Magyarországon a politikai réteg sokszor fontos szerepet tölt be a különböző épületekről való értékítéletek megszületésekor: az elmúlt években épp ennek köszönhetően tűntek el, vagy alakultak felismerhetetlenné a szocializmus évtizedeinek nívós építészeti munkái.
Nincs ez másként a Mathias Corvinus Collegium Somlói út mentén álló épületeivel sem, hiszen a 2001 óta általuk használt kollégium (Spiró Éva, 1969-1971), illetve a 2020-ban a Balassi Intézettől az MCC-t akkor még fenntartó alapítványhoz került az irodaépület (a kétszeres Ybl-díjas Pázmándi Margit 1985-re megszületett munkája) átadása után
Sulyok Miklós művészettörténész egyenesen így jellemezte az együttest:
a Munkásőrség egykori székháza negatív szereplője a magyar történelemnek. Annak az elnyomó rendszernek volt a része, amely szovjet helytartóként uralkodott itt Magyarországon 1948-tól 1989-ig. Emiatt kézenfekvő, hogy az épület sorsának rendezése visszabontásban vagy teljes elbontásban valósuljon meg.
Az Építészfórum híre szerint nem csak ez a viszolygás hívta életre az MCC vezetőiben a bontás álmát, hanem az is, hogy az épületeknek rosszul kihasználhatóak a belső terei, beáznak, szigetelésük nem megoldható, a felújítás pedig túl sokba kerülne.
Az MCC Kommunikációs Igazgatósága 2020 augusztusában néhány részletet is elárult a lapnak – az akkori nyilatkozatban így fogalmaztak:
A konkrét beépítettség kérdése egyelőre nincs napirenden, de célunk, hogy az épített és a természeti környezetet a jelenleginél kevésbé terhelő épületben tanulhassanak diákjaink. Elképzeléseink szerint az új centrum legkorábban 2025-re készülhet el, a megvalósítást várhatóan tervpályázat előzi majd meg.
Az Építészfórum már ekkor felhívta a figyelmet a 370/2020. számú kormányrendeletre, ami nemzetgazdasági szempontból kiemeltté tette a projektet, így
Az elmúlt években egyre gyakrabban használt kiemelés emellett számos könnyítéssel jár, hiszen
így az építési jogaik jó részétől már egy 2020. március 1-jén életbe lépett változással megfosztott kerületi önkormányzatnak nincs beleszólása a tervek alakulásába.
A pályázatot – a hozzá csatolt részletes tervezési programmal együtt – 2021 januárjában írták ki,
Az MCC saját oldalán olvasható hír szerint két első díjat is kiosztottak: az egyiket a Napur Architect Kft. (az új Néprajzi Múzeum, a Duna Aréna, illetve az Atlétikai Stadion tervezői), a másikat a Hello Wood Zrt. és a ZDA-Zoboki Építésziroda (nevükhöz a Művészetek Palotája, a Nemzeti Táncszínház, illetve az Operaház és a Karmelita kolostor felújítása kötődik) közös pályázata kapta, három másik tervet – a ZIP Architects, a Studio In-Ex, és az Archikon munkáit – pedig szintén megvásároltak.
Szalai Zoltán, az MCC főigazgatója az eredményhirdetés során arról beszélt, hogy
A pályamunkákat többek közt az I. kerület főépítésze, Csány Éva is méltatta – utóbbi kiemelte:
A két győztes tervet látva ez az állítás minimum megkérdőjelezhető, hiszen a Pázmándi és Spiró alacsonyabb, a környezetéből kiemelkedni nem kívánó, lépcsőzetes beépítése helyett a jövőben egy jóval nagyobb épület kerül majd arra a földdarabra, amit elhelyezkedése miatt a budai oldalon élők és közlekedők jókora szelete lát majd.
A látványtervek még nem a végleges állapotot mutatják, hiszen az MCC
a következő időszakban diákokkal, oktatókkal és a szakmai közönséggel szoros együttgondolkodásban fogja a terveket pontosítani, a pályázat kiírása óta jelentkezett megrendelői igényeket az épület tervezési folyamatába illeszteni,
a két győztes pályaműről közölt képek azonban jól mutatják az irányt, amerre a projekt tart.
Hirtelen nőtt nagyra
A Kárpát-medence szerte, az általános iskola felső tagozatától az egyetemig tartó diákévekben oktatást kiegészítő képzéseket nyújtó Mathias Corvinus Collegium – ami csak neve köt össze a Corvinus Egyetemmel – az elmúlt hónapokban elképesztő méretű ingatlan- és cégbirodalom birtokába jutott.
Februárban hosszú cikkben mutattuk be a Habony Árpád hitelezőjeként is elhíresült, Mészáros Lőrinccel közös cégével, az Atmediával a közmédia, a TV2, és az ATV reklámidejét is értékesítő Tombor András szerelemprojektjeként indult intézményt, ami a Fidesz 2010-es hatalomra kerülése után évi menetrend szerint kapott százmiliókat, 2020-ban azonban hirtelen pénzmágnessé változott: egy kormányrendeletnek köszönhetően előbb a Mol és a Richter részvényeinek tíz-tíz százalékát – a 280 milliárd forintot érő csomag évi 7-7,5 milliárdnyi osztalékot termel – kapták meg, később pedig az ország több pontján álló ingatlanok – köztük az egykori Balassi Intézet, egy révfülöpi vitorláskikötő és tábor, illetve a korábbi zalaegerszegi városháza – kerültek a birtokukba. És ez még nem volt minden: a kormány augusztusban a Gazdaságvédelmi Alapból 36 milliárdos, decemberben pedig 94,5 milliárdos támogatást ítélt meg nekik.
Az év végére öt, a megkapott ingatlanok üzemeltetésére, illetve újak vásárlására szolgáló céget hoztak létre, augusztusban pedig eldöntötték: beszállnak a Libri-Bookline Csoportba. Az elhatározást egy héttel ezelőtt siker koronázta, hiszen az MCC Alapítvány március 24-től 30,94 százalékos közvetett részesedéssel rendelkezik a cégben.
A hirtelen vagyonnövekedést az alapító Tombor 2020 tavaszán írt belső levele már előre jelezte, hiszen abban így fogalmazott:
Eljött az idő, hogy az MCC jelentős lépést téve előre olyan kiemelt nemzeti intézménnyé váljon, alapítványi kereteit megtartva, mint a Tudományos Akadémia, a Nemzeti Múzeum vagy a Nemzeti Színház.
A néhány hónap alatt összegyűjtött közel 500 milliárdos vagyon egyébként alig százmilliárddal kevesebb az ország éves felsőoktatási büdzséjénél, sőt, a részvénycsomag éves osztaléka egyedül akkora összeget jelent, mint az ELTE és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem éves állami támogatása.
Az MCC-nek az idei év is jól indult: nemrégiben kiderült, hogy a Feneketlen-tóhoz közeli, négycsillagos Hotel Flamenco 355 szobája legalább négy évig hallgatói kollégiumként, közösségi térként, rendezvényhelyszínként, illetve irodaként működik majd – vélhetően addig, míg a Somlói út menti óriás építése véget ér.
