Az amerikaiak rajonganak ezért a roppant amerikai és roppant hazafias filmért: máris kasszasiker és a kritikusok is imádják. Nem véletlenül: nagy politikai sikertörténet az Al-Kaidát létrehozó és irányító, a New York-i ikertornyok lerombolásáért és 3000 ember haláláért személyesen is felelős szaúdi terroristavezér kivégzése. Konkrét stratégiai hasznánál fontosabb volt a fundamentalista hadúr „kiiktatásának” szimbolikus jelentősége. A 2011-es akció nem csak egy ikont pusztított el, a szélsőséges, militarista iszlamizmus vezérét és igazodási pontját, de egyértelművé tette az Egyesült Államok katonai erejének gyengülésében, politikai súlya csökkenésében bízók számára, hogy az USA továbbra is a világ vezető hatalma, amely minden áron s mindenképpen megvédi tekintélyét.
Az is érthető, hogy a(z amerikai) nézők miért szeretik ezt a mozit. Mégis csak egy diadalról van benne szó; az édes bosszú beteljesülésénél mi lehet felemelőbb? Ráadásul szakember látott a feladatnak. Kathryn Bigelow már A bombák földjén c. filmjével bizonyította elkötelezettségét és szakértelmét a katonai, harci témák iránt (ill. terén). Most is tökéletes ritmusérzékkel adagolja a feszültséget, s a fináléban részletesen bemutatott támadás is hiteles és izgalmas. Mitől olyan kellemetlen nézni mégis ezt az egészet egy kívülálló számára?
Alighanem azért, mert hiányoznak belőle az emberek. Hiteles, aprólékosan kidolgozott gesztusokból építkező színészek tökéletes alakításai próbálják feledtetni, hogy végig csupán szerepeket látunk, amelyek annál kevésbé tudnak elmélyülni, minél több részletet tudunk meg róluk. A főhős a CIA egyik női munkatársa, aki életéből tíz évet szentel bin Láden kézre kerítésének. Megszállottságát már főnökei is nehezen viselik, ő azonban végül, az adatokat ezredszer is elemezve, rábukkan a terroristavezérhez vezető nyomra. Ám, amilyen perfektül körülírt az ő ügynöki karaktere (Jessica Chastaint Oscar-díjra jelölték érte), annyira nincs emberi arca. A nagy színészi invesztícióval megformált karakter megjelenített érzelmeinek, reakcióinak csak számossága van, nem pedig minősége. A végletekig cizellált karakterből nem rajzolódik ki személyiség. Nincs otthona, nincs barátja, nincsenek kapcsolatai, szerettei, szokásai, gyengeségei, nincs esendő oldala. Van viszont – nem csak neki, voltaképpen minden szereplőnek – tudatosan kialakított csőlátása, ami átsegíti őt olyan szituációkon (kényszervallatás, sőt kifejezetten: kínzás), amelyeknél emberként akkor is állást kellene foglalnia, ha benne az ügynök (az ügy fontossága s egyebek okán) már régen túllépett mindenféle humanista megfontoláson.
És, hát, szerepeket látunk az ellenoldalon is. Nem segít a film abban, hogy megismerjük a terroristává lett, s a saját fogalmaik szerint szent háborút vívó dzsihádisták nézőpontját. Veszély- vagy információforrás valamennyi: kiismerhetetlen, fenyegető kontinens, leigázandó vagy elpusztítandó. Pontosan olyan dehumanizált objektumok, mint amilyennek ők is tekintik a nyugati (vagyis, a szemükben: istentelen, erőszakos, arrogáns, hódító, ezért elpusztítandó) embert és civilizációt. Így aztán lehet ez a film bármennyire lelkesülten hazafias amerikai szemmel nézve, aki nem a nyugati civilizáció és az amerikai életforma elkötelezett híve, annak számára újabb adalékot szolgáltat arról, hogy miért is kell ezt a civilizációt s életformát gyűlölni, s miért kell a létére törni. A Zero Dark Thirty (amely címet akár magyarra is lehetett volna fordítani pl. így: Éjjel fél egykor) valójában mindkét felet saját előítéleteiben erősíti meg.
Ajánljuk: azoknak, akik kedvelik a háborús akciófilmeket, és nem különösebben töprengős fajták.
Nem ajánljuk: azoknak, akik nehezen viselik a hosszasan és részletezően bemutatott kínzást, s még nehezebben viselik, hogy ezt itt valami pozitív dolognak kell lássuk.
TPP
Zero dark Thirty – A Bin Láden hajsza – színes, feliratos amerikai thriller, 2012. Rendezte: Kathryn Bigelow. Szereplők: Jessica Chastain (Maya), Jason Clarke (Dan), Joel Edgerton (George),Jennifer Ehle (Jessica), Kyle Chandler (Joseph Bradley), Reda Kateb (Ammar), Harold Perrineau (Jack). 157 perc. Forgalmazó: Fórum Hungary
Hazai bemutató: február 21.
