Szerbiában napi szintűvé váltak a lövöldözések az embercsempészetre specializálódott bűnözői csoportok között. A gyakran halállal végződő összetűzések résztvevői maguk is migránsok, akik felismerték az illegális migrációban rejlő üzleti lehetőségeket, ezért embercsempészként is ténykednek.
A kialakult erőszakspirál miatt rendszeres kritikák érték a szerb hatóságokat. Mind a szerb közéletben, mind a szomszédos EU-s tagállamokban elhangzott, hogy a rend fenntartása helyett inkább tűzoltó szerepet játszanak: akkor intézkednek, ha már vér folyik.
Úgy tűnik, hogy a romló biztonsági helyzet a határokon változást hozott a szerb rendfenntartó szervek szerepvállalásában. A szerb rendőrség és csendőrség már nemcsak kampányszerűen foglalkozik az illegális migrációval, hanem
A megerősödött szerbiai határvédelem szinte biztosan hatással lesz a nyugat-balkáni migrációs útvonalra. Az eddig Magyarországon keresztül zajló szervezett embercsempészet átirányulhat Bosznia-Hercegovina felé.
Elfelejtett vállalások
Albánia, Bosznia-Hercegovina, Észak-Macedónia, Koszovó, Montenegró és Szerbia, valamint az EU között a legmagasabb állami szinten 2014 óta folyamatos egyeztetés zajlik a Nyugat-Balkán uniós integrációjának elősegítéséről. A Berlini Folyamat nevű együttműködésben a 2015-ös migrációs krízis óta az illegális bevándorlás megfékezése vált a központi témává.
Szerbia az EU-ba érkező illegális migráció egyik legfontosabb szereplője. A statisztikák szerint a nyugat-balkáni útvonal érintésével déli szomszédunkon keresztül érkezik a legtöbb bevándorló az EU-ba. Ennek elsősorban történelmi okai vannak: a Szerbia jogelődjének számító, harmadik utas, el nem kötelezett politikát folytató
A vízummentességi megállapodások azonban túlélték Jugoszlávia szétesését, és nem is szúrtak szemet nagyon senkinek a migrációs krízis eszkalálódásáig. Akkor azonban nyilvánvalóvá vált, hogy a vízummentesség jegyében egészen Belgrádig legális, és teljesen szabad útja van a bevándorlóknak. Jelentős számban repülőgépekkel érkeztek Szerbiába, ahonnan aztán a zöldhatáron vonultak át az EU-ba.
Az illegális határátlépések olyan tömeges méreteket öltöttek, hogy az EU és a Berlini Folyamatban résztvevő tagállamok (Magyarországot is beleértve) felszólították Szerbiát, hogy azonnali hatállyal szüntesse meg a vízummentességet a migránskibocsátó államokkal, ellenkező esetben az EU vízumkötelessé teszi a szerbek belépését a schengeni tagállamokba.
A nemzetközi nyomás hatására Szerbia felül is vizsgálta ezeket a megállapodásait. A nyugat-balkáni útvonalon az EU-ba érkező irreguláris migránsok száma azonban messze nem a remélt mértékben csökkent. Ennek oka elsősorban abban keresendő, hogy Szerbia a Berlini Folyamaton tett többi vállalását nem igazán teljesítette. A vízumszigorítás mellett ugyanis azt is vállalták, hogy megerősítik határaik védelmét, és az ország területén belül is fokozottan ellenőrzik az illegális migrációt. Ennek érdekében eszközöket: drónokat, hőkamerákat is kaptak, valamint határrendészeket is küldtek a felajánló államok, köztük Magyarország is.
A biztonsági helyzet azonban csak romlott. A szerb−magyar határon az elmúlt hónapokban napi szintűvé váltak a különböző migráns bűnszervezetek közötti fegyveres leszámolások. A helyzet olyan súlyossá vált, hogy a határ mellett élők (mind a szerb, mind a magyar oldalon) panaszai elárasztották a közösségi médiát, és a lakossági fórumokon nyíltan kritizálták a szerb kormány ideig-óráig tartó intézkedéseit.
A szerb rendőrség ugyanis csak abban az esetben vonult ki a határra nagy erőkkel, ha az ott zajló erőszak híre a helyi sajtó keretein túl áttörte az országos szerb média ingerküszöbét – ehhez általában valakinek meg kellett halnia a lövöldözésekben. A rendőri akciók után azonban, mivel jelentős erőket nem állomásoztatott a szerb központi államhatalom, az erőszak mindig visszatért.
Migrációs balra át
A magyar titkosszolgálatok októberben nyilvánosságra hozott jelentése szerint napi 1000–1200 határsértésre került sor a magyar—szerb országhatáron. Úgy tűnik, hogy a folyamatos erőszak felülírta Szerbia eddigi határvédelmi politikáját, és az ország nagyszámú rendfenntartó erőt állomásoztat a határon, hogy stabilizálja a biztonsági helyzetet.
Az utóbbi hetekben drasztikusan visszaesett a műszaki határzáron átjutott migránsok száma, hiszen a kerítést immár két oldalról védik. A szerb határellenőrzés javulása azonban remélhetőleg nem csupán politikai kampányfogás a december 17-ére kiírt, előrehozott szerbiai választás miatt. Ha a jelentős szerb rendőri jelenlét a szerb−magyar határon a választások után is megmarad, az alapvetően változtathatja meg az elmúlt évtizedekben kialakult migrációs útvonalakat.
Ezek mindig dinamikusan változnak, jellemzően annak függvényében, hogy az egyes elágazásokon mekkora az esély a továbbjutásra a vágyott nyugat-európai célországok felé. A nyugat-balkáni államok – sőt Magyarország is – továbbra is tranzitországnak számítanak. A migránsok pusztán keresztülmennek rajtuk, és ha az egyik útvonal hosszú távon ellehetetlenül, akkor új utakat keresnek.
Gilio Toic Sintic, a horvátországi határrendészeti igazgatóság parancsnok-helyettese szerint a tavalyi évhez képest meghatszorozódott, 61 ezerre nőtt a hatóságok által észlelt migránsok száma. Az összeurópai migrációs intézkedésekkel összhangban Szlovénia is ideiglenesen visszaállította a határellenőrzést a horvát határon, azonban Toic Sintic jelezte, hogy mindez látszatintézkedés, a zöldhatárt nem ellenőrzik, csupán közúti és vasúti határátkelőkön zajlik a szúrópróbaszerű kontroll.
Horvátország a célkeresztben
A Horvátországban tetten ért embercsempészek száma több, mint 60 százalékkal nőtt a tavalyi évhez képest. Ahhoz, hogy a migránsok eljussanak a Boszniát Horvátországtól elválasztó országhatárhoz Szerbiából, első lépésként a szerb-boszniai határon kell átkelniük. Erre többnyire a két országot elválasztó Drina határfolyón keresztül vezet az útjuk, amelyen a nyári hónapokban az alacsony vízállás miatt akár gyalog is át lehet kelni.
Boszniából Horvátország felé kisebb részt a Száva határfolyón keresztül vágnak neki a migránsok az útnak, míg nagyobb részt Északnyugat-Boszniából, Bihács városa közelében szelik át a zöldhatárt Horvátország irányába.
Horvátországban az ellenzék egy része az irreguláris migráció megfékezése érdekében a hadsereg bevetését és a Magyarországihoz hasonló műszaki határzár felépítését követelte – nem sok eredménnyel. A horvát kormány ugyanis elutasította a kerítés építését.
Drónokkal, kamerákkal és hőkamerákkal őrzik az illegális bevándorlással terhelt határsávokat. Ottjártunkkor arról számoltak be a horvát határrendészek, hogy jó az együttműködés a boszniai kollégáikkal, gyakoriak a közös akciók is. Bosznia-Hercegovina határrendészeti parancsnokságán viszont elmondták, hogy jelentős létszámhiánnyal küzdenek.
Mivel továbbra is a nyugat-balkáni az egyik legnagyobb forgalmú migrációs útvonal, ha a szerb—magyar határkerítést tartósan két oldalról őrzik, akkor az északi átjáró helyett a nyugatin várható a csúcsforgalom. Ez jelentősen csökkenti majd a jövőben a magyar határvédelmen lévő nyomást – már amennyiben a szerbek a választás után is fenntartják a folyamatos fokozott rendőri jelenlétet a határon.
Dobó Géza,
a Migrációkutató Intézet kutatója.
