Szigorúbb mozgósítási törvénytervezetet készül elfogadni az ukrán parlament

Az Európai Unió az év végéig 1 millió 155 ezer lőszert biztosít Ukrajnának – jelentette ki Josep Borrell, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője szerdai kijevi sajtótájékoztatóján.

Védelmi ipari komplexumunk növeli termelését. Ez az év eleje óta 40 százalékkal nőtt. Biztos vagyok abban, hogy az év végére az adományként Ukrajnának szállított lőszerek mennyisége meghaladja majd az 1 millió 155 ezret

– fogalmazott Borrell. Elmondta azt is, hogy 2022 januárja óta az EU több mint 88 milliárd eurós támogatást nyújtott Ukrajnának.

Az EU-főképviselő korábban kijelentette, hogy az unió a tavaly év végi határidőre megígért egymillió helyett márciusig valamivel több mint 500 ezer tüzérségi lövedéket tud majd szállítani Ukrajnának.

Katarína Mathernová, az EU kijevi külképviseletének vezetője közölte, hogy Borrell a mostani látogatás során felkeresett egy ukrán dróngyártó üzemet is. „Ukrajnának megvan a lehetősége arra, hogy technológiai állammá váljon” – idézte az EU-főképviselőnek a gyárlátogatás során tett kijelentését a nagykövet.

MTI

A szerda reggeli orosz rakétatámadás nem okozott különösebben súlyos következményeket az energiarendszer stabil működésében – közölte az Ukrenerho állami áramszolgáltató vállalat a Telegramon. A közlemény szerint a fővárosban, Kijevben és a kelet-ukrajnai Harkivban károsodtak az elektromos hálózatok. Kijevben 19 400, Harkivban pedig körülbelül ezer fogyasztó maradt áramellátás nélkül.

Az ukrán légierő sajtószolgálata a Telegramon arról számolt be, hogy szerdán reggel Oroszország 64 különböző típusú rakétával és drónnal mért csapást Ukrajnára, ebből a légvédelem 44-et semmisített meg. A légierő közlése szerint megsemmisítettek 26 darab H-101-es, H-555-ös és H-55-ös, valamint három Kalibr típusú rakétát, továbbá a 20 támadó Shahid drónból 15-öt. Hozzátették, hogy a légitámadás visszaverésére a légierő légvédelmi rakétaerőit és vadászrepülőgépeit, az ukrán védelmi erők mobil tűzcsoportjainak egységeit, valamint elektronikus hadviselési eszközöket vetettek be.

Szerhij Bolvinov, az ukrán rendőrség Harkiv megyei részlegének vizsgálati osztályvezetője a Facebookon azt írta, hogy előzetes adatok szerint az Oroszország által Harkivra kilőtt öt rakéta közül kettő észak-koreai gyártású volt. Olekszandr Pavljuk védelmi miniszterhelyettes a Telegramon kifejtette, hogy a pilóta nélküli légierők önálló fegyvernemként való létrehozása az ukrán fegyveres erők kötelékében azt bizonyítja, hogy az ukrán hadsereg érti e technológiák fontosságát, és készen áll a pilóta nélküli járművek minden előnyének kihasználására. „Az új szervezeti képességek nemcsak a drónokkal való munkavégzéshez szükséges dedikált személyzeti pozíciók létrehozását teszik lehetővé. Ezek új egységek lesznek, ezen túlmenően létrejön a drónok felhalmozásának, kiértékelésének és a tapasztalatcserének egy új rendszere. Az is fontos, hogy megnyíljanak a lehetőségek a drónok gyártásának teljes körű bővítésére, és a csapatokhoz történő eljuttatásukra” – fogalmazott a miniszterhelyettes. Hangsúlyozta, hogy Ukrajna komoly eredményeket érhet el a harctéren éppen a pilóta nélküli technológiák bevonásával. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kedden utasította a kormányt, hogy az ukrán fegyveres erők részeként hozzon létre egy pilóta nélküli fegyvernemet.

(MTI)

Az ukrán parlament első olvasatban támogatta szerdán a mozgósítás megerősítéséről szóló, a kormány által átdolgozott törvénytervezetet – közölte Jaroszlav Zseleznyak parlamenti képviselő a Telegramon.

Közlése szerint a kormány által készített előterjesztést 243 képviselő szavazta meg, ami elegendő, hiszen az elfogadásához 226 szavazatra volt szükség. Zseleznyak hozzátette, hogy módosító indítványokat február 21-ig lehet benyújtani. Szavai szerint a törvényjavaslatot a második, végleges olvasatban nagy valószínűséggel február utolsó hetében fogadja el a parlament, és várhatóan áprilisban lép hatályba.

Január 11-én az ukrán parlament visszaküldte átdolgozásra a kormánynak a vitákat kiváltó törvényjavaslatot, amelynek új, javított változatát január 30-án nyújtotta be a kormány a parlamentnek. Az Ukrajinszka Pravda hírportál szerint a törvényjavaslat új változata alapján a mozgósítást elkerülő hadkötelesekkel szemben bírósági határozat alapján lehet majd intézkedni. Eszerint a területi hadkiegészítő központnak jogában állna bírósághoz fordulni, ha valaki a mozgósításáról szóló értesítés kézhezvételétől számított tíz napon belül nem jelenik meg a központban, vagy külföldi diplomáciai képviseleten. Büntetésként zárolhatják bankszámláját, bevonhatják a jogosítványát, illetve megtilthatják neki a külföldre utazást, amíg nem tesz eleget a megjelenési kötelezettségének. A kormány azt is javasolja, hogy csak olyan férfiak kerüljenek be új alkalmazottként a közszolgálatba, akik fegyveres alapképzést kaptak, vagy letöltötték a katonai szolgálatot. Ez alól kivételt képeznek az egészségügyileg katonai szolgálatra alkalmatlanok, illetve azok, akik jelenleg már valamilyen közszolgálati intézménynél dolgoznak.

Zseleznyak arról is tájékoztatott, hogy a parlament megszavazta Julija Laputyina veteránügyi miniszter menesztését. A tárcavezető hétfőn nyújtotta be lemondását, a szakbizottság értékelésében elégedetlenségét fejezte ki a miniszter munkájával. A törvényhozás ugyancsak menesztette Jurij Buhlakot, a Központi Választási Bizottság (CVK) tagját, aki 12 nappal az orosz invázió előtt hagyta el Ukrajnát, nem tért vissza, de továbbra is felvette a fizetését.

(MTI)

Kedd este egy X-re feltöltött videóban Tucker Carlson már bejelentette, hogy hamarosan interjút ad neki Vlagyimir Putyin, szerdán pedig a Kreml képviseletében Dmitrij Peszkov is megerősítette, hogy létrejön a beszélgetés az orosz elnök és az amerikai jobboldali média egyik legbefolyásosabb szereplője között.

A Guardian szerint Peszkov azt mondta, Putyin azért döntött úgy, hogy leül beszélgetni Carlsonnal, mert a Fox News egykori riportere „máshogy közelít” a témához, nem úgy, ahogy a legtöbb nyugati médium, amelyek a Kreml szerint egyoldalúan tudósítanak az ukrajnai háborúról.

„A Nyugat országaiban a média, a tévécsatornák és a nagyobb lapok még csak meg sem próbálnak pártatlannak tűnni a tudósításaikban. Ezek mind olyan médiumok, amelyek kizárólag egyoldalú álláspontot képviselnek. Az ilyen médiumokkal természetesen nem kívánunk kommunikálni. Aligha lenne értelme, és nem valószínű, hogy hasznos lenne” – ecsetelte Peszkov, aki szerint Carlson nem tartozik ebbe a sodorba, mert se nem oroszbarát, se nem ukránbarát, hanem „Amerika-barát”.

A TASZSZ orosz hírügynökség amerikai forrásokból úgy értesült, hogy a Putyin-interjú legkorábban csütörtökön kerül majd adásba.

Lezárta a svéd ügyészség az Északi Áramlat-1 és -2 gázvezetékeknél 2022 szeptemberében történt robbanások miatt indított vizsgálatát arra hivatkozva, hogy nincs illetékessége az ügyben – idézi a svéd hatóságok szerdai közlését az MTI.

Mats Ljungqvist, a nyomozást vezető ügyész elmondta: átfogó és alapos vizsgálatot folytattak le, és arra a következtetésre jutottak, hogy a svéd ügyészségnek nem hatásköre eljárni az ügyben. Kiemelte: nem közölnek további részleteket a vizsgálat következtetéseiről vagy az esetlegesen gyanúba került személyekről.

Korábban Svédország mellett Dániában és Németországban is vizsgálatot indítottak a robbanások hátterének felderítésére. Ljungqvist közleményében kitért arra is, hogy szoros együttműködést folytattak a német nyomozókkal, és ennek keretében átadtak a németeknek olyan anyagokat, amelyeket azok majd bizonyítékként tudnak felhasználni.

Az Oroszországot Németországgal a Balti-tenger alatt összekötő Északi Áramlat és az Északi Áramlat-2 gázvezetéken 2022. szeptember 26-án történtek robbanások, Svédország és Dánia gazdasági övezetében. Azt már megállapították, hogy szándékos merénylet történt, de felelőst mind ez idáig nem neveztek meg. Az ügyben az orosz főügyészség nemzetközi terrorcselekmény címén indított eljárást. Oroszország az „angolszász” országokat tette felelőssé a történtekért. (MTI)

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök közölte, hogy szerdán két ember meghalt a fővárosban, Kijevben egy orosz rakétatámadásban.

Kijevben több mint 10 ember megsérült. Jelen pillanatban két halottról tudunk. Lehet, hogy még többen vannak a romok alatt

– fogalmazott Zelenszkij a Telegramon.

Ukrajna légvédelme 29 rakétát és 15 drónt lőtt le, amelyeket Oroszország indított egy nagyszabású támadás során szerdán – közölte az ukrán hadsereg főparancsnoka. Valerij Zaluzsnij elmondta, hogy az orosz erők összesen 64 rakétát és drónt lőttek ki a támadás több hullámában – jelentette a Reuters.

Rakétatámadás érte Kijevet és más ukrán városokat szerda reggel – írja a The Guardian az ukrán légierő közlése alapján. A Reuters szerint a hangos robbanásokat reggel hét óra előtt hallották az ukrán fővárosban.

Vitalij Klicsko kijevi polgármestere arról beszélt, hogy a légvédelmi rendszerek bekapcsoltak, később pedig arról adott tájékoztatást, hogy a fővárosban két nagyfeszültségű vezetéket megrongált az orosz támadás, és egyes területeken megszakadt az áramellátás.

Délebbre, Mikolajivban egy rakétatámadás következtében egy ember életét vesztette, és legalább 20 lakóépület megrongálódott, többen meg is sérültek. Szerda reggel hat órakor egész Ukrajnában bekapcsolt a légiriadó rendszer.