A Krím-félszigetet bombázták az ukránok, veszteségekről számoltak be az oroszok

Egy ember meghalt és tizenöten megsebesültek a polgári infrastruktúrát ért orosz rakétacsapásban az ukrajnai Kremencsukban – közölte Dmitro Lunyin kormányzó pénteken a Telegramon.

A Guardian tudósítása szerint elmondta, hogy a sérültek között egy gyerek is van, és az ukrán légvédelem lelőtte az egyik fellőtt rakétát.

A Reuters szerint az orosz miniszterelnök-helyettes, Alexander Novak találkozott az orosz olajcégek vezetőivel pénteken, hogy a belföldi üzemanyagpiacról egyeztessenek. A megbeszélésen az került szóba, hogy nincs üzemanyaghiány Oroszországban. Az orosz kormány ideiglenesen leállította korábban az üzemanyagexportot, hogy ezzel kerüljék el a hiányt.

Az Egyesült Államok elnöke, Joe Biden azt mondta Volodimir Zelenszkijnek, hogy az Egyesült Államok kis számú nagy hatótávolságú rakétát fog biztosítani Ukrajna Oroszország elleni háborújában – erről amerikai tisztségviselők és egy kongresszusi tisztviselő beszélt pénteken az NBC Newsnak.

A Guardian szemléje szerint a tisztviselők nem közölték, hogy a rakétákat mikor szállítják le, és névtelenül nyilatkoztak, mivel nem kaptak felhatalmazást, hogy nyilvánosan beszéljenek a témáról.

Egy kongresszusi tisztviselő azt mondta az NBC Newsnak, hogy még mindig vita folyik arról, hogy milyen típusú rakétát küldenek majd Ukrajnába, és hányat szállítanak ki .

A hír azután érkezett, hogy a Fehér Ház elutasította Zelenszkij kérelmét, hogy katonai harcászati ​​rakétarendszereket (ATACMS) küldjenek Ukrajnába egy új katonai segélycsomag részeként, hogy megerősítsék az ország ellentámadását.

Jake Sullivan nemzetbiztonsági tanácsadó csütörtökön azt mondta újságíróknak, hogy Biden nem fog ATACMS-t biztosítani, ami lehetővé tenné Kijev számára, hogy akár 180 mérföldről is elérje célpontjait, csapást mérve az utánpótlási vonalakra, a vasutakra, valamint az orosz frontvonalak mögötti parancsnoki és irányítási helyekre.

Ádáz harcok dúlnak a Donyeck megyei Bahmuttól délre lévő, az ukrán erők által szeptember 17-én visszafoglalt Kliscsijivka településnél – közölte az ukrán keleti haderőcsoport szóvivője egy pénteki tévéműsorban, amit az MTI szemlézett.

Illja Jevlas szavai szerint különösen a helyi vasút mentén zajlanak harcok annak megszerzéséért, a területet mindkét oldal ágyúzza. A szóvivő előző nap számolt be arról, hogy a Bahmut és Horlivka közötti autópályát már az ukrán erők tartják tűzellenőrzés alatt, így az orosz egységek ellátása ebben az irányban jelentősen megnehezült. A vasúti vonalakat azonban továbbra is az orosz csapatok tartják ellenőrzésük alatt. A sínek Kliscsijivka és az autópálya közötti töltésen futnak, és olyan akadályt képeznek, amely könnyen védhető – mutatott rá az Ukrajinszka Pravda hírportál a brit hírszerzés két nappal ezelőtti jelentésére hivatkozva.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök – a CNN pénteki tudósítása szerint – Washingtonban amerikai újságírók előtt kijelentette, hogy az ukrán erők visszaveszik Bahmutot és még két másik várost, amelyeket azonban nem kívánt megnevezni. Ukrán újságíróknak tett nyilatkozatában – amelyet az ukrán elnöki iroda hozott nyilvánosságra hivatalos honlapján – Zelenszkij afelől biztosított, Ukrajna “keményen dolgozik” nagy hatótávolságú fegyverek beszerzésén, és ennek a munkának az eredménye egy idő után „észrevehető lesz”. Az államfő kiemelte, hogy fontos találkozói voltak az Egyesült Államok fővárosában. Szavai szerint rendkívül őszinte megbeszélések zajlottak amerikai kongresszusi képviselőkkel, akik „minden kérdésükre megkapták a választ”. Az elnök hozzátette, hogy a kongresszusi képviselőkkel folytatott találkozón szóba kerültek „bizonyos tervek”, valamint az Ukrajnának szükséges segítség. Ukrajna ATACMS rakétákkal való ellátásának kilátásaival kapcsolatban az elnök annyit mondott, hogy általánosságban van szó Ukrajna nagy hatótávolságú képességeinek megerősítéséről. „Régóta és erőteljesen dolgozunk ezen a témán. Ugyanaz lesz, mint az F-16-os vadászgépek átadásánál. Tudjuk, ez miként lesz, és eljön majd a pillanat, amikor mindezt meglátjuk” – fogalmazott Zelenszkij.

Az ukrán védelmi minisztérium a Telegramon közben bejelentette, hogy jóváhagyta az első ukrán gyártású, távirányítású SaBLja harci modul használatát a hadsereg számára. Az eszköz három prototípusát engedélyezték egyszerre. Ezt a harci modult felderítésre használják a csatatéren lévő célpontok azonosítására és ellenséges csapatok megsemmisítésére, valamint könnyű páncélozott járművek és ellenséges lőállások ellen – magyarázta a tárca.

Egy orosz katona életét vesztette abban az ukrán rakétatámadásban, ami az orosz haderő fekete-tengeri főhadiszállása ellen irányult – írja a The Guardian az orosz védelmi minisztérium tájékoztatása alapján.

A minisztérium közleménye szerint a légvédelem öt rakétát lőtt le Szevasztopolnál. Ugyanakkor ezeket az állításokat független forrásból nem tudta ellenőrizni az újság.

Operatív szempontból nem lehetséges, hogy Belgium F-16-os vadászrepülőgépeket szállítson Ukrajnába – jelentette ki Ludivine Dedonder védelmi miniszter a Belga hírügynökségnek.

Dedonder azután nyilatkozott így, hogy Alexander de Croo szövetségi kormányfő csütörtökön bejelentette: a kormány megvizsgálja, át lehet-e engedni a vadászgépeket Ukrajnának. A miniszterelnök szerint minden lehetőséget meg kell vizsgálni, az is járható út, hogy Kijev csak kiképzéshez használja a repülőgépeket és nem harci bevetésekhez.

Belgium azért nem tud F-16-osokat küldeni, mert nekünk is szükségünk van a repülőgépeinkre: a kiképzésekhez, valamint a Benelux államok és a balti államok légterének védelméhez

– szögezte le a védelmi miniszter.

Hangsúlyozta, hogy Belgium elsősorban saját lakossága biztonságáért felelős, továbbá a balti államokéért, amelyek nem rendelkeznek vadászgépekkel, de NATO-tagállamok, és közvetlen érzik az orosz fenyegetést.

Nincs elvi problémám az F-16-osok Ukrajnába szállításával, de védelmi miniszterként kötelességem felelősségteljesnek lenni. Nem gyengíthetem a védelmet, polgártársaink biztonságát és a műveleti képességeinket. Ha egyesek ezeket kockára akarják tenni, az az ő felelősségük

– jelentette ki.

Hozzátette azt is, hogy a belgiumi F-16-os vadászgépeket fokozatosan korszerűbb F-35-ösökre cserélik, azonban a régebbi gépekre és azok alkatrészeire is szüksége lesz a haderőnek.

(MTI)

Ahhoz képest, hogy délelőtt az orosz védelmi minisztérium győzelmi jelentésként számolt be krími ukrán rakéta- és dróncsapások elhárításáról, egészen eltérő tartalmú jelentést adott ki a félsziget fővárosának kollaboráns kormányzója. Mihail Razvozsajev a Telegramon azt írta, legalább egy ukrán rakéta becsapódott pénteken a fekete-tengeri orosz haditengerészet főhadiszállásán, a szevasztopoli kikötőben. A támadás tüzet okozott.

A kormányzó szerint újabb sem kizárható, ezért felszólította a helyieket, hogy kerüljék a városközpontot, ahol a haditengerészet épülete található.

A tűzoltók a helyszínen vannak – közölte.

(Guardian)

Közzétette napi hírszerzési jelentését a brit védelmi minisztérium.

A mai jelentés pontjai az alábbiak:

• Az elmúlt négy napban Oroszország és Ukrajna egyaránt szokatlanul intenzív támadásokat szenvedett el, mélyen a frontvonal mögött. Jelentések szerint a Krím-félszigeten, Krasznodar régióban, és Moszkva környékén logisztikai és parancsnoki központokat, valamint reptereket értek légicsapások.
•  Valószínűsíthető, hogy az orosz Fekete-tengeri Flotta a támadások egyik kiemelt célpontja volt. Ugyanakkor: a Kremlt a Moszkva mellett található Cskalovszkij repülőtér elleni támadás jobban nyugtalaníthatja. A reptér egy kiemelten érzékeny terület, mivel különleges katonai repülőgépek és kormányzati gépek is itt állomásoznak. A reptér elleni támadás során a hírek szerint egy orosz kémrepülőt (COOT) is találat érte: azt egyelőre nem tudni, hogy pontosan melyiket, de ezek meglehetősen ritka és drága járművek.
• Az elmúlt egy hétben Oroszország több, nagy hatótávolságú támadást is indított az ukrán hátország ellen. A támadások célja vélhetően az orosz területen végrehajtott légicsapások megtorlása volt. Mivel a frontvonalak lényegében befagytak, a harcoló felek mélységi csapást próbálnak mérni egymásra.

https://twitter.com/DefenceHQ/status/1705099110829678822

A szolidaritás jegyében, a humanitárius válsághelyzet enyhítésére.

Megjelent a friss Magyar Közlönyben az az Orbán Viktor miniszterelnök által jegyzett határozat, amely szerint a kormány egyetért azzal, hogy Magyarország a szolidaritás jegyében adományt nyújtson az Ukrajnában kialakult humanitárius válsághelyzet enyhítésére.

Ez konkrétan azt jelenti, hogy 100 állami tulajdonú lélegeztetőgépet ingyen átruház – a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet bevonásával – ukrajnai egészségügyi intézményeknek.

Szijjártó Péter külügyminiszternek és Pintér Sándor belügyminiszternek kell gonskodnia arról, hogy az az adomány az Országos Kórházi Főigazgatóságtól eljusson a segélyszervezethez.

Résen van Oroszország a Lengyelországból érkező fenyegetésekkel szemben – közölte Dmitrij Peszkov pénteken a szokásos napi sajtóértekezletén. A Kreml szóvivője egyúttal agresszívnek nevezte Lengyelországot. Elmondása szerint Oroszország tisztában van a Varsó és Kijev közötti feszültségekkel is, és hogy ezek fokozódni fognak. Úgy véli,

elkerülhetetlen, hogy a feszültségek növekedjenek Kijev és más európai fővárosok között.

Lengyelországot a szóvivő mindezeken túl „kényelmetlen szomszédként” jellemezte Fehéroroszország nézőpontjából. A Reuters pénteki jelentése szerint Fehéroroszország egyébként épp ezen a napon kezdett közös hadgyakorlatba Oroszországgal közösen.

Peszkov a sajtóértekezleten az alábbiakról beszélt még a Guardian szerint:

• Putyin és Recep Tayyip Erdogan török elnök közelgő tárgyalásáról, de ennek időpontját nem tisztázta.
•  Oroszország álláspontjáról a fekete-tengeri gabonaüggyel kapcsolatban, ami nem változott, és nem is fog, amíg a „nyugati országok nem teljesítik az ígéreteiket”.
• Oroszország beperelné azokat a kormányokat, amelyek bármilyen váratlan adót vetnének ki az orosz vállalkozásokra vagy orosz vagyont fagyasztanának be.

Ukrán légitámadást akadályoztak meg a Krím félszigeten – állítja az orosz védelmi minisztérium. A tárca Telegram csatornáján az alábbiakat közölték:

Moszkvai idő szerint körülbelül 10.30-kor meghiúsult a kijevi rezsim próbálkozása, hogy repülőgép-vezetette rakétákkal és UAV-okkal terrortámadást hajtson végre az Orosz Föderáció területén lévő objektumok ellen.

(The Guardian)

Három új teherhajó tart az ukrán fekete-tengeri kikötők felé további élelmiszerexport céljából –közölte Olekszandr Kubrakov ukrán infrastrukturális miniszter. Elmondása szerint több tonna mezőgazdasági terméket és vasércet készülnek exportálni Kínába, Egyiptomba és Spanyolországba.

A hajók a miniszter közlése szerint Csornomorszk és Pivdennyi tengeri kikötők felé tartanak.

Az ukrán mezőgazdasági minisztérium pénteken közzétett adatai szerint az ukrán gabonaexport jelentősen csökkent az előző évhez képest.

(Reuters/Guardian)

Jövő héten szállítják le az első amerikai Abrams harckocsikat Ukrajnába

– mondta Joe Biden a Volodimir Zelenszkijjel folytatott találkozó során. Az amerikai kormány még januárban közölte, hogy 31 darab M1 Abrams harckocsit szállít Kijevnek.

Biden azt is elmondta, hogy jóváhagyta az újabb, Ukrajnának szánt segélycsomagot, melynek értékét a Pentagon 325 millió dollárra becsüli. A csomag többek között légvédelmi rendszereket és tüzérségi lőszereket tartalmaz, de a Kijev által kért ATACMS-rakéták, melyek hatótávolsága 300 kilométerig terjed, nincsenek benne.

(The Guardian / MTI)

Washingtonból Ottawába repült Volodimir Zelenszkij. Az ukrán elnök gépe péntek reggel landolt a kanadai fővárosban. A reptéren személyesen fogadta Justin Trudeau, az ország miniszterelnöke.

A nap során Zelenszkij a kanadai parlamentben is felszólal, hogy az Ukrajnának nyújtott támogatások fenntartására ösztökélje a törvényhozókat.

🇺🇦🔱 President Zelensky and the first lady of Ukraine, arrived in Canada pic.twitter.com/tvUg0bx5jW

— Tracey SBU Fella 🇬🇧🇺🇦 #NAFO (@trajaykay) September 22, 2023

Zelenszkij és Trudeau a tervek szerint a parlamenti beszédek után Torontóba utazik, ahol a helyi ukrán közösséggel találkoznak. Kanadában mintegy 1,4 millió ukrán származású ember él, ami a lakosság közel 4 százalékát teszi ki.

(The Guardian)

Újabb katonai segélycsomagot nyújt az Egyesült Államok Ukrajnának. Antony Blinken amerikai külügyminiszter csütörtökön 128 millió dolláros biztonsági támogatást jelentett be, emellett 197 millió dollár értékben adnak fegyvereket és felszereléseket.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök csütörtökön látogatott Washingtonba, ahol találkozott a kongresszusi vezetőkkel, később pedig Joe Biden amerikai elnökkel is tárgyalt. A CNN úgy tudja, hogy a Kongresszusban tárgyalva Zelenszkij azzal érvelt, hogy ha az Ukrajnának szánt amerikai pénzek elapadnak, annak tovagyűrűző hatása lesz, és végül az európai országok is ugyanezt fogják tenni. Kevin McCarthy, a képviselőház republikánus elnöke, annak ellenére, hogy utólag eredményesnek minősítette a találkozót, leszögezte, hogy idén már nem tárgyalnak újabb segélycsomagról, mivel a belföldi kiadások élveznek elsőbbséget. A tegnap bejelentett támogatás összegét személyesen Biden elnök hívta le.

(CNN)

Csütörtökön Volodimir Zelenszkij amerikai újságírókkal beszélgetett Washingtonban, melynek során az ukrán elnök ígéretet tett arra, hogy felszabadítják a donyecki Bahmut városát és további két, orosz megszállás alatt álló várost.

Visszafoglaljuk Bahmutot, és még két várost. Sajnálom, de azt nem árulom el, hogy melyik városokat. De van egy tervünk, egy rendkívül átfogó, részletes tervünk

– nyilatkozta az államfő.

Az ukrán léptékkel még csak nagynak sem számító Bahmutot utcáról utcára járva foglalták el, óriási veszteségek árán az oroszok, mire tíz hónap után, június elején az iparváros elesett. Azóta az ukránok támadják a stratégiai értékkel nem rendelkező várost: a Bahmuttól északkeletre és délnyugatra fekvő területek, melyeket visszafoglaltak, olyan magaslatok, ahonnan felülről rálátnak a városra, és tudják lőni az orosz védőket. Elképzelhető, hogy a déli irányból megpróbálják megkerülni a várost, ezzel kikényszerítve az orosz erők kivonását, ám az elemzői konszenzus szerint a fókusz a déli frontszakaszon van, a bahmuti inkább egy kiegészítő irány.

Zelenszkij azt is elmondta, hogy Ukrajna nem hagy fel a június eleje óta tartó ellentámadással, mely idáig csak szerény területszerzést hozott. Úgy vélekedett, hogy Putyin a harcok szünetelésében reménykedik, hiszen akkor ráncba szedhetné a csapatait. – Tudom, mit akar Putyin. Én vagyok az egyike azoknak, akik nagyon is jól értik őt – vélekedett Zelenszkij, aki szerint Putyin a veszteségek pótlására használná az így nyert időt.

(CNN)