Kultúra

Zenthe Ferenc így lett kuruc legényből taxisofőr

A száz évvel ezelőtt született Zenthe Ferencet többször is megpróbálták beskatulyázni hosszú pályafutása alatt, de hiába. A legnépszerűbb filmszerepeivel emlékezünk.

A száz évvel ezelőtt született Zenthe Ferencet többször is megpróbálták beskatulyázni hosszú pályafutása alatt, de a legnépszerűbb filmszerepei bizonyítják, hogy számos szerepkörben helytállt. Az 1920. április 24-én, Salgóbányán született színész harmincéves elmúlt, amikor egy csapásra a legnépszerűbb hazai filmszínészek közé került, majd a következő évtizedben a még gyermekcipőben járó hazai televíziózás nélkülözhetetlen szereplője lett, nem indulhatott tévésorozat nélküle. A karakterszínészként is gyakran foglalkoztatott Zenthe aztán már hatvanéves elmúlt, amikor pályája csúcsára került egy drámai szerepben, a nemzetközi karriert is befutó Jób lázadása című filmben. De még akkor is hátra volt egy váltás, hogy a Szomszédok joviális, idős taxisofőrjeként még újabb rajongókat szerezzen. Lássuk a legnépszerűbb filmes szerepeit!

„Te harangoztál?” – ezzel a mondattal érkezik meg a magyar filmtörténetbe Zenthe Ferenc, akinek volt ugyan már egy filmszerepe előtte, de az első komolyabb filmes szerepe a Rákóczi hadnagyában volt 1953-ban. Ebben egy Fekete Miksa nevű kurucot játszott, és mivel a film is nagy siker volt, az ő alakítása sem maradt észrevétlen:

Ízes, humoros magyar vitézt alakít, olyan figurát, akit a közönség valóban a kuruckori szegénylegények típusának érez

– írta róla a Népszava, ő pedig a film kedvéért lovagolni is megtanult, melynek később még lesz jelentősége.

A frissen Jászai-díjas színész aztán a következő évben igazi filmes főszerepet kapott a 2×2 néha 5 című zenés vígjátékban, ahol Ferrari Violetta partnereként „csinos, rokonszenves új filmbonvivánként mutatkozott be” a Béke és Szabadság kritikusa szerint. Itt már nem „szilaj parasztlegényt” játszott, hanem valódi hősszerelmest, egy Kerekes Bandi nevű pilótát, és még dalra is fakadt néhányszor, bár az énekhangját Vámosi Jánostól kölcsönözte. Innentől évekre biztos helye volt a hasonló ártalmatlan filmvígjátékokban.

1964-ben aztán ismét váltott, és az első magyar tévéfilmsorozat, A Tenkes kapitánya főszereplője lett. Eke Máté, a Pécshez közeli Tenkes-hegyen bujdosó furfangos kuruc kapitány (gyakorlatilag Robin Hood kuruc megfelelője) innentől kezdve évtizedeken át nemzedékek kedvence volt, és itt újra hasznosítani tudta a Rákóczi hadnagyában már megismert, jó humorú figuráját is.

Ezzel Zenthe Ferenc állandó szereplője lett a futószalagon készülő magyar filmsorozatoknak, és úgy tűnt, véglegesen bekerült a katona feliratú skatulyába. A második magyar sorozatban, a Princ, a katonában már egy szigorú, de emberséges századost alakított, aki pillanatok alatt megszégyeníti a nyegléskedő Ernyey Bélát, és ez a szerepkör meg sokáig vele is maradt.

Az Őrjárat az égen című sorozatban (1969) szinte teljesen ugyanezt a karaktert játszotta, csak ott éppen őrnagy volt a rangja, és Varga Istvánnak hívták. Ráadásul ugyanúgy pilótát alakít (pontosabban a Kilián György Repülő Műszaki Főiskola oktatóját), mint a 2×2 néha 5-ben.

A Tüskevár (1967) idején már Zenthe volt az egyetlen, aki mindhárom addigi filmsorozatunkban főbb szerepet kapott: ezúttal nem katonát játszott, hanem Tutajos vidéki rokonát, a rokonszenves István bácsit, aki jó érzékkel az öreg Matulára bízta a fiút, hogy faragjon embert a nyámnyila városi gyerekből. Zenthe pedig pont az a karakter volt, akire a tévénézők százezrei tényleg rábízták volna a gyereküket.

Nem maradhatott ki Zenthe Ferenc a korszak legnépszerűbb közönségfilmjéből, az Egri csillagok nagyszabású filmváltozatából sem. Itt ugyan epizódszerep volt az övé, ám felvillantott valamit a sokszínűségéből: „Egy osztrák tűzmestert játszom, aki a film kedves-tréfás figurája lesz. A szegény osztrák katona ugyanis gyengécskén beszéli a magyar nyelvet, így aztán minduntalan »összekeveri« a »bort« és a »port«: amikor port — mármint puskaport — kellene kérnie, akkor természetesen bort kér, amikor viszont borra szomjazik, rendszerint puskaport kap” – írta le a figuráját egy interjúban.

És amikor már épp elkönyvelték volna Zenthe Ferencet egy állandó karakterszínésznek, akkor kapott egy főszerepet Gyöngyössy Imre és Kabay Barna filmdrámájában, a Jób lázadásában. Ebben egy vidéki zsidó férfit játszik, és egészen más arcát láthatjuk, mint a legtöbb addigi filmjében:

Talán nem járok messze az igazságtól, ha azt állítom: Zenthe Ferenc ezzel az alakításával a legnagyobbak közé lépett. Jób bácsija a tökéletes külső-belső azonosulás mintapéldája

– írta a Népszava kritikusa, és a Jelenkorban hasonlóan vélekedtek: „A színész — minden mozdulatából kitűnik – fölismerte a nagy lehetőséget; ereje és önuralma teljében összpontosított az alakra. Zenthe a színpadon vérbeli realista, humorral megáldott komédiás – most van megújuló energiája ahhoz, hogy jelképes sorsot, jelképes személyt teremtsen.”

Ezzel azonban még mindig nem volt vége a váltásoknak Zenthe Ferenc filmes pályáján: a színész 1987-ben a hetente jelentkező teleregény, a Szomszédok egyik főszereplője lett. Taki bácsi, a taxis az egész sorozat egyik legkedveltebb figurája lett, akin még a nem éppen valószerű dialógusok sem fogtak ki, valahogy sikerült egy hús-vér alakot teremtenie, és sokan így emlékeznek rá, mások a Tenkes kapitányaként, de beskatulyázni egész biztosan nem lehetett. És az alábbi jelenetbe még egy önironikus poén is belefért.

Kiemelt kép: MOKÉP/Médiaklikk

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.