Kultúra ismeretlen budapest

Évszázados pékműhely őrzi a panelláz miatt elpusztult falusias Óbuda emlékét

A száz éven át kenyeret és pékárut ontó, kopott ház homlokzatán megbújó feliratok egy másik kort idéznek.
Korábban a témában:

Budapest története folyamán számtalan kisebb-nagyobb települést olvasztott magába, mielőtt 1873-ban Buda, Óbuda és Pest egyesítésével megszületett a mai, folyamatosan táguló főváros. Ilyen volt a várfalak alatt, a mai Víziváros területén fekvő, gótikus templomának ma is látható romjai miatt bemutatott Szentpéter, illetve a mai Újlak helyén állt, a középkor derekán született Szentjakab is, ami a XV. század végére Óbudába olvadt, a török érkezése után pedig teljesen elnéptelenedett.

Évszázados határkő és gótikus templomrom bújik meg a háború derekán született budai bérházban
A kalandos sorsú telken az elmúlt kétezer évben egy pillanatra sem állt meg az élet.

A közel másfél évszázados uralom után a területen bajor és württembergi telepesek új falut alapítottak: a mai Kolosy tér, mint főtér körül kiépült Neustiftet, ami magyar tükörfordításában, Újlak néven ma, több mint háromszáz évvel később is a városrész nevét adja.

A ma hétezer ember által lakott területen a németajkú családok közül sokan hosszú évtizedekre rendezkedtek be – talán ezzel a tervvel érkeztek a Sommerek is, akiknek a neve a környéken évtizedeken át mindenkinek ismerősen csengett.

Az adakozó kedvű Sommer János ugyanis itt, a Szépvölgyi úti körmeneti kápolnába torkolló Ürömi úton nyitotta meg a sütőházát, ami ma, 1884-es alapítása után százharmincöt évvel is az utcakép fontos, megmentést érdemlő darabja.

Az apró kápolna

A szentesi, és egykor a Vár alatt állt Öntőház utcai zsinagógát is megálmodó Knabe Ignác tervei szerint épült, 1854-ben felszentelt fatornyos épület csak nagyobb katolikus ünnepek idején tart nyitva – ide térnek be például a Bécsi úton álló Újlaki Sarlós Boldogasszony-plébániatemplomból induló körmenetek résztvevői.

 

Az apró kápolna a századfordulón. Fotó: Ilyen is volt Budapest

A szakaszosan jókora autóforgalomnak örvendő Ürömi utca tökéletesen mutatja a III. kerület elmúlt száz évben folyt teljes átalakulását, hiszen megtalálhatók rajta a XIX. század apró földszintes házai, a két világháború közt született modernista óriások, a foghíjtelkeken a szocializmus során emelt társasházak, valamint a XXI. századi trendek lenyomatai, azt azonban nyilvánvalóan kevesen feltételezik, hogy az épületek közt egy igazi időkapszula is rejtőzik.

Egykor Újvilág utcza volt – egy 1873-as térkép részlete

Pedig így van: a főváros 1873-as megszületése előtt röviddel, az akkori Ujvilág utcza 101. számú telkén épült, kopott nyerstégla burkolatát büszkén mutató házon ugyanis máig látható a kis híján ötven éven át ott dolgozó család két generációjának nyoma, így a különböző betűtípusokkal írt

Sütőház Sommer János, illetve a Josef Sommer Backhaus

feliratok nyomait is jól megkülönböztethetjük egymástól.

5 Fotó megtekintése

Évszázados pékműhely őrzi a panelláz miatt elpusztult falusias Óbuda emlékét

A szerző felvétele
Még több +
A szerző felvétele
Még több +
A szerző felvétele
Még több +
A szerző felvétele
Még több +
A szerző felvétele
Még több +

A századfordulóig Silberer Károlytól és Gattein Jakabtól bérelt, jó eséllyel az előbbi által építtetett földszintes házat a századforduló óta a Margit körút 62-ben lakó Sommer végül 1901-ben vásárolta meg, majd nyújtatta meg az udvari szárnyat.

Mindebből az utcáról nézve azonban semmit sem érzünk, sőt, az épület egyenesen valamiféle véletlenül ottfelejtett, lasasn eltűnő porszemnek tűnik a kilencvenes éveket idéző szomszédok közt:

A szerző felvétele

A ház nem volt elég nagy a családnak, az egész éjjel dolgozó pékinasoknak, illetve a boltnak – a férj, a feleség, illetve fiuk, József tehát továbbra is az akkor már épp nem működő budai polgári lövölde szomszédságában állt Margit körút 62-ben hajtotta álomra a fejét, öt évvel később pedig a szintén földszintes 53-ba költöztek.

Azóta mindkét épület eltűnt: a 62. helyén 1910-ben indult meg egy kezdetben főleg pékeknek, banki dolgozóknek és mesterembereknek otthont adó, sarokkupoláját számos társához hasonlóan Budapest ostrománál elvesztett négyemeletes ház építése, az 53-at pedig közel húsz év késéssel, szomszédjával együtt falta fel a másfél évtizeden át a modernizmus budai világítótornyaként létezett Paulheim-bérház, melyet korábban hosszú cikkben mutattunk be.

Ismeretlen Budapest: A modernizmus elveszett budai világítótornya
A második világháború után számos fővárosi csoda vált a felújítás helyetti egyszerűsítés áldozatává. Most újabb példát mutatunk be ezek közül.
//

Sikkasztó siheder

A békés műhely életét 1927-ben egy három éve ott dolgozó pékinas borította fel: a tizenhét éves fiúról ugyanis kiderült, hogy a vásárlók által otthagyott pénzből kisebb-nagyobb tételeket vágott zsebre, öt hónap alatt mintegy ötszáz pengővel megkárosítva a főnökét.

Az inas a pénzt drága ruhákra, cipőkre és finom ingekre költötte, kihallgatásán pedig egyetlen nyomós okot tudott felhozni a védelmére:

Egyetlen szenvedélyem, hogy elegánsan öltözködjem.

– írja Az Est (1927. szeptember 22.).

A pékmester 1932 elején bekövetkezett haláláig kézben tartotta az Ürömi utcai műhelyet, ami végül feleségére és az azt már közel tíz éve vezető fiára, Józsefre szállt.

A sütöde 1912 körül, mikor még nem gyűltek a viharfelhők. Fotó: Rózsadomb Anno

Az üzlet – jórészt a gazdasági világválság hatásai miatt – ekkor már nem működött: 1931-ben még Sommer János kérésére a királyi törvényszék engedélyezte a csődönkívüli kényszeregyezséget, az épület pedig kalapács alá került, hogy az érte kapott összegből a család kifizethesse az adósságait.

Szerencsétlenség

1925. februárjában egy, a műhely kéményéből kipattanó szikra miatt a teljes tetőszerkezet leégett, a mennyezetet pedig alá kellett támasztani – írja a Népszava (1925. február 14.). Ezeket a károkat nyilvánvalóan gyorsan kijavították, így a munka néhány hétnyi kényszerpihenőt követően folytatódott.

Az özvegynek és az apját pályáján követő fiúnak végül ugyanazon az őszön kellett végleg elhagynia a lefoglalt berendezését már májusban elvesztett épületet, valamint a szintén általuk kézben tartott hátsó telekszomszédot (Daru utca 15.), a ház pedig Madaras József és neje kezébe került, akik egészen a Rákosi-kor derekáig nem engedték el azt.

A kiköltöző Sommer fiú nem folytatta tovább a mesterségét, a következő években pedig számos, a család tulajdonában lévő, kevésbé értékes telektől szabadult meg. Saját és édesapja neve azonban továbbra is ott állt a ház oromzatán, sőt, a nyelvből mára már kikopott sütőház szó, valamint német megfelelője, a házról ma is kitűnően leolvasható Backhaus, illetve sütőház szó a foglalkozásukra is emlékeztetett:

A szerző felvétele

Az épületbe előbb bérlő, majd 1939-ben egy újabb pék költözött: a háború alatt a Budapesti Sütők Ipartestületében is pozíciót betöltő Viola István, aki sütödéjét és tápszerüzemét nyitotta meg itt.

A Viola 1948-ban. Fotó: Millavári Attila

Tizenhárom szabad éve maradt az államosítások kezdetéig, az egykori Sommer-féle sütőház 1952. októberében ugyanis számos környékbeli társával együtt a II. kerületi Sütőipari Vállalathoz került. Ekkor falazhatták el a bolt egykori ajtaját is, ami ma ablakként próbál beolvadni a homlokzatba, a munkák nyomai azonban mégis kitűnően látszanak:

Az egykor.hu egy olvasója szerint az üzem még a következő évtizedben is a Hermann és a Viola család tagjainak irányítása alatt állt, noha ebben az esetben ők értelemszerűen már nem gazdák, hanem csak egyszerű dolgozók voltak.

Az épületben 1956. október 23-án sem állt meg az élet, a jeles napot pedig az utcai homlokzat egy elmosódott téglakarca is őrzi:

Itt álltunk sorba kenyérért 1956. október 23-án, a négy Horváth.

A sütöde végül egészen a kilencvenes évek hajnaláig állta a sarat a fejlődő világgal, a gombamód szaporodó pékségekkel és a szupermarketekkel azonban már nem tudta felvenni a versenyt.

Fotó: 24.hu / Bielik István
A Viola üzem egy számolócédulája a második világháború éveiből. Fotó: Bielik István / 24.hu

A rendszerváltás után a már említett Hermann család leszármazottja, Hermann János vásárolta vissza az épületet, gondolva, hogy

jó kis ház ez, a falak is vastagok, negyvenöt centisek, és mindent beborít a könyv

mesélte másfél évvel ezelőtt.

A környék óriási köveit, –így az egykor a környéken élt szőlőművesek présnyomóit, vagy épp malomköveket – gyűjtő egykori zongoratanár nem csak egyszerű oktató, hiszen értékmentőként és autodidakta művészként is bőven megállja a helyét:

kertjében az óriási kövek mellett a Blaha Lujza téren 1965-ben felrobbantott, közel hatvan éven át Nemzetiként használt Népszínház erkélykorlátjainak darabjai bújnak meg, a lakásban pedig legalább kétezer, Hermann bácsi által művészien faragott meggy- és barackmag rejtőzik.

Fotó: 24.hu / Bielik István
Hogyan szabadította ki Hermann bácsi a kőelefántot?
Kőgyűjtő zongoratanár, hószobrász, barackmagfaragó: a bácsi, aki most éppen Zeusz egyik unokájának az arcát faragja bele egy óriás kőbe. Csak mert kell ebbe a világba egy kis mosolygás.

Kisebbfajta csoda, hogy az épület értékes feliratával együtt élte túl az elmúlt több mint egy évszázadot, és reméljük, hogy egy, a feliratokat is érintő felújítás után a következőket is sikerrel veszi majd, hiszen a mindent elárasztó, fantáziátlan társasházak tömegei mellett szükségünk van a múlt emlékeire is.

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.

Feldolgozottság
99,98%
Fidesz-KDNP 52,33%
DK 16,19%
Momentum 9,89%
MSZP-P 6,66%
Jobbik 6,41%
Mi Hazánk 3,31%
Kétfarkú 2,62%
LMP 2,18%
Munkáspárt 0,42%
Dr. Trócsányi László
Fidesz-KDNP
Dr. Szájer József
Fidesz-KDNP
Járóka Livia
Fidesz-KDNP
Deutsch Tamás
Fidesz-KDNP
Gyürk András
Fidesz-KDNP
Gál Kinga
Fidesz-KDNP
Hölvényi György
Fidesz-KDNP
Győri Enikő
Fidesz-KDNP
Kósa Ádám
Fidesz-KDNP
Bocskor Andrea
Fidesz-KDNP
Deli Andor
Fidesz-KDNP
Hidvéghi Balázs
Fidesz-KDNP
Tóth Edina
Fidesz-KDNP
Dr. Dobrev Klára
DK
Dr. Molnár Csaba
DK
Rónai Sándor
DK
Ara-Kovács Attila
DK
Dr. Cseh Katalin
Momentum
Donáth Anna Júlia
Momentum
Dr. Tóth Bertalan
MSZP-P
Gyöngyösi Márton
Jobbik
Részletes eredmények