Augusztus 4-én pénteken egy svájci bíróság elítélt egy múzeumi kasszást, mert a belépőjegyekből befolyó összegből félretett magának. A nívós – és egyben leglátogatottabb – svájci képzőművészeti múzeumban, a Bázelhez közel lévő Fondation Beyelerben dolgozó 54 éves nő (nevét, ahogy ez Svájcban adatvédelmi okokból szokás, nem hozták nyilvánosságra) nem is kicsiben nyomta: 986 ezer svájci frankot, azaz mintegy 400 millió forintot csalt el 2008 és 2019 között, míg végül rajtakapták és kirúgták.
„Nagy valószínűséggel folytatta volna, ha nem derül ki” – mondta az esetről az ítélethirdetéskor a tanácsvezető bíró, Marcia Stucki. A nő közönyösen hallgatta az ítéletet a beszámolók szerint, amit a bíró a szemére is vetett. A tárgyalás során a pénztáros saját védelmében felhozta:
Mindenért keményen megdolgoztam.
Átlagosan napi 240 frank (csaknem 100 ezer forint) kerülhetett a Fondation Beyeler számlája helyett a sajátjára.
A nőt három év hét hónap börtönre ítélték és 3150 svájci frank (1,2 millió forint) bírságot is meg kell fizetnie. Ezen kívül vissza kellene fizetnie a rieheni múzeumnak 899 ezer svájci frankot (plusz 5 százalék kamatot), de kérdés, mennyi pénz áll ebből még a volt pénztáros rendelkezésére.
Felmerült az is, hogy kiutasítják a szerb állampolgárságú nőt az országból, de tekintettel arra, hogy kétéves kora óta Svájcban él, ezt elvetette a háromtagú bírói tanács.
A nőnek több módszere is volt a belső ellenőrzés kijátszására és a gyanú elkerülésére. Egyes alkalmakkal a vészhelyzeti jegyeket adta el, ezek azok, amelyeket alapvetően akkor értékesítenek készpénzért, ha a számítógépes rendszer valamiért leállna, illetve, ha előre tudható, hogy komoly tömeg érkezik aznap. Az így befolyó összeget nem számlázta le, hanem zsebre vágta.
Alkalmazott egy olyan trükköt is, amellyel kétszer is eladhatott jegyet: egyszer valóban a jegyet adta ki, egyszer pedig annak a pénztárban maradt nyugtáját, azt állítva, hogy a jegynyomtató nem működik. „Természetesen” a második jegy árát megtartotta. A legszemtelenebb módszere végül a vesztét okozta. Ennek lényege az volt, hogy a kollégái által eladott jegyeket „sztornózta”, a pénzt pedig természetesen eltette.
A tárgyaláson egy korábbi kolléganője arról beszélt, hogy rengeteg visszavett belépőt az ő nevére állítottak ki, de felismerte, hogy az valójában a pénztáros kézírása, még ha azt próbálta is eltorzítani. Végül emiatt indítottak belső vizsgálatot a múzeumban, ami a kirúgását eredményezte. A nő bűnösségét videós bizonyítékok, más alkalmazottak beszámolója, egy munkatársának írt fenyegető sms is bizonyítja, valamint az, hogy
A 2019-es Picasso-kiállítás alatt napi 20-40 vészhelyzeti jegyet állítottak ki a múzeumban. Közvetett bizonyíték volt az is, hogy a számlájára nem kerültek három-négy számjegyű készpénzbefizetések, amikor éppen szabadságon volt, mint ahogy az alkalmazása előtti és utáni időszakban sem.
Az elítélt nem tudta megmagyarázni, hogy honnan keletkezett az extra bevétele, mint ahogy a magas utazási és ruházati kiadásaira se volt magyarázata. A nő – bár jogosítványa nincs – négy autót is vásárolt. – Másokat segített ki vele – állította a védelem.
Az ügyészség szerint a nő 2008-ban, hónapokkal azután, hogy szolgáltató cégen keresztül alkalmazni kezdték, kezdett sikkasztani, amit azután is folytatott, hogy négy évvel később a pénztárosok vezetőjévé léptették elő.
A nő védőügyvédje elismerte, hogy az általa sztornózott jegyek árát visszatartotta magának, de szerinte az ügyészség nem bizonyította, hogy a Fondation Beyeler jegybevételei kerültek a nő számlájára, mert a befizetéseket akár egy ismeretlen jótevő/mecénás is adományozhatta.
Az elsősorban modern művészeti alkotásokat bemutató Beyelerbe egy jegynek borsos ára van, 25 frank, átszámítva 10 ezer forint körül lehet bemenni (a Szépművészeti Múzeumba például körülbelül fele ennyibe kerülegy belépő). Tavaly hivatalosan – igaz, a jegyeladási procedúrát az eset óta szigorították – 364 ezer jegyet vásároltak, ezzel az intézmény Svájc leglátogatottabb múzeuma. Nem is csoda, hiszen most például egy Jean-Michel Basquiat-kiállítást nézhetnek meg a látogatók, tavaly pedig volt Goya-, Picasso– és Mondrian-tárlat is volt.
