Élő Nagyvilág

Fokozódnak a szárazföldi és légitámadások Kelet-Ukrajnában

YASUYOSHI CHIBA / AFP
YASUYOSHI CHIBA / AFP

A háború pénteki eseményeről szóló írásunkat itt olvashatja vissza.

Brit miniszterelnök: London hosszabb hatótávú fegyverekkel látja el Ukrajnát

Nagy-Britannia lesz az első ország a szövetségesek közül, amely hosszabb hatótávolságú fegyverekkel látja el Ukrajnát – mondta Rishi Sunak brit miniszterelnök szombaton, az 59. Müncheni Biztonsági Konferencián (MSC). Hozzátette: olyan új chartára is szükség lesz, amely elősegíti Ukrajna biztonságának védelmét az ukrán NATO-csatlakozásig hátralévő időben.

Sunak, akinek felszólalását a Downing Street ismertette, egyenes utalást tett ugyanakkor arra, hogy London a közeljövőben nem készül nyugati harci repülőgépek ukrajnai szállítására. Részletek nélkül úgy fogalmazott azonban: a brit kormány kész támogatni bármely más országot olyan repülőgépek átadásában, amelyeket Ukrajna már ma használni tud.

Rishi Sunak hozzátette: ki kell képezni ukrán pilótákat a legfejlettebb repülőgépek működtetésére, annak érdekében, hogy Ukrajnának hosszú távon is meglegyen a képessége biztonságának megvédésére.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a múlt héten előre be nem jelentett látogatást tett Nagy-Britanniában, és a londoni parlament két házának tagjai előtt elmondott beszédében korszerű harci repülőgépek szállítását kérte Nagy-Britanniától és a nyugati szövetségesektől.

A kérést a brit kormány érzékelhető tartózkodással fogadta, azzal érvelve, hogy Ukrajnának jelenleg a rövid távon hozzáférhető védelmi eszközök beszerzésére van a legnagyobb szüksége.

Nagy-Britannia a nyugati szövetségesek közül elsőként kezdte meg ukrán pilóták NATO-szabványoknak megfelelő kiképzését, de a Downing Street a brit kormányfő szombati beszédéhez kapcsolódva hangsúlyozta: ez a kiképzés arra irányul, hogy Ukrajna a NATO által meghonosított harcászati módszerekkel védhesse meg légterét a jövőben.

Rishi Sunak a szombati müncheni konferencián kijelentette: közösen kell segíteni Ukrajnát abban, hogy megvédhesse városait az orosz bombáktól és az iráni drónoktól, és ennek érdekében Nagy-Britannia lesz az első ország, amely hosszabb hatótávolságú fegyvereket szállít az ukrán hadseregnek.

Sunak kiemelte: olyan katonai stratégiára van szükség, amely döntő hadszíntéri fölényt biztosít Ukrajnának a háború megnyeréséhez, és olyan politikai stratégiára, amellyel a békét lehet megnyerni. A háború megnyeréséhez Ukrajnának még több tüzérségi eszközre, páncélozott járműre és a legfejlettebb légvédelmi rendszerekre van szüksége – mondta a brit miniszterelnök.

A Downing Street a beszéd ismertetéséhez fűzött tájékoztatásában felidézi, hogy a brit kormány tavaly 2,3 milliárd font (csaknem ezermilliárd forint) értékű katonai segélyt nyújtott Ukrajnának, és ennek keretében hárommillió egységnyi hadfelszerelés – köztük egy páncélosszázadnyi Challenger 2 harckocsi, kétszáz egyéb páncélos jármű, több mint tízezer páncéltörő rakéta és rakéta-sorozatvető rendszerek – átadására vállalt kötelezettséget.

Rishi Sunak a müncheni konferencián kijelentette: a nyugati szövetségesek együtt több felszerelést juttatnak Ukrajnának a következő néhány hónapban, mint amennyit a tavalyi év egészében szállítottak. Hozzátette ugyanakkor: a béke megnyeréséhez azt a nemzetközi rendet kell újjáépíteni, amelytől a világ kollektív biztonsága függ, és e feladat elsődleges pontja a nemzetközi jog érvényben tartása.

A brit kormányfő szerint a világnak el kell számoltatnia Oroszországot; át kell tekinteni például, hogy Moszkvát miként lehetne rászorítani a hozzájárulásra az ukrajnai újjáépítés költségeihez. Rishi Sunak szerint a biztonság hosszú távú fenntartásához szükséges új keretrendszert is létre kell hozni.

Oroszország a múltban is egymás után lépett fel olyan országok ellen, amelyekre nem terjed ki a NATO nyújtotta kollektív biztonság, és a nemzetközi közösség nem reagált kellő eréllyel ezekre az esetekre – hangsúlyozta a brit kormányfő. Idézte Jens Stoltenberg NATO-főtitkárt, aki kijelentette, hogy Ukrajna valamikor a NATO tagja lesz.

Hollandia bezárja szentpétervári konzulátusát

Hollandia bezárja szentpétervári konzulátusát és korlátozza az Oroszország hágai nagykövetségén dolgozó orosz diplomaták létszámát — jelentette be a holland kormány szombaton.

Oroszország titokban továbbra is hírszerző ügynököket próbál meg Hollandiába juttatni diplomáciai fedéssel. Ezt nem engedhetjük meg

– írta közleményében Wopke Hoekstra külügyminiszter.

Ugyanakkor Oroszország nem hajlandó vízumot kiadni azoknak a holland diplomatáknak, akik a szentpétervári konzulátuson vagy a moszkvai nagykövetségen dolgoznának

– tette hozzá a külügyminiszter.

Emiatt a holland kormány úgy döntött, hogy korlátozza az Oroszország hágai nagykövetségén dolgozók számát – jelentette ki Hoekstra.

Bizonyos számú orosz diplomatának két héten belül el kell hagynia az országot

– áll a külügyminisztérium közleményében, amely pontos számot nem közölt. A holland kormány elrendelte az amszterdami orosz kereskedelmi képviselet bezárását is.

Az ukrán házelnök reméli, hogy Kijev a nyáron meghívást kap a NATO-ba

Ukrajna reméli, hogy a legkorábban idén nyáron meghívást kap a NATO-csatlakozásra – közölte Ruszlan Sztefancsuk ukrán házelnök szombaton az ukrán televízióban.

Arra számítunk, hogy Ukrajna a vilniusi NATO-csúcson meghívást kap, és megkezdődik a csatlakozási folyamat a szövetséghez

–  mondta Sztefancsuk.

Sztefancsuk szerint a jelenleg folyó Müncheni Biztonságpolitikai Konferencia során már vitatják az Ukrajna NATO-ba történő meghívásával kapcsolatos kérdéseket.

A NATO-csúcsot a tervek szerint július 11-12-én tartják a litván fővárosban.

Az Ukrajna elleni orosz támadás kezdete után tartott tárgyalásokon Kijev közölte, hogy lemond az észak-atlanti szövetséghez való csatlakozáshoz fűzött reményeiről. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök azonban a megszállt ukrán területek formális orosz bekebelezése után gyorsított NATO-csatlakozási eljárást szorgalmazott.

Konasenkov: az orosz erők ismét elfoglaltak egy falut Harkiv megyében

A kelet-ukrajnai Harkiv megyében, ahol az orosz erők több hete folytatnak offenzívát, Kupjanszk felé nyomulva ismét elfogltlaták Hrianykivka falut – közölte szombaton Moszkvában Igor Konasenkov vezérőrnagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője.

Az oroszbarát „Donyecki Népköztársaság” parlamenti képviselője, Andrej Bajevszkij a Szoboljov Live televízióban szombaton kijelentette, hogy a Bahmutban lévő ukrán hadseregcsoport helyzete válságoshoz közel”, mert csak egyetlen ellátási útvonaluk maradt.

A donyecki szakadár terület vezetője, Denyisz Pusilin pedig egy Rosztov-na-Donuban tartott szemináriumon újságírók előtt kijelentette, hogy az orosz erők a Vuhledar északi részén lévő nyaralóövezetet ellenőrzik, de magában a városban nem folynak harcok.

Jevgenyij Balickij, a dél-ukrajnai Zaporizzsja megye orosz kézen lévő részének kormányzója szintén újságíróknak azt mondta, hogy a megye területének mintegy 62 százaléka van orosz kézen.

Rakétatámadás ért több ukrán várost

Kijev ukrán városok elleni orosz rakétatámadásról számolt be szombaton, több helyen áramkimaradás volt.

Andrij Jermak, az ukrán elnöki hivatal vezetője szombaton Kijevben közölte, hogy a rakétákat az orosz ellenőrzés alatt lévő területekről lőtték ki repülőgépek.

A károk megelőzése érdekében Kijevben és a környező térségben, valamint Dnyipróban és Odesszában leállították az áramszolgáltatást – közölt a DTEK áramszolgáltató.

A nyugat-ukrajnai Hmelnyickijben legalább két rakéta csapódott be. A dél-ukrajnai Mikolajiv megyében két rakétát észleltek – írta Telegram csatornáján Vitalij Kim, a megye kormányzója. Az ukrán hadsereg közlése szerint az orosz erők két Kalibr robotrepülőgépet lőttek ki a Fekete-tengeren állomásozó hadiflotta hajóiról.

Kamala Harris: Oroszország barbár és embertelen háborút folytat Ukrajna ellen

Oroszország barbár és embertelen háborút folytat Ukrajna ellen, nevében emberiesség elleni bűncselekményeket követnek el a megtámadott országban – jelentette ki Kamala Harris szombaton az 59. Müncheni Biztonsági Konferencián (MSC).

Az amerikai alelnök a világ legrangosabb nemzetközi biztonságpolitikai fórumán orosz fegyveresek által Ukrajnában elkövetett gyilkosságokról, kínzásokról, szexuális bűncselekményekről és ukrán állampolgárok Oroszországba áttelepítéséről gyűjtött adatokat ismertetve kiemelte, hogy Oroszország széles körű és rendszerszerű támadásokat intéz Ukrajna lakossága ellen.

Áttekintettük a bizonyítékokat, ismerjük a jogi előírásokat és nem kételkedünk abban, hogy emberiesség elleni bűncselekményekről van szó

– tette hozzá.

Az Egyesült Államok kormányának nevében azt mondom a bűncselekmények elkövetőinek és feletteseiknek vagy bűntársaiknak is, hogy felelősségre vonjuk önöket – húzta alá az alelnök, hozzátéve, hogy valamennyi ismert és ismeretlen áldozat ügyében igazságot kell szolgáltatni.

A demokrata politikus kijelentette, hogy hazájában pártpolitikai oldalakat átívelően egységes és szilárd Ukrajna támogatása, az Egyesült Államok így kitart Ukrajna mellett, ameddig csak szükséges.

Az Egyesült Államok a történelméből adódóan pontosan ismeri a függetlenség értékét, Vlagyimir Putyin orosz elnök így nagyon téved, ha kivárásra játszik. Az idő nem Putyinnak dolgozik – mondta Kamala Harris.

Felidézte, hogy egy éve, az előző MSC idején, amikor Washington már figyelmeztetett a készülő támadásra, sokan bizonytalanok voltak, nem tudták, hogyan reagálna a Nyugat, ha Oroszország valóban ráront szomszédjára.

Egy év elteltével azt látni, hogy Kijev nem esett el, Oroszország viszont meggyengült, a transzatlanti szövetség pedig erősebb, mint bármikor korábban – mutatott rá az amerikai alelnök.

Kiemelte, hogy hazájának nemcsak a közös értékek miatt fontos, hanem elsőrangú stratégiai érdeke is az Ukrajna elleni orosz támadás elhárítása, mert világszerte súlyos következményekhez vezetne, ha Moszkva járna sikerrel. Egyetlen ország sem lenne biztonságban, ha az orosz példa azt mutatná, hogy meg lehet sérteni bármelyik ország területi épségét és erőszakkal el lehet mozdítani a határokat – fejtette ki Kamala Harris.

Arról is szólt, hogy Washington aggodalommal szemléli Oroszország és Kína viszonyának alakulását. Az ukrajnai háború kezdete óta Moszkva elmélyítette kapcsolatát Pekinggel, pedig nem lehet támogatni egy olyan országot, amely ráront a szomszédjára. Kína minden ilyen lépése csak tovább ösztönözné az erőszakot, meghosszabbítaná az öldöklést és még inkább aláásná a kölcsönösen tisztelt szabályokon nyugvó nemzetközi rendet – mondta az amerikai alelnök.

NATO főtitkár: Ukrajna katonai támogatása a szövetség érdekét szolgálja

Vlagyimir Putyin orosz elnök „nem békére készül, hanem a háború folytatására”, mozgósít, egyre inkább hadigazdasággá állítja át az orosz gazdaságot, és építi a kapcsolatokat más autoriter államokkal, köztük Észak-Koreával és Iránnal, hogy biztosítsa a fegyverutánpótlást – idézi Jens Stoltenberget az 59. Müncheni Biztonsági Konferenciáról (MSC) az MTI. Ezért “meg kell adnunk Ukrajnának mindent, amire szüksége van a győzelemhez és ahhoz, hogy fennmaradjon független, szuverén európai országként”. Ugyanakkor egyesek aggódnak, hogy a támogatás a háború kiszélesedésének kockázatával jár, és bár valóban nincs „kockázat nélküli opció”, a legnagyobb veszély mégis az, hogy Oroszország győz Ukrajnában.

Az orosz győzelem ugyanis azt üzenné az autoriter vezetőknek, hogy erőszakkal elérhetik céljukat, ez pedig az egész világot veszélyesebbé, a NATO-t pedig sérülékennyé tenné. Ezért Ukrajna támogatása nemcsak helyes erkölcsileg, hanem a NATO érdekeit is szolgálja. Hangsúlyozta: Kína nagy figyelemmel követi a háború alakulását, és azt, hogy Oroszország milyen eredményre jut az erőszak alkalmazásával, ha pedig sikerrel jár, „holnap Ázsiában ismétlődhet meg, ami ma Európában történik”.

Peking „döntéseit és számításait” nagyban meghatározza az ukrajnai háború, ami azt jelenti, hogy az orosz támadás nem regionális, hanem globális biztonsági ügy. A NATO tervezett bővítésével kapcsolatban hozzátette: nem az a fontos, hogy Finnország és Svédország együtt vagy egymás után csatlakozik-e, hanem az, hogy minél hamarabb taggá váljon mindkét ország.

60-as évekbeli, páncélozatlan szállítóhelikopterekkel próbálnak védekezni az ukránok Bahmutnál

Egy rejtőzködő ukrán helikopteres osztagról közöl riportot a CNN.com: a lap újságírója a bahmuti front közelében töltött időt a Sikorsky Dandár néven emlegetett alakulattal, amelyek az ostromlott város védekezését igyekeznek támogatni, de erősen hátrányos alapállásból. A cikk szerint az egy évnyi háború után még mindig létező ukrán légierő megmaradt eszközei földön és levegőben a megszálló orosz hadsereg legfontosabb célpontjai. „Minket is meglep, hogy még itt vagyunk, de itt vagyunk, és sosem állunk le” – idézik az alakulat parancsnokhelyettesét.

A pilóták a lehető legalacsonyabban repülnek, hogy megnehezítsék a rájuk vadászó és akár 30 km távolságból indítható föld-levegő rakéták dolgát. Kapóra jönnek ehhez azok a pilóták, mint a cikkben szereplő két középkorú, évtizedes tapasztalattal rendelkező katona, akik a 2000-es évek elején libériai, Sierra Leone-i, dél-szudáni és kongói ENSZ-missziókban edződtek: a polgárháborús övezetekben tanultakat most a saját hazájukban kénytelenek bevetni. Teszik mindezt a 60-as évek technológiáját jelentő szovjet Mi-8 helikopterekkel, amelyeknek még csak páncélja sincsen, nem hogy tűzvezető rendszere, hiszen az ukránok szerelték fel rakétavetőkkel ezeket a szállítógépeket. Így aztán, mint a cikk fogalmaz, a szerencse és a tapasztalat keveréke, hogy összejön-e a találat – és mindezt csak később, drónok információi alapján tudják meg, mert tüzelés után a lehető leggyorsabb és leglaposabb útvonalon elhagyják a helyszínt, a front közelében kialakított átmeneti bázisaik rejteke felé.

Fokózódó nyomásról szólnak a hírek Ukrajnában

A kelet-ukrajnai Luhanszk tartomány kormányzója szerint az orosz erők szárazföldi és légi támadásai egyre csak fokozódnak.

Szerhij Hajdaj a helyi tévének adott nyilatkozatában a Kreminna melletti harcokról ezeket mondta:

Ma minden irányból kemény a helyzet. Folyamatosan próbálják áttörni védelmi vonalainkat.

Luhanszk egyike annak a két tartománynak a Donbász régióban, amelyet Oroszország részben már ellenőriz, de teljes mértékben el akar foglalni.

A Reuters arról számolt be, hogy Oroszország közölte, a csütörtöki, ukrajnai rakétacsapások elérték céljukat: a kijevi haderőt üzemanyaggal és lőszerrel ellátó létesítményeket találtak el.

Ukrajna 36 rakétáról számolt be, ebből állításuk szerint 16-ot lelőttek. Legnagyobb olajfinomítójukat, a közép-ukrajnai Kremencsukot az oroszok eltalálták.

Olvasói sztorik