Megkötött kézzel és lábbal találtak meg holttesteket egy tömegsírban Gázában

Felfújható matracon akart Ukrajnából a Dnyeszter folyón keresztül Moldovába szökni egy férfi, hogy elkerülje a katonai szolgálatot, de elfogták, közölte szerdán az ukrán határőrszolgálat.

A hatóság Telegram-oldalán közzétett videófelvételén látszik, hogy a férfinak már elég messze sikerült eltávolodni a parttól. A határőrszolgálat szerint a férfit sem a Dnyeszter gyors sodrása, sem szélessége nem rettentette vissza elhatározásától. A szökevényt végül csónakon érkező határőrök fogták el.

A hatóság felhívta a figyelmet arra, hogy a mozgósítást elkerülő hadköteles már kétezer eurót kifizetett a szökési kísérlet megszervezőinek az általuk kért négyezer euróból. A férfi ellen közigazgatási eljárás indult.

Andrij Demcsenko, az ukrán határőrszolgálat szóvivője hétfőn arról számolt be, hogy katonaköteles férfiak háromezertől tízezer dollárig (1,11-3,7 millió forint) terjedő összeget is hajlandók fizetni azért, hogy illegálisan átkelhessenek a határon.

A kijevi vezetés 2022 februárjában általános mozgósítást hirdetett, amelyet azóta többször meghosszabbított. A hatóságok mindent megtesznek azért, hogy a hadköteles férfiak ne tudják elkerülni a katonai szolgálatot. Volodimir Zelenszkij elnök április 16-án aláírta a mozgósítás, a katonai nyilvántartásba vétel és a katonai szolgálattal kapcsolatos egyes rendelkezések javításáról szóló törvényt, amely egyes szigorítások mellett lehetővé teszi további ukrán állampolgárok százezreinek mozgósítását.

(MTI)

A Hamász palesztin iszlamista szervezet szerdán ismét bemutatott egy videófelvételt az egyik túszról, akit tavaly október 7-én rabolt el Izrael elleni terrortámadása során. A videofelvételen az október 7-én a palesztin Gázai övezet közelében megrendezett technopartiról sebesülten elhurcolt 23 éves Hirsh Goldberg-Polin látható. Az áldozat amerikai-izraeli kettős állampolgár, hétéves kora óta élt Izraelben családjával.

Százharminchárom izraeli elrabolt van a Hamász fogságában több mint 200 napja. Hirsh kiáltása az összes túsz kiáltása – elfogyott az idejük!

– közölte az elraboltak családtagjainak szervezete a videó megjelenése után. „Izraelnek nincs több vesztegetni való ideje; a túszoknak kell az első helyen állniuk, nélkülük Izrael nem éled újjá és győzni sem fog”, tették hozzá közleményükben.

Mindannyiukat haza kell hozni – az élőket a rehabilitációra, a meggyilkoltakat a méltó temetésre

– hangsúlyozták.

Goldberg-Polint a Reim kibuc melletti zenei fesztiválon ejtették foglyul, miután a Hamász utasítására több ezren áttörtek Izrael és a Gázai övezet határán, és az izraeli határ menti településeken, valamint a környék rendezvényein megöltek mintegy ezerkétszáz embert, sokakat bántalmaztak, továbbá kétszázötvenhárom túszt, többségükben civileket az övezetbe hurcoltak.

Elrablása óta ez volt az első életjel Hirsh Goldberg-Polinról, akinek a kezét a videó tanúsága szerint amputálták, miután a terrortámadásban megsebesítették. Édesanyját, Rachel Goldberg-Polint a múlt héten beválasztották a Time magazin 100 befolyásos embert tartalmazó 2024-es listájára annak a harcnak köszönhetően, amelyet a Gázában fogva tartott izraeli foglyok kiszabadításáért folytat.

(MTI)

Folytatja készülődését az izraeli hadsereg a palesztin lakosságú Gázai övezet déli végén, az egyiptomi határnál fekvő Rafah város megtámadására, derül ki izraeli kormányzati tisztviselők szerdai nyilatkozatából.

A közlések szerint a következő két hétben összeül a hadikabinet, és várhatóan engedélyezi a palesztin civilek előreláthatóan egy hónapig tartó evakuálását Rafahból Hán-Júniszba, ahol Izrael sátrakkal, élelmiszerrel és egészségügyi létesítményekkel készül elhelyezésükre.

Miután hetekig tárgyaltak az Egyesült Államokkal a korábban a Gázai övezet északi részéből Rafahba evakuált több mint egymillió palesztin civil biztonságáról, az izraeli védelmi minisztérium negyvenezer, egyenként tíz-tizenkét ember elhelyezésére alkalmas sátrat vásárolt a Rafahból kitelepíteni szándékozott palesztinok számára, közölték. Az interneten is terjesztett videón négyzet alakú fehér sátrak sorakoznak Rafahtól öt kilométerre északra, Hán-Júnisz városnál.

Az izraeli hadsereg két tartalékos dandárt mozgósított és telepített Gázába, amelyek az övezet közepén kialakított folyosót és az Egyesült Államok humanitárius segélyek fogadására kialakított kikötőjét biztosítják, és megjelenésükkel felszabadították az eddig ott tartózkodó katonákat rafahi feladatok számára.

(MTI)

Mintegy ötszáz gyászoló család politikamentes megemlékezést kért Izraelben a Joáv Galant védelmi miniszterhez címzett nyílt levelében szerdán. A családok azt kérték, hogy a Hamász palesztin terrorszervezet október 7-i terrortámadásában szeretteiket elvesztett gyászoló családok tagjai beszélhessenek idén az Emlékezés napján rendezett szertartásokon politikusok helyett.

Az izraeli társadalom belső feszültsége idén fájdalmas tetőpontot ért el, és félő, hogy sérül ezen terek méltósága és a szertartások szentsége. Tavaly a politikai konfliktusok hátterében politikai viták helyszínévé váltak az emlékezések, melyekre a kormánynak olyan képviselői érkeztek, akik nem szolgáltak az izraeli hadseregben

– emlékeztettek levelükben, amiben hozzátették: idén politikamentesen és megosztottságtól mentesen kívánják tartani a megemlékezéseket.

Izraelben 1951 óta minden évben megrendezik az Emlékezés napját, a jom hazikaront, melyen az izraeli háborúk elesett katonáinak és a terrorcselekmények áldozatainak emléke előtt tisztelegnek. Ez idén május 12-én estétől 13-án estéig tart majd.

A rá következő napon tartják a függetlenség napját, amely egybeesik Izrael 1948-as kikiáltásának héber dátumával. Az emlékezés napján a gyászoló családok elzarándokolnak szeretteik sírjához az országszerte felállított katonai temetőkben, ahol a korábbi években a kormány politikusai beszédeket mondtak.

(MTI)

Irán és Pakisztán közös nyilatkozatban szólította föl az ENSZ Biztonsági Tanácsát szerdán, hogy tegyen lépéseket Izrael ellen – írja az MTI.

A nyilatkozat szerint Izrael „törvénytelen módon” vette célba és mért csapásokat a vele szomszédos országokra és a külföldi diplomáciai képviseletekre.

Felismerve, hogy az izraeli rezsim erőinek felelőtlen lépése jelentős eszkalációt jelentett az amúgy is bizonytalan régióban, mindkét oldal felszólította az ENSZ Biztonsági Tanácsát, hogy akadályozza meg az izraeli rezsim kalandorpolitikáját a régióban és szomszédainak törvénytelen megtámadását

– áll a közleményben.

Az IRNA iráni hírügynökség felidézte, hogy Ebrahim Raiszi iráni elnök ezen a héten pakisztáni látogatása során kijelentette, hogy az Irán területét célzó további izraeli támadások radikálisan megváltoztathatják a harcok menetét, mely eredményeképp semmi nem marad majd az általa „cionista rezsimnek” nevezett Izraeli vezetésből.

Irán és Izrael között amiatt nőtt ismét a feszültség, mert április elején vélhetően Izrael mért légicsapást Irán damaszkuszi diplomáciai képviseletére, amire válaszul Irán több száz drónnal és rakétával indított támadást Izrael ellen. Megtorlásul Izrael Iszfahánra mért légicsapást.

Legfontosabb az Irán és Izrael közötti helyzet elmérgesedésének elkerülése és a megfelelő válasz megtalálása az Izraelt ért iráni támadásra – jelentette ki Josep Borrell uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselő Strasbourgban szerdán.

Az Európai Parlament plenáris ülésének az április 14-én Izraelt ért iráni támadásról tartott vitáján Borrell hangsúlyozta, hogy a támadás az eszkaláció veszélyét hordozza magában a már amúgy is feszült helyzetben lévő régióban.

A helyzet rendkívül ingatag, bármelyik fél rossz helyzetfelmérése a konfliktus elmérgesedéséhez vezethet – hívta fel a figyelmet az MTI beszámolója szerint.

Szakadék szélén vagyunk, de talán egy lépést sikerült onnan visszalépni azzal, hogy sem Izrael, sem Irán nem használta fel az atrocitásokat a helyzet további elmérgesedésére

fogalmazott Borrell, majd hozzátette: a régióban kialakult feszültség ennek ellenére rendkívül aggasztó, mindkét félnek önmérsékletet kell gyakorolnia.

Emlékeztetett, az uniós tagállamok külügyminiszterei elítélték az iráni támadást és elkötelezettségüket fejezték ki Izrael léte és védelme mellett. Egyetértettek továbbá abban, hogy az EU használni fogja a már érvényes, Iránt az Oroszországot drónokkal és rakétákkal ellátó tevékenysége miatt sújtó szankciós eszközrendszert. A szankciók azonban önmagukban nem fogják elrettenteni Iránt, most a diplomáciai fellépések ideje jött el – hangoztatta. A lehető lehatározottabb diplomáciai erősfeszítésekre van szükség a helyzet elmérgesedésének elkerülésére – hívta fel a figyelmet.

Az izraeli-palesztin konfliktussal kapcsolatban Borrell azt mondta, a szembenállásnak egyelőre nincs megoldása, de minden félnek arra kell törekednie, hogy béke és stabilitás legyen a régióban. Kijelentette: Európa hangjának józannak kell lennie. Fel kell lépnie az emberi szenvedés csökkentéséért, és elő kell mozdítania a békét, amelye csak politikai eszközökkel és a kétállami megoldással, egy Izrael mellett létrejövő palesztin állam megteremtésével lehet elérni – tette hozzá beszédében az uniós diplomácia vezetője.

Április 14-re virradóra Irán több mint 300 drónt és rakétát lőtt ki a zsidó állam felé, az eszközöket szinte kivétel nélkül még a levegőben elfogta és megsemmisítette az izraeli légvédelem. A lehulló törmelékektől egy gyerek sérült meg súlyosan, illetve kisebb károk keletkeztek a Nabatim légibázison. Irán jogos önvédelemnek nevezte a támadást, válaszul arra a két héttel ezelőtti légicsapásra, amelyet Izrael hajtott végre Irán damaszkuszi konzulátusa ellen.

(MTI)

New Yorkban kedden is folytatódtak a palesztinpárti tüntetések azt követően, hogy hétfőn több mint száz Izrael ellen demonstráló aktivistát vettek őrizetbe a rendőrök a New York Egyetemnél is. A hallgatók egy része a tiltakozás folytatásaként kedden kivonult az New York Egyetem (New York University) óráiról, és a Washington Square Park területén kezdett tüntetést a palesztinok mellett és Izrael ellen. A becslések szerint délutánra 1500 ember gyűlt össze.

A hallgatók követelései között szerepel, hogy a New York Egyetem szakítsa meg a kapcsolatait Izraellel, ami hasonlít a Columbia Egyetemen és a Yale Egyetemen az elmúlt napokban hangoztatott követelésekhez. Az egyetem területén keddre megerősítették a hatósági jelenlétet, és lezárták azt a területet, ahol hétfőn a heves tüntetés lejátszódott.

A szintén New Yorkban működő Columbia Egyetemen a tüntetéshullám és az azokon történtek miatt hétfőn áttértek az online oktatásra. A Columbia Egyetemen tartott demonstrációkon  nyíltan antiszemita, valamint Izrael eltörlését és Hamászt támogató megnyilvánulások hangzottak el.

Kedden a Minnesotai Egyetemen is a rendőrség avatkozott közbe, hogy felszámolja a jogellenesen kialakított tüntetőtábort. Az intézkedés során 9 embert vettek őrizetbe a Twin Cities régió egyetemi városában.

Az elmúlt napokban palesztinpárti diákszervezetek megmozdulásokat tartottak szerte az Egyesült Államok, így Michigani Egyetemen, a Harvardon, a Yale-en, a Kaliforniai Egyetemen is.

Az amerikai kormány nevében kedden hivatalos közleményben ítélte el az Izrael-ellenes tüntetéseken történteket Miguel Cardona oktatási miniszter. A Biden-adminisztráció vezető szakpolitikusa úgy fogalmazott, hogy mélységesen aggasztja az, ami a Columbia Egyetemen lezajlott, és hozzátette, hogy az egyetemeken látható antiszemita gyűlölet elfogadhatatlan. Emlékeztetett arra, hogy a Columbia Egyetem esetében már tavaly november óta tart a vizsgálat.

A tüntetésekre Joe Biden elnök még hétfőn egy Föld napi rendezvényen újságírói kérdésre azt mondta, hogy elítéli az antiszemita tüntetéseket, és ezért indított programot ennek kezelésére, ugyanakkor hozzátette, hogy azokat is elítéli, „akik nem értik, hogy mi történik a palesztinokkal”.

Donald Trump szégyenletesnek nevezte az Izrael-ellenes demonstrációkat kedden a New York-i bíróság épülete előtt, mielőtt belépett az épületbe, hogy részt vegyen bírósági tárgyalásának újabb napján. A volt elnök Joe Bident tette felelőssé a történtekért, mert szerinte a hivatalban lévő elnök a rossz üzenetet küldi, rossz hangnemet és rossz szavakat használ, valamint nem tudja, hogy kit támogat az izraeli-palesztin konfliktusban.

Az eseményeket elítélte Izrael New York-i főkonzulátusa is. Aggodalmát fejezi ki az antiszemita esetetek közelmúltbeli megszaporodása miatt, hangsúlyozza, hogy az ilyen cselekedetek áthágják a szólásszabadság határait, és cselekvésre szólítja fel az intézmények vezetőit, amelyek – a közlemény szerint – túl sokáig elnézték a hasonló eseteket.

(MTI)

A Gázai Polgári Védelmi Főigazgatóság szerint több tucat holttestet találtak meg egy kórház tömegsírjában Khan Juniszban – írja a CNN.

Közlésük szerint összesen 324 holttestet találtak meg a Nasser egészségügyi komplexumban, miután az izraeli erőket a hónap elején kivonták a területről.

A legutóbbi kutatás során 51 holttest került elő, akik közül 30 személyt azonosítottak. 

Yamen Abu Szulejmán ezredes, Khan Junisz polgári védelmi igazgatója korábban a CNN-nek elmondta, hogy a holttestek egy részét megkötött kézzel és lábbal találták meg, és helyszíni kivégzésekre utaló jeleket találtak.

Nem tudjuk, hogy élve temették el őket, vagy kivégezték őket. A holttestek többsége bomlani kezdett

– mondta.

A polgári védelem szerdán közölte, hogy a következő napokban folytatják a kutatási és helyreállítási műveleteket.

95 milliárd dolláros nagyjából – csaknem 35 ezer milliárd forintos – külföldi segélycsomagot szavazott meg az amerikai szenátus kedden, ami tartalmazza Ukrajna, Izrael és Tajvan katonai támogatását is – közölte a CNN.

Az összegből 26,4 milliárd dollárt – több mint 9500 millárd forintot – biztosítanak Izrael megsegítésére, jelezve, hogy a pénz „az Iránnal szembeni védekezésére irányuló támogatás, valamint a közelmúltbeli támadásokra válaszul végrehajtott amerikai katonai műveletek megtérítésére” szolgál.

A támogatás 4 milliárd dollárt tartalmaz többek közt az izraeli Vaskupola légvédelmi rendszer támogatására, vallamint 1,2 dollárt költenek az „Iron Beam” védelmi rendszerre, amely a rövid hatótávolságú rakétákkal és aknavetőkkel szembeni fenyegetésektől véd.

Ezenkívül 4,4 milliárd dollárt biztosítanak az Izraelnek nyújtott védelmi cikkek és szolgáltatások pótlására, valamint 3,5 milliárd dollárt a fejlett fegyverrendszerek és egyéb cikkek beszerzésére a külföldi katonai finanszírozási programon keresztül.

9,2 milliárd dollárnyi humanitárius segítség is szerepel a tételek közt – beleértve a sürgősségi élelmiszereket, menedéket és alapvető szolgáltatásokat – a válságban szenvedő lakosság számára.