Kónya Imre is ott volt azon a beszélgetésen, ahol történészek, korábbi politikusok, jogászok mondták el véleményüket az 1956-os forradalom rendszerváltásra gyakorolt hatásáról.
A korábbi MDF-es politikus szerint 1956 inspiráció volt az ellenzék számára. A Boross-kormány belügyminisztere elmondta, nagyon fontos volt a rendszerváltáskor, hogy az ellenzék meg tudta teremteni az egységet és összefogtak. Ez – úgy látja -, szerepet játszott abban, hogy a hatalom meghátrált, mert felmérték, hogy egy valódi politikai erő van mögötte. Erre büszkék lehetnek, azt viszont hozzátette, hogy a rendszerváltásról rossz véleménnyel vannak az emberek.
Azt is megjegyezte, az első szabad választások után nem volt ünnep.
Először is a magyar társadalom nem volt ünnepre hangolva
– magyarázta az okokat a 24.hu kérdésére az első parlament MDF-frakcióvezetője. Ez szerinte egyrészt a Kádár-rendszer öröksége. A másik ok, hogy a békés rendszerváltozás nem volt olyan katartikus, mint egy forradalom lett volna. Aminek azért megvan a maga előnye, teszi hozzá, mert nem maradtak romok utána és nem követelt halálos áldozatokat.
Az emberek nem élték meg katarzisként a szabadság visszatértét sem. Persze a szabadság tényleg olyan, mint a levegő. Ha nincs, akkor az ember megfullad, de ha van, akkor az már természetes.
A rendszerváltás következményeként sok negatív dolgot tapasztaltak meg a magyarok, megszűnt a viszonylagos biztonság, tömegessé vált a munkanélküliség – folytatta. De az öröm azért is maradt el Kónya Imre szerint, mert az ellenzék abból indult ki, hogy ami a kormánynak sikert jelent, az az ellenzéknek rossz.
Ez érthető a részükről, ám egy újjáépítéses időszakban, amikor mindenki látja, hogy a társadalom nehezen viseli az átalakulást, talán elvárható lett volna részükről is az együttműködés.
Számára csalódás volt, hogy elmaradt az ünnep. Korábban úgy gondolta, már önmagában az, hogy a nemzeti érzés szabadon megélhető, erőt ad az embereknek, ami könnyebben elviselhetővé teszi a nehézségeket. Hamar kiderült, hogy ebben tévedett.
Pedig hatalmas dolgok történtek.
Kónya Imre azt is elmondta, a felemelkedés máig várat magára, de azért, hogy ez így van, nem ’89 a felelős.
Az ellenzéki politikai erők együttműködési készsége, ami a rendszerváltozást elősegítette, a választások után megszűnt. A magyar társadalmat tragikusan kettéosztó népi-urbánus ellentétet a mai napig sem sikerült feloldani
– nyilatkozta a 24.hu-nak az MDF korábbi alelnöke.
Amikor az Ellenzéki Kerekasztalt szervezték, úgy gondolta, hogy ezen sikerül túljutni. De nem így lett.
A nemzeti felemelkedésnek alapfeltétele ennek a szakadéknak az áthidalása
Megkérdeztük Kónya Imrét arról is, milyen hangulatú hatvanadik évfordulót vár.
Már hallottam olyan felszólítást, hogy az ellenzéki erők, legyenek bármilyen kisebbségben is jelenleg, menjenek el az állami ünnepségre és ott fütyüljék ki a miniszterelnököt. Mindenkinek joga van bármikor bárhogyan tüntetni, de ilyen tüntetéseket nem a forradalom évfordulójára kellene időzíteni. Az ünnepet akkor is meg kell tudni ünnepelni, ha olyan kormány van, akivel az ember nem szimpatizál. Ezt így gondoltam szocialista kormányok idején is.
