz képest kevéssé emlegetett Paradicsom részről lesz előadása.
Éden Panzió (UP Rendezvénytér)
Csak lazán kapcsolódik az előbbiekhez a földi pokol, a 71 halálos áldozattal járó hűtőkamionos szerencsétlenséget feldolgozó Éden Panzió, melyet Schilling Árpád rendezett 2018-ban a Zágrábi Ifjúsági Színházban, és most az UP Rendezvénytérben is látható lesz a BŐF keretében. Mindezt úgy, hogy az ajánló szerint egy család titkokat felfedő találkozója lesz a kerettörténet. Hogyan kapcsolódik majd ebbe a történetbe a hűtőkamionos szerencsétlenség?
A jegyzőkönyv (Átrium)
Végül egy kissé populárisabbnak ígérkező darabot ajánlunk, az Átriumban Alföldi Róbert rendezését, A jegyzőkönyvet. Vélhetően jól lehet szórakozni az „önkormányzati képviselő-testületi ülésen játszódó fanyar humorú darabon”, de ami miatt még inkább ajánljuk, az a szereplőgárda. Az Átriumban egyébként is mindig neves színészekkel mennek a darabok, de most különösen felhúztuk rá a szemöldökünket: Friedenthal Zoltán, Hevér Gábor, Rába Roland, Bánfalvi Eszter, Gyabronka József, Molnár Piroska és Fodor Tamás (utóbbi kettő felváltva), szerepelnek többek között a darabban.
