Az 1991-ben függetlenné vált országban a Türkmén Kommunista Párt utolsó első titkára, Szaparmurat Nijazov került a hatalomra, aki egészen 2006-ban bekövetkezett haláláig dolgozott a masszív személyi kultusza bebetonozásán, ehhez őrült intézkedéseket hozva: várost, meteoritot és repülőteret nevezte el róla, a falvakat és a városokat teljes alakos, őt, vagy családtagjait ábrázoló festmények és szobrok lepték el. Erkölcsi és lelki útmutatót írt a nyilvánvalóan útmutatásra vágyó népnek, majd egy hirtelen ötlettől vezérelve átnevezte a hónapokat és a napokat – a január természetesen az ő pozíciójának (Türkménbasi = a türkmének vezetője) nevét, az április édesanyjáét (Gurbansoltan), a szeptember pedig a könyvének címét (Ruhnama) örökítette meg. Nem ez volt azonban élete fő műve, hanem a főváros, Asgabat új arcának megalkotása. Ez a város ad ugyanis otthont az ötvenes-hatvanas évek kevésbé elrugaszkodott sci-fi álmait tökéletesen megvalósító tornyok tucatjainak, sőt, ma itt áll a világon a legtöbb, fehér márványlapokkal burkolt épület.
A halálával keletkezett óriási hatalmi vákuumot végül helyettese (a legendák szerint egyben törvénytelen fia), Gurbanguly Berdimuhamedanov töltötte be, aki egy ideig talán próbálta lerázni magáról az elődje örökségét: szobrokat tüntetett el, a főváros terei és utcái közül soknak visszaadta a szovjet korszakban viselt nevét, majd politikai reformokat fontolgatott, hamarosan azonban felismerte, hogy sokkal könnyebb dolga lesz, ha a főleg földgázexportjára támaszkodó országban Nijazovhoz hasonlóan furcsa, saját szórakoztatását szolgáló törvényeket vezet be és továbbra is fenntartja a személyi kultuszt.
Az Áder János meghívására két évvel ezelőtt Budapesten is járt vezető uralma hajnalán még eltávolította elődje aranyszobrát Asgabat belvárosából, két évvel ezelőtt azonban – természetesen a népakaratnak engedve – sajátjával helyettesítette azt, portréi azonban már évek óta függnek a legfőbb intézmények homlokzatán és tereiben.
A világ legszürreálisabb imázsvideója, amiben Berdimuhamedanov tapsra éhes Terminátorrá válik
2007-ben 89, 2012-ben és 2017-ben pedig a szavazatok 97, illetve 98 százalékával győzött, hatalma pedig az államfők maximális életkorát megszabó törvény eltörlésének köszönhetően élete végéig tart majd, így épp elég ideje marad az excentrikus rezsim fejlesztésére, olyan intézkedéseket hozva, mint a dohányzás egy időre illegálissá tétele (2016), a fekete színű autók importjának betiltása (2015), majd a korábban megvásárolt példányok száműzése az utakról (2018), a nők jogosítványának bevonása (2017). Egyik intézkedés sem ér fel azonban a magánlakások vécéjébe való betöréssel és a szeméttelepeken való turkálással, hiszen az emberek a vécépapír helyett a mindent elárasztó újságokat részesítik előnyben, melyeken azonban a vezető arcképe szerepel, így vizsgálni kell, hogy azokat az oldalakat az emberek jó polgárhoz méltóan előbb eltávolítják-e a vécécsésze mellé készített halomból.
A főváros Nijazov által megalkotott képét sem hagyta érintetlenül: eltüntette a légkondicionálók kültéri egységeit, hogy az épületek még esztétikusabb képet nyújtsanak, sőt, épített is néhány extravagáns darabot – így például egy sólyom alakú repülőteret.
Nézzük a legfurábbakat!
A huszonhét türkmén hős szobrával díszített, kiállítótermet is magában foglaló, 91 méter magasra törő függetlenségi emlékmű (2000)
Fotó: Polimeks
A vízesésekkel díszített üzletközpont (2000)
Fotó: Pete Martin
A Türkmenisztáni Nemzeti Bank (2002)
Fotó: Metal Yapi
Egészségügyi Minisztérium, 2005
Fotó: Wikimapia
A Búza Múzeuma (2005)
Fotó: Polimeks
A saroktornyán bábokat rejtő, madár alakú csillárt rejtő Bábszínház (2005)
Fotó: Polimeks
A Nijazov által írt, a nép lelki és erkölcsi útmutatásának szánt A lélek könyve (Ruhnama) óriási mása, melyet ha egy diák háromszor elolvas, biztosan a mennybe jut – terjesztette a türkmén propaganda, azt állítva, hogy ezt az információt maga Isten osztotta meg a diktátorral
Fotó: Martha de Jong-Lantink and Begemot
Az orvosi egyetem tömbje (2010)
Fotó: Polimeks
A türkmén alkotmány fényűző emlékműve, benne egy konferenciaközponttal, múzeummal, könyvtárral és kávézóval (2008-2011)
Fotó: Photos of the Week, SkyscraperCity és Polimeks
A neutralitás 95 méter magas emlékműve (2011)
Fotó:Polimeks
A kétszáztíz méter magasra nyúló Türkmenisztán-torony (2011), az ország legmagasabb tornya, egyben a világ legnagyobb, csillag alakú épülete
Az épület csúcsán saját tengelye körül forgó étterem és kilátószint, az alsóbb emeleteken pedig konferenciaközpont, televízióstúdiók, vágószobák és parkolók kaptak helyet.
Fotó: Polimeks
A tizenegy emeletes esküvők palotája (2012), benne tucatnál is több házasságkötő teremmel, esküvői helyszínekkel, valamint egy huszonkét szobás hotellel
Fotó: Polimeks
Az Älem Kulturális Központ (Az Univerzum, 2012), melyet a világ legnagyobb, negyvenhét méter magas óriáskereke koronáz meg
Fotó: Wikimedia Commons
A Katonai Akadémia 2012-ben átadott, 1,3 hektáron elterülő épületegyüttese – 224 előadóterme közel hétezer diákot képes befogadni, akik aztán a hat konferenciaterem körül elterülő három tornacsarnokban, valamint a hat könyvtárban csiszolhatják tovább a képességeiket.
Fotó: Polimeks
Berdimuhamedanov ugyan a lótenyésztés szerelmese – azt már-már kötelezővé téve az országban –, a főváros új, 2016-ban átadott repülőterét azonban értelemszerűen nem lófejként, hanem sólyomként képzelte el.
