Ismeretlen Budapest sorozatunkban négy és fél évvel ezelőtt mutattuk be a belváros építészettörténeti szempontból egyik legértékesebb épületét, az egykori városfalhoz ragasztott kiskörúti Unger-házat, a később a Várkert Bazárt, a Szent István-bazilikát, illetve az Operaházat megálmodó, de a Budavári Palotán is dolgozó Ybl Miklós (1814–1891) első pesti bérházát.
A kétemeletes, a köz számára nyitott átjárójában ma is az építéskor kihelyezett fakockákat rejtő, griffekkel díszített romantikus ház saját korában nem aratott túl nagy sikert (a Pesti Napló cifrának és mesterkéltnek látta, építtetőjét pedig ízlés nélkülinek nevezte), az utókor azonban lassan megbarátkozott vele, noha állapota a második világháború után gyorsan romlani kezdett. A fegyverek okozta károkat a Múzeum körúti homlokzaton 1951-ben, a belső udvarban, illetve a Magyar utcai fronton pedig 1961-ben tüntették el, azóta azonban nem folytak átfogó felújítási munkák a nyilvánvalóan műemléki védettségű épületen.
Épp ezért is ért mindenkit jókora meglepetésként az a 2017 februárjában tett bejelentés, miszerint a ma is átjáróházként működő épület az Unger Apartments projektjében egy éven belül megújul.
A legnagyobb hazai ingatlanos oldalon felbukkant hirdetés szerint
az eredetileg földszint plusz két emeletes romantikus stílusú épület további két szintet kap, s itt 10 új lakás kerül kialakításra. Egy olyan fejlesztői csapat kezébe került a projekt, akik beruházóként a több évtizedes tapasztalataikra alapozva, az épületnek kijáró tiszteletet megadva, olyan minőséget és kreativitást alkalmaztak, ami a budapesti tetőtér beépítésekben egyáltalán nem ismert.
Az Unger Apartments néven futó projekt magyarul ugyan nem, de angolul, oroszul, illetve kínaiul tökéletesen kommunikáló honlapja ennél szerencsére jóval több információval szolgált, így látványterveket is láthattunk az akkori tervek szerint hamarosan megjelenő bővítményekről.
A témában akkor írt cikkünkben úgy gondoltuk, hogy ezek első pillantásra egészen barátságosan illeszkednek majd a meglévő épülethez, így jó eséllyel tényleg nem változtatják majd meg számottevően a bérház tömegarányát és képét, bár az Astoria, illetve a Múzeum körút páros oldala felől egészen biztosan látszani fognak a homlokzat síkjától kissé a belső udvar felé csúsztatott új szintek.
Az írásban megemlékeztünk arról is, hogy a hasonló munkák rendszerint úgy mennek végbe, ha a beruházó a teljes épület belső és külső felújítását vállalja, az ígéret – és a közölt látványtervek – szerint pedig itt is éppen erről volt szó.
A Magyar utca felé néző kétszintes, 122–131, a Múzeum körút felől fényt kapó 64–83, az átjáróház tengelyével párhuzamos 31–35 négyzetméteres lakások négyzetméterára a tervek szerint 1,25–1,5 millió forint közt mozgott volna, ez azonban már akkor sem lógott ki igazán a hasonló projektek közül, így amennyiben a tervek gond nélkül végigfutottak volna az összes ellenőrzési szinten, minden bizonnyal rövid idő alatt gazdára találtak volna a lakások. Némiképp meglepő módon azonban nem ez történt:
„A hatóság az építési engedélyt annak ellenére vonta vissza, hogy az erről szóló határozat meghozatalakor azt már jogszerűen nem tehette volna meg, illetve a közigazgatási eljárásról szóló törvény eljárási szabályainak súlyos megszegése mellett. Ezek közül számunka a »legfájóbb« talán a teljes mellőzésünk volt az eljárás során. Kifejezetten tudattuk a hatósággal, hogy szeretnénk előadni a tényeket, bemutatni a terveket, tisztázni a félreértést, azonban kérésünket – jogszabályellenesen – figyelmen kívül hagyta a hatóság” – mondta akkor a Zoomnak Popescu Balázs, az EHB Unger-ház Kft. ügyvezetője.
A hírek szerint a cég bíróságon támadta meg a döntést, amit a lakók is elleneztek. Azóta három év telt el, fejlemény azonban nem történt az ügyben – egészen mostanáig, hiszen egy olvasónk szerint az építés elől nemrégiben elhárult az akadály, köszönhetően annak, hogy a Fővárosi Törvényszék júniusban megsemmisítette az azt akadályozó kormányhivatali határozatot.
Kérdéseinkkel a törvényszékhez fordultunk, ahonnan megerősítették az információinkat – a június 12-én született ítélet szerint, mivel a projektben nem állt fenn jogszabálysértés, a kormányhivatal nem volt jogosult az építési engedély hatályon kívül helyezésére. A határozatot tehát hatályon kívül helyezték, ezzel a döntéssel pedig a kirendelt igazságügyi szakértők is egyetértettek.
Így az elsőfokú határozat vált jogerőssé, vagyis a projekt újra zöld utat kapott, noha az ítélettel szemben még kezdeményezhető felülvizsgálati eljárás a Kúriánál.
A munkálatok ennek köszönhetően akár már a közeljövőben elindulhatnak, noha az egyelőre nem tisztázott, hogy a befektető a három éve már bemutatott terveket kívánja-e továbbvinni, vagy némiképp átformálja azokat, és a környező épületekkel, illetve az Unger-házzal szorosabb kapcsolatot ápoló, láthatatlanabb bővítést terveznek.
Kérdéseinkkel az EHB Erste Hochbaut is megkerestük, a cég a következő napokban ígért választ. Természetesen erről is beszámolunk majd.
