– hangzott el számtalanszor az újkori Anglia legjelentősebb uralkodója, a koronát közel ötven éven át viselő I. Erzsébet (1558-1603) udvarában, majd vált hosszú évszázadokon át használt szólássá.
A szigetország lakói természetesen nem bolondultak meg, koporsó (ma: coffin) alatt ugyanis nem a mai temetkezésekhez használt – leginkább hatszögletű hasábként megjelenő, de Afrikában akár repülőgép alakját is felidéző – tárgyakat, hanem egy lisztből és vízből, valamint alkalmanként némi zsírból készült tárolókat értették.
A tizenkettedik században született coffyn védte meg a ritkábban fogyasztott – így az évszázadokon át igen népszerű, a királyi család által is előszeretettel fogyasztott, horrorfilmekbe illő orsóhalakat –, illetve rövid ideig tárolni kívánt ételeket attól, hogy megromoljanak, így akár a mai műanyag ételhordók fogyasztásra épp úgy alkalmatlan elődjeiként is tekinthetünk rájuk.
Nem csak tárolásra használták őket, de ételt is készítettek bennük: az orsóhalakat például petrezselyemmel, mentalevekkel, sáfránnyal, gyömbérrel és mandulával együtt tették tűzre. Némi idő után a coffyn tetejét eltávolították, vagy lyukat vágtak rajta, a késznek tűnő ételt pedig borral, vagy ecettel dúsították, végül pedig visszahelyezték a tűzhelyre.
Az Atlas Obscura vonatkozó írásából kiderül, hogy léteztek az élőket befogadó coffynok is: a sokszor kimondottan díszes, sőt, ólom-, vagy higanytartalmú festékkel színezett tésztadobozok madaraknak, békáknak, vagy épp kisállatoknak adtak otthont, sőt, egyikükben még a testmagassága miatt Lord Minimusként emlegetett Sir Jeffrey Hudson is megfordult: Buckingham grófja ugyanis a híres anekdota szerint egy óriási coffynt vitt I. Károly király (1625-1649) elé, melyből egy óvatlan pillanatban hirtelen kirobbant a teljes páncélba öltözött Hudson.
A tésztaedények az évszázadok múlásával lasan aztán átalakultak a piték jól ismert édes, omlós és legfőképp ehető pitetésztává – köszönhetően a zsír és a cukor egyre egyszerűbb hozzáférhetőségének, a tárolás feladatát pedig mára átvették a feltalálója által alapított cég után a legtöbb országban tupperware néven emlegetett műanyagdobozok.
A kiemelt képen Jan Baptist Saive egyik tanítványa úri konyhát ábrázoló, 1563-ban született festménye látható.
