– ez a legfőbb megállapítása a Saving Lives Like Sweden című tanulmánynak, amit a nyár közepén megrendezett varsói Globális Nikotin Fórumon mutattak be. Ez az anyag tulajdonképpen a folytatása annak az év elején közzétett, és a 24.hu-n bemutatott elemzésnek, melyben a szerzők végigvették, melyek a svéd modell sikerének a titkai, a friss tanulmányban pedig konkrét számadatokkal igazolják az állításaikat.
A mostani kutatás megdöbbentő statisztikákat hoz példaként arra, hogyha a döntéshozók a svédekhez hasonlóan a kevésbé káros alternatívákat vonzóbbá, elérhetőbbé és megfizethetőbbé tennék a hagyományos cigarettánál, akkor az milyen mértékben járulhatna hozzá az emberek egészségi állapotának javulásához.
Miért szokna át valaki a dohányzásról?
Azt már a tanulmány elején leszögezik a szerzők, hogy bár világszerte zajlik a harc a dohányzás visszaszorítása érdekében, általánosságban elmondható, hogy ez a törekvés sikertelen.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) célja, hogy 2040-re minden országban a felnőtt lakosság kevesebb mint 5 százaléka dohányozzon. Értelmezésük szerint ebben az esetben egy ország már dohányfüstmentesnek is nevezhető lenne, de ettől még a világ legtöbb országa nagyon távol áll.
Egy kivétellel.
Ahogy arról korábbi cikkünkben is írtunk, a svédek nagyon szigorú dohányipari előírásokat vezettek be annak érdekében, hogy radikálisan csökkentsék a hagyományos dohánytermékeket fogyasztók számát, és ezzel egy időben a füstmentes alternatívák felé terelték el a fogyasztókat. A skandináv országban
- az e-cigaretta,
- a vape,
- a hevített dohánytermékek
- és a nikotinpárnák is engedélyezettek
– amellett, hogy a snüssz (kis párnákba töltött dohányból, sóból és különböző aromákból álló keverék, amit az ínyhez helyeznek) kulturális okokra visszavezethetően évtizedek óta nagyon népszerű, olyannyira, hogy 1995-ben az ország csak úgy csatlakozott az EU-hoz, hogy mentességet kaptak az uniós snüssztilalom alól.
Michael Russell 1976-ban írta le elsőként, hogy „az emberek a nikotinért dohányoznak, de a kátránytól halnak meg.” Ezt az elméletet a svédek korán elfogadták, és a tanulmány több bizonyítékkal is alátámasztja ezt. Miközben a dohányfüstben hétezer kémiai anyag található meg, amiből legalább 250 káros az egészségre, úgy a füstmentes alternatívák ettől mentesek, mert nem keletkezik égéstermék a használatuk alatt.
A kutatás szerint a svéd modell mellett szól az is, hogy a dohányzásról való leszokás embert próbáló feladat, és a füstmentes alternatívákra való átszokás még mindig előnyösebb, mintha valaki a hagyományos cigaretta függője marad. Említenek egy kutatást is, mely szerint
Attól pedig, hogy magas adókat vetnek ki a dohánytermékekre, figyelmeztető feliratokkal és esetenként elborzasztó felvételekkel látják el a csomagolásokat, vagy egységes dobozokba terelik az összes gyártó termékét, még aligha fognak tömegek leszokni róla. Ezek helyett jobb lenne az alternatívák felé terelni a dohányzókat, csakhogy ezt a legtöbb országban, továbbá az EU illetékes testületeiben is figyelmen kívül hagyják – olvasható a kutatásban.
Potenciálisan 108 millió életév veszett el az unióban
Ahhoz, hogy érveik meggyőzőbbek legyenek, 12 ország lakosságának dohányzási szokásait vetették össze, majd a svédországi tapasztalatok alapján kiszámolták, hány emberi életet lehetett volna megmenteni 2000 és 2019 között, ha a stockholmi útra lépnek bő két évtizeddel ezelőtt ezek az államok is.
A tanulmányban azzal számolnak, hogy hazánkban évente 27 ezren halnak meg a dohányzás következtében, és a felnőtt lakosság 28 százaléka (a férfiak 34, a nők 23 százaléka) dohányzik rendszeresen, miközben e-cigarettát és szájon át alkalmazandó dohányterméket mindössze 1-1 százalék használ. Nem szerepelnek a listában ugyanakkor a hevített dohánytermékek, ez pedig kicsit torzíthatja a képet, hiszen a hivatalos értékesítési adatok szerint az elmúlt években brutálisan nőtt a népszerűsége itthon ennek a kategóriának.
Máshol sem sokkal fényesebb a helyzet.
- Az Egyesült Királyságban 680 ezer,
- Németországban 454 ezer,
- Lengyelországban pedig 442 ezer ember
halála lett volna megelőzhető a szerzők számításai szerint, és mindhárom országban több mint tízmillió feletti a dohányosok halála által potenciálisan elvesztett életévek száma.
A vizsgált tagállamok közül Spanyolországban a legkevésbé drámai a helyzet, ahol 30 ezer ember élete lett volna menthető a svéd modell átültetésével, de a mediterrán országban az EU-átlaghoz képest egyébként is elég alacsony a dohányzók aránya.
A svéd modell uniós implementációjával 2000 és 2019 között 2 millió 890 ezer ember életét lehetett volna megmenteni Európában. Az elhunytak akár 108 millió évet élhettek volna meg egészségesen ez idő alatt.
Vészkijárat a dohányosoknak
A Saving Lives Like Sweden tanulmány szerzői összegzésükben arra hívják fel a figyelmet, hogy megállapításaik komoly figyelmeztetést jelentenek nemcsak a nemzetek közegészségügyi szervezeteinek, hanem a WHO-nak is arra vonatkozóan, hogy tanulmányozzák és vegyék át a Svédország által végrehajtott ártalomcsökkentési stratégiákat. Bár olyan volumenben nyilván soha nem lesz például Magyarország snüsszfüggő, mint a svédek, ma már számos olyan füstmentes technológia elérhető a piacon, amelyekkel megvalósítható egy hasonló áttörés.
A kutatók azt is írják, ha minden európai ország utánozná a svéd modellt, akkor az elkövetkező évtizedben akár 3,5 millió haláleset lenne megelőzhető csak ezen a kontinensen.
Delon Human, a kutatás egyik társszerzője, a Smoke Free Sweden mozgalom egyik vezetője úgy fogalmazott,
Svédország vészkijáratot mutatott a dohányosoknak, hogy megszabaduljanak a halálos cigarettafüggőségüktől. Ünnepelnünk kell ezt a figyelemre méltó sikert, és a legjobb gyakorlatként kell rá tekinteni. Világszerte meg kell ismételni a svéd megközelítést, hogy közelebb kerüljünk egy füstmentes világhoz és biztosítsuk a jövő generációjának a jólétét.
