Neményi Márton / 24.hu
Kultúra koronavírus

Csaknem a teljes zeneipart kifelejtették a nyitásból

Hamarosan nyitnak a mozik és a színházak, de rendes koncertet továbbra sem lehet tartani, és nincs nyitási terv sem, amihez lehetne igazodni. A szakma szerint nagyobb kiszámíthatóságra, azonnali segélyre és áfacsökkentésre lenne szükség, hogy a zeneipar talpra állhasson.

Még egy hete sincs, hogy megnyitottak a teraszok, szombaton jön a nyitás következő fokozata, ami szintén elég nagy lépést jelent a régi, normális élet felé. A kormány egy hétfői rendeletben részletezte, mi minden változik majd, ha elértük a négymillió beoltottat. Például újra lehet kulturális rendezvényeket látogatni, a korábbi várakozásokkal ellentétben ráadásul nemcsak szabadtéren, de egyből belső terekben is. Így elvileg hamarosan újranyithatnak a mozik, a színházak, a múzeumok és akár a hangversenytermek is, a közönségnek pedig még a maszkviselés sem lesz kötelező, csak a védettségi igazolványt kell felmutatni a belépéshez. A több mint egy éve hibernált állapotban leledző zeneipar szereplői mégsem lélegezhetnek fel, mivel egy fájó kivétel szerepel a kormányrendeletben: a zenés-táncos rendezvények továbbra is tiltva lesznek, tehát egyelőre nem lehet sem klubkoncerteket, sem fesztiválokat szervezni. Voltak zenészek, akik hangot is adtak elkeseredettségüknek a hétfői bejelentés után.

Ennyi. Mehetünk kapálni. 60000 ember van leszarva, 60000 ember nem dolgozik kb. 1 éve, 10 hónapja összesen (zenészek, színpadi szakemberek, szervezők). Bár tudnám, hányszor fognak még pofára ejteni! Reménykednél, mi? Áh, nem, jó az a hideg zuhany, enyhe gyomorgörcs, reflux, stressz terápia, meg hát jót tesz a bőrnek, összehúzza a pórusokat! Nem árt gyakorolni úgysem az összehúzást, hátha lehet még kisebbre!

– írta például a Facebookon Tarján Zsófia, a Honeybeast énekese, szóvá téve, hogy miért nem lehet egy szabadtéri koncertre elmenni, ha egy moziba be lehet ülni maszk nélkül. Közkedvelt szabadtéri koncerthelyszíneket és egyéb zeneipari szereplőket kérdeztünk, hogyan készülnek a nyári szezonra, és milyen kormányzati intézkedésekre lenne szükség az összeomlás elkerüléséhez.

Veres Nándor / MTI Tarján Zsófia énekes a Honeybeast együttes koncertjén a 29. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktáborban (Tusványos) az erdélyi Tusnádfürdőn 2018. július 25-én.

Nem keresnek kiskapukat

Azt fontos tisztázni, hogy a zenés-táncos rendezvények kihagyása a nyitásból nem jelent teljes koncerttilalmat. Weyer Balázs, a Music Hungary Szövetség elnöke szerint a hétfői bejelentés után ugyan mindenki azt hitte egy pillanatig, hogy egyáltalán nem lehetnek koncertek, de nem erről van szó. A „zenés-táncos rendezvény” definíciója valójában csak azokat a rendezvényeket takarja, ahol nincs helyre szóló ülőjegy. Ahol tehát helyre szóló ülőjegyet adnak el, mint mondjuk a Müpában vagy a Zeneakadémián, ott négymillió beoltottól ugyanúgy lehet koncertet tartani, mint a színházakban előadásokat vagy a moziban vetítéseket. A semmihez képest nagy lépés, hogy egyáltalán lehet bármit szervezni, de ezzel még messze nincs kisegítve a több mint egy éve dögrováson lévő zeneipar. Weyer pontos számokat ugyan nem tudott mondani ezzel kapcsolatban, de az ültetett koncertek szerinte legfeljebb 10–15 százalékát tehetik ki a könnyűzenei rendezvényeknek egy átlagos évben.

Felmerülhet a laikus ötlet, hogy az álló bulikra berendezkedett helyszínek álljanak át addig is ülőkoncertekre. A Kobuci kertben korábban például előfordult, hogy voltak ültetett koncertjeik, de most egyelőre nem terveznek ilyeneket, inkább kivárnak. Kerthelyiségként ugyan megnyitottak, amint lehetett, de tudomásul vették, hogy koncerteket egyelőre nem lehet szervezni. A nagyobb koncerthelyszíneknél viszont ez az átmenetiség sincs meg.

„Mi zenés-táncos rendezvényekre szakosodtunk, így a működésünkre semmilyen hatással nincs a most bejelentett nyitási lépcsőfok. Bár teraszként, koncertek nélkül kinyithatnánk, a tavalyi tapasztalatok alapján tudjuk, hogy ezzel csak további veszteséget termelnénk” – nyilatkozta a 24.hu-nak Pálffy András, a Budapest Park alapító-vezérigazgatója. Az szerinte rengeteg időbe és pénzügyi ráfordításba kerülne, hogy a Budapest Parkban ültetett koncerteket tudjanak szervezni, és nem is szeretnének kiskapukat keresni, ezért inkább maradnak az eredeti profiljuknál. Hasonlóan vélekedik Szűcs Mihály, a Barba Negra vezetője is, aki szerint a működési feltételek nem teljesen tisztázottak, ahogy a lehetséges kapacitás sem, mivel nem tudni pontosan, milyen szabályokat léptetnek életbe. Nehézségeket okozhat majd az is, hogy tapasztalataik szerint a védettségi igazolvány kötelezővé tételére a közönség agresszíven reagál. Az ültetett rendezvények szerinte akár kivitelezhetők is lennének, de ezzel a lehetőséggel a korábbiakban sem éltek, és továbbra is a koncerteket szeretnék megvalósítani.

Egyébként lesújtott, hogy a zenés-táncos rendezvények tiltva vannak, hiszen ez minket érzékenyen érint

– mondja Szűcs, aki szerint akkor lenne teljesen felszabadult részükről ez az időszak, ha mindenre kiterjedően tájékoztatást kapnának: mind az újranyitás várható ütemével, mind pedig a tervezett működési szabályokkal kapcsolatban. A tervezés ugyanis jelenleg egyenlő számukra a folyamatos improvizációval. És abban gyakorlatilag teljes a zeneipari egyetértés, hogy három központi tényezőre lenne szükség, hogy javuljanak a jelenleg borús kilátások:

  • nagyobb fokú tervezhetőségre,
  • azonnali és hatékony állami segítségre,
  • valamint jelentős áfacsökkentésre a szektorban, ami ráadásul nemcsak a jelenlegi válságot mérsékelhetné, de hosszú távon is pezsdítően hatna a zeneiparra, ezen keresztül pedig a többi ágazatra is, mint például a turizmus vagy a vendéglátás.
Balogh Zoltán / MTI A hatodik szezonját indító, dizájnváltáson átesett Budapest Park 2017. április 25-én.

Nem megy egyik napról a másikra

Ahogy a legtöbb vállalkozás számára, a zeneiparban is a kiszámíthatóság hiánya az egyik legégetőbb probléma. A szakmai érdekképviseleti szervezetek már többször kérték a kormányt, hogy tegyen közzé valamiféle nyitási tervet. A Music Hungary Szövetség a hétfői rendelet után is levélben fordult a Miniszterelnökséghez, az MTÜ-höz és az operatív törzshöz, hogy jelezzék, milyen beoltottsági számnál lehet majd zenés-táncos rendezvényeket tartani. Választ egyelőre nem kaptak, ahogy korábban sem sikerült ebben a kérdésben érdemleges párbeszédet elindítani a döntéshozókkal. Azzal természetesen mindenki tisztában van, hogy a járvány eleve nagyfokú bizonytalanságot teremt, de a kormány egyik fontos feladata épp az lenne ilyenkor, hogy – amennyire lehet – segítse a kiszámíthatóságot. Ezt pedig elsősorban nyílt és előremutató kommunikációval lehetne megtenni. Épp ezért nem is konkrét dátumot kértek a kormánytól, csak azt, hogy mondják meg, milyen járványügyi paraméterek mellett indulhat majd újra a koncertélet, így legyen végre mihez igazodni.

Pálffy András maga is úgy látja, hogy egy ilyen nyitási terv hatalmas segítség lenne az egész szakma számára.

Egy klub – még ha a Parknál sokkal kisebb helyszínről is van szó – kinyitása, egy vagy több rendezvény megszervezése és lebonyolítása rengeteg előkészülettel jár, egyszerűen nem lehet egyik napról a másikra ezeket az infrastruktúrákat előteremteni. Szorosan kapcsolódik ehhez, hogy általában nem ingyenes eseményekről beszélünk – békeidőben mi egy nagykoncertet kábé fél évig hirdetünk. Igyekszünk most alkalmazkodni minden új helyzethez, de jelenleg nem csak a »mikor«, hanem a »hogyan« is kérdéses a nyitás kapcsán, így azon túl, hogy a jelen tudásunk szerint a lehető legjobban felkészülünk technikailag, rengeteg még a kérdőjel, amik hátráltatják az előkészületeket

– mondja a Budapest Park vezetője. A kérdésre, miszerint lehet-e így egyáltalán bármilyen nyári programot összeállítani, azt felelte: a bejelentett koncertjeik nagy része olyan esemény, amit tavaly nem tudtak megtartani, ezért idénre halasztották. „Mivel mi főképp hazai zenekarokkal dolgozunk, velük rugalmasabban tudjuk kezelni ezt a kérdést. Ettől függetlenül nagyon nehéz mind szervezői, mind a produkció oldaláról egy-egy koncertre folyamatosan két-három opcionális dátumot fenntartani.”

A nemzetközi fellépőkkel már más a helyzet, hiszen nekik egy teljes turnét, az ezzel járó utazást kell újratervezniük úgy, hogy figyelembe veszik minden egyes országban az aktuális rendelkezéseket. Ráadásul ezek is folyamatosan változnak, és egyáltalán nem biztos, hogy mire a turnéra kerül a sor, még mindig ezek lesznek érvényben. Nagyon bíznak abban, hogy az idei nyári koncertszezon már nem marad el, mert az egyelőre felmérhetetlen kockázattal járna, még egy olyan, biztos lábakon álló vállalkozásnak is, mint amilyen a Budapest Park. Egy újabb füstbe ment nyár a Barba Negra számára is brutális nehézséget okozna, főleg úgy, hogy a veszteségek eddig is minimális mértékben voltak kompenzálva. „A vezetőség minden esetben arra törekszik, hogy a válsághelyzetet megfelelően tudja kezelni” – mondja Szűcs, aki szerint a kormánnyal meg kellene ismertetni a zenei piac szereplőinek az elmúlt tizennégy hónapban elszenvedett veszteségeit, mert közös gondolkodás nyomán lehetne megfelelő döntéseket hozni, ami megfelelő mértékben támogatja a szereplőket.

Kevés, de az is rosszul célzott

A zeneiparnak juttatott állami segély azonban messze elmaradt az elégségestől, és ami volt, az sem feltétlenül a megfelelő helyekre ment – ehhez elég például a számos kérdést felvető raktárkoncertekre gondolni.

Kapcsolódó
A raktárkoncertek a megszorult zenekarok mellett a NER köreit is finanszírozzák
A lebonyolítást az állami Antenna Hungária Zrt.-re bízták, amely azonban közpénzes munkáikról ismert cégeket vett be a munkába.

A Music Hungary Szövetség minderre már korábban is felhívta a figyelmet, és Weyer Balázs szerint sajnos azóta sem történt lényegi változás ezen a téren. Tavaly ősszel ugyan hozzájuthattak némi támogatáshoz a klubok, fesztiválok és zenészek, de akkor még az volt az alapkoncepció, hogy hamarosan vége a válságos helyzetnek. Aztán ezt az optimizmust elsöpörte a harmadik hullám, az újabb segélycsomag viszont elmaradt. Weyer úgy látja, ennyi idő után összegében is elenyésző a szétosztott összeg ahhoz képest, amire szükség lenne, ráadásul sok eleme nem is volt jól célzott.

Nem feltétlen jól oszlottak el ezek a pénzek a szakmán belül. Mert amikor zeneiparról van szó, nagyon sokféle szakmáról beszélünk – a roadoktól a menedzsereken át a szólógitárosokig. A támogatásnál tehát alaposan végig kell gondolni, hogy hova és milyen módon érdemes adni úgy, hogy lehetőleg minden szereplőnek jusson.

Pizzafutárnak vagy kőművesnek álló zenészekről, technikai szakemberekről sok történetet lehetett hallani az utóbbi egy évben, és a munkaerőhiányból adódhatnak még rendszerszintű problémák is, mikor újraindul majd a zeneipar. A fesztiválpiac ugyanis nagy felszívója a szezonális dolgozóknak, akik nem feltétlenül fognak visszatérni egy ilyen bizonytalan területre, ha esetleg sikerült találniuk máshol biztosabb megélhetést. Ám a tömeges munkaerő-eláramlás csak az egyik veszélye a zeneipar tartós válságának, Weyer úgy látja, még ennél is nagyobb veszély lehet a cégek csődje. Ez szerinte sokkal nehezebben reparálható károkat okozhat. A zeneipar egyik sajátossága ugyanis Weyer szerint, hogy sok kicsi cégből áll össze, nem pedig néhány nagy meghatározó cég jellemzi. Ami azt is jelenti, hogy pénzügyileg sokkal sérülékenyebbek. Pedig valójában ezek a kisebb koncertszervező, fesztiválszervező, szórakozóhely-üzemeltető cégek és menedzserirodák fogják össze azt a sok különféle szakmát, amelyik a zeneipart kiadja.

Amikor fesztiválról, zenészről meg klubról beszélünk, akkor nem csak a Szigetre, Majkára meg az Akváriumra kell gondolni, hanem olyanokra is, akik ennél sokkal kiszolgáltatottabbak. Mert az iparág 90 százaléka belőlük áll össze

– mondja Weyer, aki szerint egyértelműen látszik, hogy ezek a csődök bekövetkeznek, ám egyelőre nem tudják felmérni a pontos mértékét. Meggyőződése, hogy az idén nyár ebben vízválasztó lesz: ha most sem lehet majd viszonylag normálisan fesztiválokat tartani, és nem érkezik átfogóbb állami segítség, akkor egyszer csak eldől a dominó. A szakma és a kormányzat közti párbeszédet sürgetik a Kobuci kert üzemeltetői is, hozzátéve, hogy ők tavaly pályáztak a koncerthelyszíneknek kiírt üzemeltetési és fejlesztési támogatásokra, és amit ebből a forrásból tudtak igényelni, az nagyon fontos volt: „Többek közt ez is segített, hogy stabilizálni tudjuk a helyzetünket.”

Kollányi Péter / MTI A Kobuci kert bejárata 2011-ben.

A kisebb klubkoncertek újraindítása még messze nem jelentene valódi megoldást – ezt már Podlovics Péter mondja, aki olyan sikeres magyar rockzenekarokat menedzsel, mint például az Ivan and the Parazol vagy az Európa Kiadó. Szerinte a régi szép időkben egy átlagos zenész a nyári szezonban, főképp fesztiválokból és városi rendezvényekből kereste meg az éves bevételeinek hetven százalékát, a klubkoncertek meg inkább a költséges hobbi kategóriába tartoztak. „Nagyon nyomottak a magyarországi jegyárak, nehéz egy-kétszáz eladott jegyből olyan bevételt generálni, amiből a költségek és levonások után marad is valami szabad szemmel is látható összeg. Tehát azzal, hogy esetleg lehet klubbulikat csinálni a nyáron, érdemben a pénztárcánk még nem lesz kisegítve. Főleg úgy, hogy lassan másfél éve mindenki a tartalékaiból él. De legalább a haszontalansággal járó mentális teher lekerül a vállunkról, mert az ember végre kicsit csinálhatja azt, amit szeret, amihez ért, és amire feltette az életét. Lélektanilag tehát előrelépés lenne, de anyagilag nagyon messze még az alapszintű egzisztencia visszanyerése.” Ő is hiányolja az érdemi párbeszédet a zeneipar szereplői és a döntéshozók között, és sokkal erőteljesebb állami szerepvállalást tartott volna szükségesnek. Úgy látja, hogy erre nem a költségvetési mozgástér, hanem a szándék hiányzik igazán, hiszen még EU-s forrás is jött ilyen célokra. Ráadásul azt tapasztalta, hogy

sokszor még az elérhető támogatások megpályázását is életszerűtlen bürokratikus akadályok nehezítik,

szerinte sok vállalkozásnak gondot okoz, hogy a cégkivonatban első helyen szereplő tevékenysége nem egyezik meg azzal, amiből valójában a jövedelmeinek domináns része keletkezik, így nem pályázhat a hitelre. Szerinte a mostani helyzet alapvetően olyan, mint egy földrengés vagy árvíz után.

Ha a társadalom egy része önhibáján kívül bajba kerül, és egyik napról a másikra elveszíti a megélhetését, akkor normális lenne, hogy a társadalom többi része, illetve a kormányzat  segítséget nyújt.

Mindenki részesülne az előnyökből

Podlovics szerint annyi pozitív hozadéka azért van a válságnak, hogy a szakmai érdekképviselet sokkal egységesebb lett, a zeneipar szereplői széles körben kezdtek el beszélgetni és összefogni egymással, ami korábban nem feltétlenül volt jellemző. Ennek egyik látható eredménye, hogy sokkal egységesebben és határozottabban lobbiznak az áfacsökkentés mellett, ami az egyik legfontosabb lépés lenne a zeneipar talpra állítása felé. Régóta megfogalmazott kérés, hogy a koncert- és fesztiváljegyek áfakulcsát csökkentse a kormány, de ezt csak a mostani válság hatására kezdték el igazán lendületesen képviselni. A Music Hungary Szövetség, a Sziget Zrt., a Magyar Fesztiválszövetség, a VOLT Produkció, a ZEME-Zenei Managerek Szövetsége, a Broadway, az Inconcert közösen meg is finanszírozott egy hatástanulmányt arról, hogy milyen következményekkel járna az 5 százalékos áfacsökkentés. Az eredmények visszaigazolták a lépés szükségességét.

Kapcsolódó
Áfacsökkentéssel elkerülhető lenne a 40 milliárdos zeneipar összeomlása
Mi lehet az ágazat kiútja a Covid-válságból? Ezt járták körül egy konferencián.

2019-ben összesen több mint 7 millió jegy kelt el különböző koncerteken és fesztiválokon, amely nettó 45 milliárd forint jegyárbevételt jelentett a szektor szereplői számára, melybe a vendéglátás és egyéb kapcsolt szolgáltatások bevételei nem számítanak bele.

A PwC által végzett kutatás arra jutott, hogy az iparág az áfacsökkentés közvetlen hatása miatt 6,7 milliárd forint hozzáadott nettó bevételhez tud jutni évente, amitől ugyan elesik az államháztartás, de a költések miatt, ennek közel háromszorosa térülne meg a cég számításai alapján.

Weyer szerint ez azért is lenne nagyon fontos, mert ebből a pluszbevételből tudnák a következő pár év alatt visszatermelni a most elszenvedett veszteségeket anélkül, hogy árat kellene emelniük. Mert ha az áfacsökkentés elmarad, sokan áremelésre kényszerülnének, ami a mostani helyzetben szintén nem lenne egyszerű, mert a vásárlóerő is csökkent az elmúlt egy évben. A PwC hatástanulmánya azt is megmutatta, hogy az áfacsökkentés hozadéka elég egyenletesen terülne szét a zenészektől a menedzsereken át a fesztiválszervezőkig, a fesztiválon árusító gasztrósokig vagy világosítókig. „Ez egy olyan lépés, aminek a hatása körülbelül egységesen csapódna le a zeneipar szereplői között.”

Járulékos eredmény lenne az is, hogy több nagy sztár turnéjába kerülhetne bele Budapest, ugyanis általában ők is érdekeltek a jegyárban, és a térségben kiugróan magas magyar áfakulcs nagyban rontja a versenyképességet. Így sokszor azért hagyják ki Magyarországot, mert nem jön ki a matek.

Egy 12 százalékos lengyel vagy nyolcszázalékos cseh áfával szemben a 27 százalékos magyar óriási különbség. Az 5 százalék viszont a legalacsonyabb lenne, ami nagyon sok pozitív hozadékkal járna, például kevesebbet állna üresen az Aréna.

Ráadásul az idén lehetne ezt a legkockázatmentesebben bevezetni, mert most egyébként sem nagyon számíthat koncertjegy-áfára az állam, annyira kevés a rendezvény. Ennek köszönhetően a központi költségvetésre való hatása is csak fokozatosan jelenne meg. A PwC-s tanulmányból viszont kiderült, hogy az élénkítő hatása már addig is jelentkezne a piacon, és tovább is gyűrűzne a zeneipar határain. „Húzná magával a turizmust, a közlekedést, a vendéglátást. A fesztiváloknak elég komoly holdudvara van ilyen szempontból” – mondja Weyer, aki az áfacsökkentés kérdésében legalább tapasztalt némi nyitottságot a döntéshozók részéről, de ez persze nem jelent garanciát arra, hogy meg is fog történni, és arra sem, hogy az idén még sor kerülne rá.

Ajánlott videó

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.