Kultúra
TEHRAN, IRAN - NOVEMBER 4: An inside view of the fried chicken shop 'KFC Halal', using the brand name of US fast food giant KFC, after it was closed by Iranian police, on November 4, 2015, in the capital Tehran, Iran. Police closed the 'KFC' restaurant on the grounds that it didn't have authorization and had been operating under a false license. Fatemeh Bahrami / Anadolu Agency

Ellepték Iránt a nyugati gyorsétteremláncok koppintásai

Vincze Miklós
Vincze Miklós

újságíró. 2018. 04. 20. 08:29

McDonald's helyett Mash Donalds, Pizza Hut helyett Pizza Hot – ez jutott a nyugatellenes közel-keleti országnak.
Korábban a témában:

Irán a kétarcúság országa: az 1979-es forradalom után a tömegek támogatását élvező, azt vezető Khomeini ajatollah került az ország élére, aki azonnal fundamentalista csoportok támogatásába kezdett, majd egyre nagyobb távolságot igyekezett tartani az Egyesült Államoktól. Az ellenszenvet erősítette a nyolcvanas években nyolc éven át Irakkal vívott háború, melyben az amerikaiak és szövetségeseik az irakiakat támogatták.

Eltűntek tehát az iráni utcákról a miniszoknyák, a McDonald’s-ok és a többi gyorsétteremlánc egységei, sőt, az alkoholfogyasztást is azonnal betiltották, indokként mindenre a vallást, illetve a Koránt hozva. Irániak tömegei emigráltak az Egyesült Államokba, Kanadába, vagy épp Európába, menekülve a lassan megtestesült orwelli álommá váló országból. A túlnyomórészt muzulmánok által lakott 83 milliós országban ma az alkoholstop ellenére azonban mintegy ötmillió alkoholista él, akik nyilvánvalóan a feketepiacon szerzik be a külföldről csempészett, illetve magánházaknál készült italokat.

Iranian police dump confiscated beer cans in Tehran on July 22, 2009. The possession, production and consumption of alcohol is strictly forbidden in the Islamic Republic and police often raid smugglers and illegal parties.
AFP PHOTO/FARZIN NEMATI / AFP PHOTO / FARZIN NEMATI
1979 óta tiltják Iránban az alkoholt, mégis ötmillió alkoholista van az országban
A feketepiac az italok nagy választékát kínálja igen magas áron.

A kilencvenes években – a keményvonalas Khomeini 1989-ben bekövetkezett halála után – kicsit enyhébbé vált az iráni vezetés, így a divat, illetve a gyorsétteremláncok terén is apró nyitásra került sor: a cégek továbbra sem lehetnek jelen az országban, a polgárok ízlésének azonban nem lehet megálljt parancsolni, így az elmúlt három évtizedben a nyugati kultúra minden nagyvárosában megtalálható láncainak másolatai szép lassan elárasztották az országot.

An Iranian woman carries a platter at a local fast food chain decorated with posters (from L to R) of Iran's President Mohammad Khatami, late revolutionary leader Ayatollah Ruhollah Khomeini and spiritual leader Ayatollah Ali Khamenei, in Tehran 21 February 2004. Iranian hardliners set to cement their grip on Iran by winning parliamentary polls may spark fears of dark days ahead, but the conservatives poised to oust reformers insist they will be focussing their attention on the economy and not silencing dissent. AFP PHOTO/Patrick BAZ / AFP PHOTO / PATRICK BAZ

Fotó: PATRICK BAZ / AFP

 

McDonald’s helyett Mash Donald’s-, Subway helyett Subways, KFC helyett Kentucky (vagy épp KFC), Pizza Hut helyett Pizza Hat-, vagy esetleg Pizza Hot-egységek ütötték fel fejüket a nagyobb városokban, melyekben a világ más országaiba utazó irániak által megszokott ízek többé-kevésbé ügyes másolataival tömhették tele magukat a gyorsan elkészülő ételre vágyók.

Iran, Central district, Tehran, pizza hot adverstising in the street

Fotó: LAFFORGUE Eric / hemis.fr

 

Nem minden iráni engedhette meg persze magának ezeket az ételeket, hiszen az egy kebab áráért megvásárolható hamburgerek jóval kevesebb energiát adtak, így a hasonló helyeken való fogyasztás hosszú éveken át inkább státuszszimbólum volt, mint éhséget optimálisan csillapító döntés.

Természetesen az ételek neveit is átírták: így született meg például a Burger King Whopperének közel-keleti adaptációja, a perzsa hangzókhoz is jobban igazodó Wooper, vagy a KFC Double Downja helyetti Dahbel Dahn. A menük terén sajátos újításokat is bevezettek: a burritokat például tortilla helyett a jóval kenyérszerűbb – itthon leginkább török kenyérként ismert – lavasba tekerik, és kebabbal, grillezett zöldségekkel, sáfrányos rizzsel, illetve mazsolával töltik meg.

Az iráni KFC

 

A gyorsétteremstop fényében érdekes látni, hogy a Coca-Cola és a Pepsi amerikai volta ellenére Irán-szerte elérhető, köszönhetően az országban lévő palackozóüzemeknek.

Mindezek tudatában jogosan merül fel a kérdés: félnek-e az iráni vállalkozók attól, hogy a valódi jogtulajdonos bírósági pert indít a név, illetve a termékek eltulajdonítása miatt? Az amerikai-iráni kapcsolatokat ismerve erre semmiféle esély nincs, így az élelmes cégtulajdonosak még biztosan hosszú éveken át szabadon árulhatják a különböző termékeiket – főleg, hogy Irán továbbra sem tagja a Kereskedelmi Világszervezetnek. Az amerikai vállalatok ettől függetlenül néha megpróbálják érvényesíteni a jogaikat, de egy-két kisebb sikertől eltekintve Irán úgy lesöpri ezeket, mintha semmi sem történt volna.

Starbucks helyett Raees Coffee – a logó legalább hasonlít

 

Mindez persze nem azt jelenti, hogy az országban ne léteznének szerzői jogok, bár a márkanevek és logók bejegyzésének menete jóval bonyolultabb a világ bármelyik országában tapasztalhatónál: nőalakok például egyáltalán nem szerepelhetnek rajtuk, így a Columbia Pictures, vagy épp az Aunt Jemima palacsinták jelképét Iránban semmi sem védi a lemásolástól.

Az első valódi McDonald’s, vagy Starbucks megjelenése ugyanakkor egy szempillantás alatt döntené le a három évtized alatt felépült iráni gyorsétteremlánc-ipart, hiszen a vásárlók azonnal átpártolnának az új céghez, tudván, hogy az egyenesen a mesékbe illő Nyugatról érkezett.

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Kommentek

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.