Tech

Valósággá válhat a Black Mirror memória implantátuma

Az Apple szakembere hasonló jövőt képzel el, amit a Black Mirror egyik része mutatott be: amelyben a memóriánkat agy-gép interfésszel, és mesterséges intelligenciával bővíthetjük ki, ám szerinte ennek sokkal több előnye, mint hátránya lesz.

A sci-fi és a szatíra szerelmeseinek szóló Fekete Tükör (Black Mirror) című sorozat nemcsak jelenkorunknak állít görbetükröt, de azzal a gondolattal is eljátszadozik, hova juttat el minket a technológia a jövőben, ha így folytatjuk. A sorozat “The Entire History of You” című részének forgatókönyvírója, Jesse Armstrong egy olyan világot képzelt el, ahol az emberek a fejükbe beépített implantátum segítségével képesek rögzíteni életük minden egyes pillanatát. Ezek utána viszajátszhatók, a legvidámabbtól kezdve a legszívszorítóbb percekig.

Tom Gruber, az Apple termékdizájnere és egyben a Siri készítője szerint ez ugyan tényleg sci-finek tűnhet, de nem olyan messzi vízió. A szakember egy vancouveri TED-konferencián beszélt arról, hogy az ember-gép kapcsolat nagy valószínűséggel eljut arra a szintre, amikor a mesterséges intelligencia segít nekünk felidézni minden egyes emlékünket. Például hogy kikkel találkoztunk életünk során, vagy hogy milyen volt egy bizonyos étel íze. Egyszóval a Black Mirror részében látott jövőképnek abszolút van alapja.

A férfi viszont optimistább ezzel kapcsolatban, mint a sci-fi sorozat írója. Gruber szerint azzal, hogy a gépeket a testünkbe építjük, csökkenthetjük az emberi hibák számát, és egy agy-gép implantátummal, kiterjesztett memóriával lehetővé válhatna az, hogy minden történésre, minden emberre emlékezhessünk.

A mesterséges intelligencia segítségével valóra válhat a memóriakiterjesztés. Sőt, elkerülhetetlen lesz”

A technológia nemcsak azon data-geekek számára lehetne hasznos, akik szeretik felügyelni egészségügyi állapotukat. Komoly javulást lehetne elérni például a skizofrénia, vagy demencia kezelésében. A szexuális zaklatás és erőszak elszenvedőinek is segíthetne, hiszen lenne egyértelmű bizonyíték arra, hogy mi történt velük.

Persze mire eddig eljutunk, még rengeteg nehézséget kell leküzdeni. Az agyon végrehajtott sebészeti beavatkozások veszélyesek, és fontos kérdés az is, mi lesz a privátszféránkkal, ha a gondolatainkat képesek leszünk egyszerűen az agyunkból kiszipkázni, és azokhoz kik juthatnak még hozzá rajtunk kívül.

Hasonló próbálkozások már most vannak. Elon Musk új Neuralink nevű startupja például olyan neurális technológián dolgozik, amellyel olyan apró elektródákat lehetne építeni az agyba, ezek egy nap lehetővé tennék, hogy gondolatok töltsünk fel és le. A Facebook szintén nemrég beszélt arról fejlesztői konferenciáján, hogy olyan fejlesztésbe fogtak, amivel közvetlenül a gondolatainkkal gépelhetnénk.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik