Mint ahogy már mi is többször beszámoltunk róla, a jelenleg futó sci-fi sorozatok közül az egyik legjobb a Black Mirror. 2011-ben, a brit Channel 4 csatornáján indult antológiasorozat a harmadik évaddal, 2016-ban került át az amerikai Netflixre. A sorozat egyik érdekessége, hogy nem állandó szereplőgárdával dolgozik és nem folyamatos történetmeséléssel találkozik a néző. Minden rész teljesen különálló, az előző részektől független sztori, teljesen más szereplőkkel. A részek általában egy fiktív közeli jövőben játszódnak, a sorozat készítői pedig azt szeretnék bemutatni, hogy az emberiség mennyire ki van szolgáltatva a globalizáció, a technika és a kommunikációs eszközök fejlődésének. Ezeknek a történeteknek a vége általában nem boldog, a technikai és kommunikációs eszközök bűvkörébe bekerült emberiség nem tud már magán segíteni.
Már az első évad első részében olyan történettel találkozhatunk, ami abszolút felborzolja a kedélyeket:
Az elnök emberei mindent megpróbálnak, hogy az aktus valahogy kikerülhető legyen: greenbox, animál-pornószínész felbérlése, hatalmas összegű váltságdíj kifizetése, de minden hiába.
Ilyen és ehhez hasonló sztorikkal találkozhat a néző, ha elkezdi a sorozatot. A három évad közül a legjobb és legmeghökkentőbb részeket azonban egyértelműen az utolsó évad szállította. Ez olyannyira igaz, hogy az évad negyedik epizódja két jelölést – a legjobb epizodikus tévéfilm és a legjobb forgatókönyv – is bezsebelt az idei Emmy-díjátadón.
San Junipero
Habár a Black Mirror szinte mindig valamilyen sötét jövőt jósol az emberiség számára, az Emmyre pont azt a részt jelölték, ami az évad során egyedül szállítja hepiendérzést a nézőnek. Igaz, ahhoz kétség sem fér, hogy a hatrészes harmadik évadban a San Junipero a legjobb. Az epizód már azzal meglepi a nézőt, hogy látszólag nem a jövőben játszódik, hanem 1987-ben. San Junipero egy tengerparti, neonfények miatt vakító, diszkókluboktól hemzsegő buliváros. Itt, az egyik bárban találkozik egymással a két fiatal lány, Yorkie és Kelly. A két szereplő jobban nem is különbözhetne egymástól. Yorkie karaktere egy teljesen visszafogott, félénk lány, aki a bárba is alig mer belépni, viszont a szeme egyből megakad Kellyn. Kellyn látszik, hogy nem az első estéjét tölti a San Junipero-i éjszakában, imád élni, élvezi a fiatalságát, talán kicsit exhibicionista is. Ez a két, mentalitásban teljesen eltérő nő eltölt egymással egy szenvedélyes éjszakát, újratalálkozásuk azonban korántsem annyira egyszerű, mint ahogy azt elsőre gondolnánk. Hiszen San Junipero nem 1987-ben játszódik. San Junipero egy teljesen fiktív város a jövőből, amely az öröklét lehetőségét szolgáltatja.
Az epizód tökéletesen lett megírva. A néző egy percig nem érzi azt, hogy az információk ezzel a fiktív idővel és térrel kapcsolatban rá lennének zúdítva. Minden apró adalék, amit szükséges megértenünk az epizód legvégére a legjobbkor jön. Az író számára nem volt elsődleges cél, hogy a nézőt meghökkentse. A főszereplők története is teljesen kikövetkeztethető abból, ahogy például Yorkie reagál az autós játékra, vagy hogy kezdetben ötletünk sincs, hogy ki az a kislány a képen Kelly lakásában. De ilyen utalás még Yorkie titokzatos vőlegénye, Greg is, akiről csak az epizód vége felé tudjuk meg, hogy ki is valójában. A legnagyobb bravúr az írók részéről az, ahogy a nézők számára adagolják, hogy a két lány miért csak korlátozott ideig tartózkodhat a városban. Hiszen, mint kiderül, a két szereplő csak heti öt órára lehet San Junipero határain belül.
Az epizód főszereplői a brit származású Gugu Mbatha-Raw, illetve a kanadai származású Mackanzie Davis. Davis az epizódról azt nyilatkozta, hogy bár azt gondolja, hogy az egész sztori végül boldog véget ér, mégis érezni a rejtett szomorúságot az egész rész alatt.
Az ok, hogy ez a két nő ezen a helyen van, amiért megtapasztalják San Junipero élményét, az az, hogy a kultúránk nem képes elfogadni őket.
Mind a két díj elnyerésére tökéletes jelölt a San Junipero. A néző nem tud úgy felállni a képernyő elől, hogy a gondolatai ne pörögjenek még sokáig az epizód részletein. Az Emmy-díjátadót szeptember 17-én tartják Los Angelesben.