Kultúra filmkritika
EveryDay_Day4_PStranks_00964.ARW

Nem is olyan rossz minden nap más testben ébredni

Jánossy Villő
Jánossy Villő

újságíró. 2018. 03. 22. 18:22

A Nap nap után című film egy szuperképességű tinin keresztül bizonyítja be kissé unalmasan, hogy mindenki egyenlő, és lehet szeretni az embert akkor is, ha nincs modell külseje. Tiniproblémák, de nem csak tiniknek.

A Netflix pont egy tavalyi sorozata szólta el magát a young adult műfajáról. A közepesen nézhető Friends from College-ban (∼haverok az egyetemről) a főszereplő karaktere (Keegan-Michael Key) egy kiégett, de egykor sikeres és elismert író volt, aki szájat húzva fordul a tinikönyvek felé. A menedzsere arra biztatja, hogy csak ez húzhatja ki a szarból és az anyagi csődből. Persze nem jár érte Pulitzer, ugyanakkor legalább jól fizet, hősünk pedig kifejezetten szégyelli, hogy erre kényszerül. De nem szabad ennyivel leírni a kategóriát, fiataloknak szóló tartalomra nem csak üzletileg van szükség, viszont nem mindegy, hogy hogy fog hozzá a film- és könyvipar. A csütörtökön mozikba kerülő Nap nap után jó irány, nem tökéletes, de olyan film, ami pozitív hatással lehet a tinédzserekre, és az idősebbeknek is egyszer nézhetős választás.

Heathers (1989)
Directed by Michael Lehmann
Shown: Christian Slater (as Jason 'J.D.' Dean), Winona Ryder (as Veronica Sawyer)
Nem ciki felnőtt fejjel tinisorozatot nézni
Lehet, hogy ma már nem működne egy Beverly Hills 90210, vagy Buffy, de megvan a méltó folytatás.

A Nap nap után (Every day) David Levithan azonos című, 2012-es regénye alapján készült, a hasonlóan csöpögős Fogadom rendezőjétől, Michael Sucsytől. A történet szerint Rhiannon (Angourie Rice) egy átlagos gimis lány átlagos problémákkal. Az életét az kavarja fel, hogy találkozik egy olyan valamivel, lélekkel, entitással, izével, aki minden nap más testében ébred, és egymásba szeretnek. A valami magát csak A-nak nevezi, mivel fogalma sincs ki ő, fiú vagy lány, kövér vagy sovány, szőke vagy barna. A modernkori Hófehérkeként állítgatja az ébresztőjét este 11-re és 11:50-re, hogy el ne felejtse törölni maga után a nyomokat, hogy a test gazdája ugyanabba az életbe térhessen vissza, mint tegnapelőtt. A szürke hetek után viszont A véletlenül egy Justin (Justice Smith, Get Down) nevű srác testébe kerül, aki a gimnázium menő pasijának számít: sportol, népszerű barátai vannak, cigizik, és van egy szép barátnője, akit persze semmibe vesz. A megérzi, hogy Justin és Rhiannon között nincs kiegyensúlyozott kapcsolat, és azon az egy napon, amikor Justin életét élheti, próbál a lány kedvére tenni. Vonzódni kezdenek egymáshoz, aztán persze jön a buktató, hogy Rhiannon egy test nélküli valakit szeret, azt se tudja, hogy lehet-e jövőjük.

Az üzenet kissé szájbarágós, de egyértelmű: nem a külső számít, hanem az ember mögötte.

EveryDay_Day17_PStranks_05047.ARW
Fotó: Fórum Hungary

A film igyekszik az elfogadásról tanítani, próbálja elmagyarázni, hogy lehetsz hetero, meleg, biszex, transznemű, de a személyiséged a lényeg. Ez több mint rendben van, mivel a young adult műfaja fejlődni látszik, és már nem csak vámpírok hódíthatnak szürke egereket. Emlékezzünk csak vissza az amúgy cikinek elkönyvelt, de piszok népszerű Twilight-sorozatra, ahol egy túlzoan féltő, de tökéletes külsejű vámpír, Edward (Robert Pattinson) nézte ki magának az átlagos Bellát (Kristen Stewart). Bella karaktere a young adult műfaj alap főhőse, bárki könnyen azonosul vele: a fiatal lányok elhiszik, hogy nem kell ahhoz pompon lánynak lenni, hogy kitűnjenek a tömegből, és nekik is összejöhet a nagy szerelem. Bella pont egy Edwardra vágyott, aki kirántja az unalomból, és alárendelte magát a kapcsolatnak. Ehhez képest a Nap Nap után óriási előrelépés, Bella tulajdonságai Rhiannonban is megmaradtak – ő az okos, kedves és szép lány –, de már nem az elérhetetlen tökéletesre vágyik, hanem egy kedves srácra, aki csak simán szereti. A filmmel együtt fejlődik a karaktere, fokozatosan érti meg, hogy lehet az embert önmagáért, és nem a kockáiért imádni. A fontos, de egyszerű üzenet miatt aztán a Nap nap után nem a legizgalmasabb filmek egyike, sőt, kimondottan kiszámítható.

Nem lesznek nagy megfejtések, viszont szuper, hogy egyre többször foglalkozik Hollywood a tinik problémáival, legyen szó moziról vagy sorozatról.

Mivel A minden nap másban ébred, a rendezőnek lehetősége nyílt sokféle fiatalt és életet bemutatni, a keresztény közösségektől kezdve az öngyilkosság gondolatáig. Utóbbi nem először kerül szóba, a Netflix éppen tavaly hozta ki a szintén könyv alapján készült 13 Reasons Why (Tizenhárom okom volt rá) első évadát, ami a bullying (∼iskolai zaklatás, szekálás), a nemi erőszak és az öngyilkosság témáját járta körbe. A Netflix beletrafált, a sorozat ugyanis annyira népszerű lett, hogy megpróbálkoznak a folytatással, de nagy szerencséjük volt, hogy Selena Gomezék (ő az egyik producer) végül nem filmre vitték a könyvet, hanem tizenhárom részt forgattak le. Nem valószínű, hogy moziban ugyanekkora sikert értek volna el, és valahol itt szúrták el a Nap nap utánnal is. Annyira adta volna magát, hogy minden részben egy új arcot és problémakört ismerünk meg A-n és a testvándorlós képességén keresztül, így viszont lett egy kapkodós, de jószándékú film belőle.

Nincs értelme azon gondolkodni, mi lett volna, ha nem hal meg a lány
A Tizenhárom okom volt rá című sorozat aktuálisabb nem is lehetne. Egy öngyilkos lány okait ismerhetjük meg, tele miértekkel. Kritika.

Nap nap után (Every Day), 97 9erc, 2018, 24.hu: 5/10

Kiemelt kép: Fórum Hungary

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Mátyás király országa ez

Kommentek

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.