Kultúra

Középkori templomokon megszokott részlet került a hatvanas évek egyik budai irodaházára

Vincze Miklós
Vincze Miklós

újságíró. 2018. 09. 22. 15:00

A Magyar Autóklub egykori székházának építésekor a tervezők vízköpőkkel dobták fel a hófehér homlokzatot. Szokatlan ötlet volt, bejött.
Korábban a témában:

Díszes vízköpőket jó eséllyel már mindenki látott: az ókori birodalmak, így az etruszkok, az egyiptomiak, a rómaiak és a görögök épületein is feltűntek már állatokat formázó, a tetőkre kerülő esővizet az épületek falától minél messzebbre irányító, üreges szobrok, leggyakrabban azonban középkori templomokon tűntek fel.

Az európai templomok fura részleteit nézve képtelenek lennénk eldönteni, hogy sírjunk vagy nevessünk
Űrhajós, Darth Vader, skótdudázva hányó disznó, vagy hasmenős férfi – ez csak néhány a legszokatlanabbak közül.

A szerzeteseket, ördögalakot, egzotikus, vagy épp jól ismert állatokat mintázó alakok szép lassan aztán kikoptak az építészet fősodrából, noha a historizmus jegyeit magukon viselő épületeken – így az amerikai felhőkarcolók ezrein, vagy épp funkció nélkül az épp most megújuló Párisi udvar homlokzati tornyain – még a XX. században is feltűntek.

Alkalmazásukra Magyarországon is találunk példákat, azt azonban jó eséllyel kevesen gondolnák, hogy

egy, a hatvanas évek hajnalán megálmodott irodaház falán is helyet kaptak.

Pedig így történt: a Magyar Autóklub a nyüzsgő Margit körúttól néhány lépésnyire, a Rómer Flóris utca aljában álló egykori székházán egyenesen kettővel is találkozhatunk. Ismeretlen Budapest sorozatunk mai epizódjában velük ismerkedünk meg.

A központi épületek a hetvenes évek végén – jól látható a két vízköpő sötét tömege / in: Magyarország, 1979. március 4.

Az 1963-1964-ben a washingtoni Magyar Nagykövetséget is tervező Mányoki László és az Almássy téri Szabadidőközpont megszületésében részt vett Jakab Zoltán (KÖZTI) tervei szerint megvalósult, három épületből álló irodaházegyüttes A jelű épületének oldalhomlokzatán lévő szörnyek Kiss Kovács Gyula (1922-1984) szobrászművész munkái:

Fotó: Vincze Miklós / 24.hu

Az alkotó

A Sidló Ferenc és Pátzay Pál növendékeként szobrásszá érett Kiss Kovács Gyula kétszer is kapott Munkácsy-díjat (1965, 1971), 1977-ben pedig az érdemes művész címet is megítélték neki. A szocializmus sokat foglalkoztatott művészeként az éremművészet, a kisplasztika, de a monumentális köztéri szobrászat terén is alkotott, változatos technikákat használva. Legismertebb munkái a pákozdi csata emlékműve (1951), a Madách Színház épületdíszítő szobrainak egy része (1961), valamint az egri Gárdonyi Géza Színház díszei (1963).

Fotó: Vincze Miklós / 24.hu
Fotó: Vincze Miklós / 24.hu

A hatvanas évek hangulatát műmárvánnyal és szürkemárvánnyal burkolt belső terével tökéletesen hozó, egykor világító fehér épületek négy évvel ezelőtti eladása és felújítása óta a NIPÜF Nemzeti Ipari Park Üzemeltető és Fejlesztő Zrt. központjának adnak otthont, a Magyar Autóklub pedig egy, az autó, illetve az autóklub szóra utaló, A betűt idéző toronyba költözött.

Fotó: Ády/Egykor, 2014

A vízköpők pedig felújítás nélkül ugyan, de szerencsére maradtak a helyükön, továbbra is érdekes színfoltot jelentve a Rózsadomb aljában.

A Magyarország, 1979. március 4-i számát az Arcanum Digitális Tudománytár segítségével értük el.
vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Kommentek

GelÈnes, 2009. febru·r 5.
A gelÈnesi FlÛrika JÛzsef f·skamr·jukban felv·gja a NyÌrerdı Zrt. v·mosatyai telephelyÈrıl kapott f·t. A NyÌrerdı Zrt. 6000 kˆbmÈter t¸zelıt k¸lˆnÌt el szoci·lis cÈlra. GelÈnesen tÌz csal·d kapott 34 kˆbmÈter f·t, a havonta kiutalt 6-8000 forint lak·sfenntart·si t·mogat·s helyett. Ezen a tÈlen 16 ember halt meg kih˚lÈs miatt Szabolcs-Szatm·r-Bereg megyÈben.
MTI FotÛ: Bal·zs Attila
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.