Ukrán külügyi szóvivő Orbánnak: Ukrajna területe változatlan, nemzetközileg elismert határok veszik körbe

Hamarosan eléri a 3 milliárd eurós célt az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) által Ukrajnának folyósított pénzügyi támogatás – közölte pénteken a londoni pénzintézet.

A feltörekvő európai gazdaságok átalakulásának finanszírozására 1991-ben életre hívott bank elnöke, Odile Renaud-Basso Kijevbe látogatott, ahol fogadta őt Volodimir Zelenszkij ukrán elnök. A látogatás alkalmából Londonban ismertetett tájékoztatójában az EBRD közölte, hogy az idén eddig 1,2 milliárd euró finanszírozást nyújtott Ukrajnának.

Az EBRD – Ukrajna legnagyobb intézményi befektetője – a háború kezdete után nem sokkal legalább 3 milliárd eurós finanszírozási programot hirdetett meg Ukrajna számára a 2022-2023-as időszakra. Tavaly ebből 1,7 milliárd eurót folyósított, és további 200 millió euró finanszírozást hajtott fel pénzügyi partnerintézmények bevonásával.

Pénteki ismertetésében a bank hangsúlyozta: a 2023 eddigi szakaszában saját forrásból folyósított további 1,2 milliárd eurós támogatás azt jelenti, hogy nagyon rövid időn belül teljesülhet a két évre szóló 3 milliárd eurós finanszírozási program.

Az EBRD kiemelte azt is, hogy az Ukrajnának 2022-ben nyújtott 1,7 milliárd eurós pénzügyi csomag meghaladta a bank működési területének folyósított teljes tavalyi finanszírozási összeg tíz százalékát.

Az EBRD rekordösszegű, 13,1 milliárd euró – az egy évvel korábbinál csaknem 3 milliárd euróval több – befektetést hajtott végre 2022-ben a tevékenységi régiójához tartozó 38 országban, miután az Ukrajna elleni orosz invázió miatt példátlan finanszírozási igény mutatkozott a térség ipari és banki szektorai részéről.

Az EBRD 2022 egészében 2,35 milliárd euró finanszírozást folyósított legfejlettebb kedvezményezett országainak, vagyis a közép- és kelet-európai EU-gazdaságoknak is. E térségen belül Magyarország, Lengyelország, Szlovénia és Litvánia egyenként is rekordösszegű EBRD-támogatásban részesült; az e gazdaságoknak nyújtott tavalyi EBRD-folyósítások meghaladták a koronavírus-járvány idején folyósított előző rekordokat.

Magyarország 215 millió euró értékű EBRD-támogatást kapott 2022-ben. Az ukrajnai programról összeállított pénteki tájékoztatásában az EBRD hangsúlyozta, hogy egyre inkább az orosz támadásokban megsérült ukrán infrastrukturális létesítmények sürgősségi helyreállításának és újjáépítésének finanszírozására összpontosítja ukrajnai tevékenységét. A fő figyelem a közúti és vasúti export- és importútvonalak fejlesztésére irányul, tekintettel arra, hogy a háború a fekete-tengeri kikötőkből induló fő ukrán hajózási útvonalakat is érinti – áll az EBRD pénteki tájékoztatásában.

A bank közölte, hogy e programon belül 300 millió euróval finanszírozza az Európai Unió által tavaly májusban, „szolidaritási folyosók” néven meghirdetett kezdeményezést, amelynek célja alternatív szállítási lehetőségek kialakítása Ukrajna mezőgazdasági exportja számára.

Pénteki tájékoztatásában az EBRD megerősítette, hogy még az idén tőkeemelési javaslatot terjeszt a részvényes országok elé, annak érdekében, hogy folytatni tudja ukrajnai finanszírozási tevékenységét. Az EBRD májusban tartott idei közgyűlésén jelezte, hogy várhatóan tőkeemelést kér részvényeseitől az ukrajnai újjáépítés további finanszírozásához.

Az EBRD kormányzótestülete a közgyűlésen elhangzott tájékoztatás szerint úgy tartja, hogy a befizetett tőkeállomány 3-5 milliárd eurós emelése lehetővé tenné Ukrajna támogatását 2024-ben és azután, anélkül, hogy a továbbiakban is szükség lenne az ukrajnai finanszírozások kockázatainak rendszerszintű megosztására külső adományozók bevonásával.

(MTI)

Norvégia pénteken bejelentette, hogy a jövő héttől megtiltja az orosz rendszámú személygépkocsik belépését területére. A döntést az Európai Bizottság szeptember 8-i szankciója alapján hozták meg, amelyet Oroszország Ukrajna ellen indított háborúja miatt rendelt el az unió döntéshozó testülete. Eddig Lengyelország, Finnország és a három balti állam jelentette be, hogy eleget tett a korlátozó intézkedésnek. Norvégiának – amely tagja a NATO-nak, de az EU-nak nem – 198 kilométer hosszú határa van az Északi-sarkvidéken Oroszországgal.

„Norvégia együtt van szövetségeseivel és a hasonló gondolkodású emberekkel az Oroszország brutális háborújára adott válaszlépésekben” – jelentette ki Anniken Huitfeldt norvég külügyminiszter.

Oslo közlése eszerint a korlátozás hétfő éjfélkor lép életbe. A tilalom azt jelenti, hogy Norvégiába nem léphetnek be orosz rendszámú, kilenc- vagy annál kevesebb üléses személygépkocsik. A nagy autóbuszok és a kilencülésesnél nagyobb kisbuszok továbbra is átléphetik majd a határt Storskognál, amely az egyetlen átkelőhely Norvégia és Oroszország között.

Az oslói kormány közölte, hogy kivételt képeznek a tilalom alól a diplomáciai járművek, a norvég állampolgárok, illetve Oroszországban állandó lakóhellyel rendelkező családtagjaik tulajdonában lévő autók, valamint humanitárius okokból szükséges utazások, például akut betegség, haláleset vagy temetés.

(MTI)

Hét uniós tagország vett közösen lőszert Ukrajnának egy új együttműködés keretében, amelyet az Európai Védelmi Ügynökség intéz.

A beszerzés keretében az EDA tárgyalt a 155mm-es tüzérségi lövedékek megvásárlásáról. Ez az egyik legtöbbet használt lőszertípus az ukrajnai háborúban.

Ez volt az a terv, amelynek keretében egymillió lőszert szerettek volna eljuttatni Ukrajnának, kétmilliárd eurós keretből.

Mark Milley tábornok, az Egyesült Államok vezető tábornoka pénteken visszavonul. Milley négy évig volt az amerikai haderő vezetője, Donald Trump nevezte ki.

Milley Charles Q. Brownnak, a légierő parancsnokának adja át a vezérkari főnököket tömörítő Joint Chiefs of Staff vezetését. Brown lesz a második fekete férfi, aki a hadsereget vezeti, Colin Powell után két évtizeddel.

Legalább három ember életét vesztette, és heten megsebesültek az orosz tüzérség legutóbbi támadásainak következtében a dél-ukrajnai Herszon megyében. Olekszandr Prokugyin kormányzó Telegramon közzétett tájékoztatása szerint az orosz hadsereg 24 óra alatt 96-szor lőtte a megyét, amelyek közül 45 a megyeszékhelyet, Herszont érte.

Az elmúlt napokban az orosz tüzérség Herszon ellen több támadást intézett, amelyek sok civil áldozattal jártak.

(MTI)

Erős robbanást lehetett hallani Bergyanszk környékén, közölte Viktorija Halicina, a város katonai adminisztrációjának vezetője. Bergyanszk az oroszok kezén van Zaporizzsja megyében. A robbanás után áramkimaradásokat tapasztaltak a városban.

Orbán Viktor ma reggel arról beszélt a közrádióban Ukrajna uniós csatlakozása kapcsán, hogy az ország területi háborúban van, így nem tudjuk, mekkora a területe, mekkora a népessége. – Nem tudjuk, hogy ennek az országnak mekkora a területe – mondta Orbán, aki szerint példátlan lenne úgy felvenni egy országot, hogy nem ismerjük a paramétereit.

Pozitív fejleményként értékelem, hogy Magyarország miniszterelnöke aggódik Ukrajna EU-csatlakozása miatt. Tájékoztatjuk, hogy Ukrajna területe változatlan, továbbra is a nemzetközileg elismert határok veszik körbe

– fogalmazott Oleg Nyikolenko ukrán külügyi szóvivő a Facebook-oldalán.

Az ukrán tisztviselő nem először reagál Orbán-interjúra. Korábban a Tucker Carlsonnal folytatott beszélgetés kapcsán szólalt meg, mondván, „nem tudjuk, hogy megy ez Magyarországon, de Ukrajna nem kereskedik sem területeivel, sem szuverenitásával.”

Közzétette napi hírszerzési jelentését a brit védelmi minisztérium.

A mai jelentés pontjai az alábbiak:

• Az elmúlt hetekben több száz, korábban a Wagner kötelékébe tartozó katona tért vissza Ukrajnába, hogy egyénileg vagy kisebb csoportokba tagozódva különböző oroszpárti alakulatoknál harcoljanak.
• A zsoldossereg 2023 júniusának elején vonult ki Ukrajnából, nem sokkal a június 24-i meghiúsult zendülés, és a Wagner vezetőinek augusztus 23-i repülőgépszerencsétlensége előtt, melyben az alapító Jevgenyij Prigozsin és más vezetők is odavesztek.
• Egyelőre tisztázatlan a visszatérő zsoldosok státusza, de az valószínűsíthető, hogy az Védelmi Minisztérium egységeihez vagy más magánhadseregekhez kerültek. Több jelentés is megerősíti, hogy az ex-wagnereseket Bahmut város környékén vetik be: a szektorban szükség van a tapasztalatukra. A Wagner az elmúlt telet végigharcolta Bahmutnál, így jól ismerik a terepviszonyokat és az ukránok taktikáját.

Latest Defence Intelligence update on the situation in Ukraine – 29 September 2023.

Find out more about Defence Intelligence's use of language: https://t.co/SD77dxyh9d

🇺🇦 #StandWithUkraine 🇺🇦 pic.twitter.com/FOtd1rKetU

— Ministry of Defence 🇬🇧 (@DefenceHQ) September 29, 2023

Románia közelebb viszi a légvédelmi rendszereit az Ukrajnával határos Duna menti falvakhoz – írja a Reuters két védelmi forrásra hivatkozva. Több katonai megfigyelőállomást és járőrt telepítenek a határvidékre, továbbá négy amerikai F-16-os vadászgépet küldenek az ukrán határ közelébe, és kiterjeszti a repüléstilalmi zónát is.

A hadsereg két óvóhelyet épített a romániai Plauru nevű faluban, alig néhány száz méterre Izmajil. A környék lakói mobiltelefonon kapnak riasztást, ha orosz drónokat észlelnek a közelben.

A lap forrásai elmondták, hogy egyre nagyobb a feszültség a NATO-ban amiatt, hogy az ukrajnai háború átterjedhet a transzatlanti védelmi szövetség területére. Az elmúlt hetekben Oroszország a Duna-deltában levő ukrán folyami kikötőket támadja. A dróntámadások célja az ukrán gabonaimport akadályozása, amelyet a fekete-tengeri gabonaegyezmény felmondása után részben a folyami szállításra szerveztek át. Moszkva egyoldalúan mondta fel az egyezményt. Az orosz célpontok között volt az ukrajnai Izmajil és Reni kikötő is: mindkét város a Duna partján fekszik, közel Romániához.

A TASZSZ azt írja, az orosz biztonsági szolgálatok letartóztattak egy férfit Kercs városában, a Krím-félszigeten, akit azzal vádolnak, hogy információkat adott át az ukrán hatóságoknak. Az orosz állami hírszolgáltató az FSZB-t idézi:

Hazaárulás gyanújával őrizetbe vettek egy 45 éves kercsi lakost, aki egy üzenetküldő alkalmazáson keresztül, aktív kapcsolatot tartott fenn az ukrán védelmi minisztérium hírszerzési igazgatóságának egyik alkalmazottjával. A férfi a gyanú szerint fénykép- és videófelvételeket készített az ukrán biztonsági szolgálat utasítására a katonai felszerelések mozgásáról a különleges katonai műveleti övezet irányába (így hivatkozik az orosz vezetés az ukrajnai háborúra – a szerk.). Az információkat zárt kommunikációs csatornákon keresztül továbbította.

Oroszország 2014-ben annektálta a Krím-félszigetet. A területet a nemzetközi közösség nem ismeri el Oroszország részeként.

(The Guardian)

Mikolajiv városát péntek hajnalban, helyi idő szerint 4 óra 13 perckor rakéta találta el – közölte Vitalij Kim, a mikolajivi regionális katonai igazgatás vezetője a Telegramon.

Az orosz rakéta egy infrastrukturális létesítménybe csapódott a város külterületén. Ennek következtében a száraz fű lángra kapott, ám a tüzet 06:45-kor eloltották. Az esetet vizsgálják, részletesebb információkkal később jelentkeznek – közölte Kim. Áldozatokról nem tett említést.

Az ukrán tisztviselő arról is tájékoztatott, hogy szeptember 29-én 03:59-kor az ellenség tűz alá vett egy Kucsurub nevű falut, ahol szintén tűz ütött ki. – A tüzet eloltották, áldozatok, sérültek nincsenek, és károkozás sem történt – tette hozzá.

(The Guardian)

Villamos alállomást ért találat egy oroszországi faluban, közel az ukrán határhoz.

A határtól kevesebb mint 25 kilométerre fekvő Belaja településen „egy ukrán drón két robbanószerkezetet dobott le egy alállomásra” – állítja Roman Sztarovoj, kurszki területi kormányzó.

Az egyik transzformátor kigyulladt. Öt település és egy kórház áramellátása szünetel. A tűzoltók a helyszínen vannak. Az áramellátást helyreállítjuk, amint az biztonságosan kivitelezhető

– írta a Telegramon.

(The Guardian)

Dmitrij Peszkov Kreml-szóvivő szerint immár az orosz védelmi minisztérium dolgozója Andrej Trosev egykori Wagner-parancsnok. Trosev a szovjet-afgán háború, a második csecsen háború és az orosz katonai beavatkozás veteránja, szolgálatáért megkapta az Orosz Föderáció Hőse, Oroszország legmagasabb tiszteletbeli címét.

(Guardian)

Csütörtökön legalább három nő meghalt egy orosz támadásban a dél-ukrajnai Herszon városában – közölte Andrij Jermak, az ukrán elnöki hivatal vezetője.

Az orosz erők egy lakónegyedet támadtak, az áldozatok az utcán álltak – közölte a herszoni ügyészség. – Két gyermeket evakuáltak a helyszínről – tette hozzá.

A déli frontvonal közelében fekvő Herszonban szinte mindennaposak az orosz támadások. Az ukrán hatóságok tájékoztatása szerint hétfőn hatan vesztették életüket az orosz ágyúzás után.

(CNN)

Jövőre 68 százalékkal nőnek az orosz védelmi kiadások a 2023-as évhez képest. Az orosz pénzügyminisztérium költségtervezete szerint 111 milliárd dollár értékben költhetnek „nemzet védelemre”.

Nyilvánvalóan elengedhetetlen a költségkeret növelése, hiszen hibridháborúban állunk, a különleges katonai hadművelet pedig még nem ért véget

– indokolta a döntést Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője csütörtökön újságíróknak. – Az ellenünk indított hibridháborúra gondolok. Ennek magas költségei vannak – pontosított az elnöki szóvivő.

Csütörtökön egy moszkvai pénzügyi fórumon Oroszország 2024-es költségvetésének prioritásairól kérdezték Anton Sziluanov pénzügyminisztert, aki kiemelte, hogy a jövő évi büdzsé mindenekelőtt a katonai kiadásokra összpontosít.

A költségvetést úgy állítottuk össze, hogy a legfőbb hangsúly a győzelem bebiztosításán legyen: a hadsereg, a védelmi képességek, a fegyveres erők, a katonák… minden, ami a fronton szükséges, minden, ami a győzelemhez szükséges, helyet kapott a költségvetésben

– mondta a tárcavezető.

Mindez nagy terhet ró a költségvetésre. De ez az egyértelmű prioritásunk.

– hangsúlyozta.

(CNN)