Élő Nagyvilág

Orosz védelmi miniszter: Folytatjuk az atomfegyverek fejlesztését

MTI
MTI

Oklahomában kapnak kiképzést ukrán katonák a Patriot légelhárító rendszerek kezeléséhez

Az amerikai Oklahoma állam egyik támaszpontján kapnak kiképzést ukrán katonák a Patriot légelhárító rendszerek kezeléséhez – közölte kedden Pat Ryder, a Pentagon szóvivője.

A kiképzés a jövő héttel veszi kezdetét a Fort Sill bázison 90-100 ukrán katona részvételével. Az amerikai védelmi tárca szerint ez az egy üteg üzemeltetéséhez szükséges állomány.

A kiképzés, amely rendszerint hosszabb időt igényelne, most csak néhány hónapig fog tartani. Ryder szerint felgyorsítják a folyamatot, hogy a katonák minél hamarabb visszatérhessenek a frontra.

Fort Sillben működik az amerikai hadsereg egyik tüzérségi iskolája és ott tartják a Patriot kezeléséhez szükséges alapkiképzést is. A közepes hatótávolságú rakétarendszer egyebek között repülőgépek, drónok, manőverező robotrepülőgépek és rakéták megsemmisére alkalmas. Washington decemberben újabb, mintegy kétmilliárd dolláros katonai segélycsomagot jelentett be Ukrajna számára, ezen belül az első Patriot-üteg leszállítását.

Az ukrán külügyminiszter még több katonai támogatást vár Németországtól

Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter bízik abban, hogy országa még több katonai segítséget kap Németországtól – közölte maga a politikus a német kollégájával, Annalena Baerbocckal a kelet-ukrajnai Harkivban kedden tett látogatása után, írja az MTI.

A német diplomácia vezetője előre be nem jelentett látogatásra érkezett Harkivba.

Ez a város az orosz háború abszolút őrületének szimbóluma. Számomra fontos, hogy ne tévesszük szem elől Ukrajna helyét európai családunkban, még ezen a háborús télen sem

– idézte a Jevropejszka Pravda hírportál Baerbockot.

Kuleba a látogatás után a Twitteren közölte:

Annalena Baerbockkal ma ellátogattunk a háború sújtotta Harkivba, ahol Oroszország nagy szenvedést okozott. Harkiv ma már a sikeres ukrán ellentámadások jelképe, amely azt bizonyítja, hogy Ukrajna győzni fog, ha kellő támogatást kap a partnerektől. Nincs kétségem afelől, hogy további német katonai segítség fog érkezni.

Kreml: az ukránok elutasították a karácsonyi tűzszüneti ajánlatot

Cinikus és megmagyarázhatatlan volt Kijev és egyes nyugati vezetők reagálása a Moszkva által javasolt ortodox karácsonyi tűzszünetre – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője kedden újságíróknak.

Sajnálkozását fejezte ki, hogy az ukrán fél elutasította a tűzszüneti ajánlatot, amelynek üzenete Peszkov szerint tisztán humanitárius volt, és azt célozta, hogy azok a keresztények, akik január 7-én ünnepelték a karácsonyt, imádkozhassanak a templomokban.

Vlagyimir Putyin orosz elnök január 6-án éjféltől 36 órás tűzszünetet rendelt el a teljes frontvonalon. Moszkva szerint az orosz hadsereg ebben az időszakban csak viszonozta az ukrán fegyveres erők tüzét.

Peszkov arra figyelmeztetett, hogy az orosz vagyon elkobzására tett kísérletek ellentétesek a nemzetközi joggal, és hogy következményei lesznek minden olyan országra nézve, amely megpróbálja támogatni az elképzelést. A szóvivő a Bloomberg hírügynökség jelentését kommentálta, amely szerint Észtország január végéig tervet készül benyújtani az orosz vagyon elkobzására. Kaja Kallas miniszterelnök decemberben azt hangoztatta, hogy az uniós tagállamoknak folytatniuk kell a munkát a befagyasztott orosz eszközök felhasználása érdekében.

Egyértelmű, hogy az észt hatóságok kiválóan akarnak teljesíteni ezen a területen, és precedenst kívánnak teremteni. Bármilyen lépéseket is tesznek ez ügyben, azok a nemzetközi jog szempontjából teljesen érvénytelenek és jogellenesek lesznek. És minden bizonnyal következményük lesz azokra az országoknak nézve, amelyek bármilyen módon szolidárisak egy ilyen elképzeléssel

– mondta.

Peszkov nem erősítette meg az egyes Telegram-csatornák által terjesztett értesülést, amely szerint Dmitrij Medvegyev, az orosz biztonsági tanács elnökhelyettese Ukrajnáról tárgyalt Törökországban Victoria Nulanddal, az amerikai külügyminisztérium államtitkárával, és Kurt Volker volt Ukrajna-ügyi különmegbízottal. Megismételte korábbi intelmét, hogy hallgatóközönsége ne tulajdonítson túlságosan nagy jelentőséget Telegram-csatornáknak.

Nyikolaj Patrusev, az orosz biztonsági tanács titkára az Argumenti i Fakti című lapnak adott interjúja kedden megjelent részletében azt állította, hogy az Egyesült Államok hirtelen kivonulása Afganisztánból nagyrészt annak volt köszönhető, hogy Washingtonnak Ukrajnára kellett összpontosítania.

Mesterséges intelligenciára épít az orosz hadsereg

Bővülni fog 2023-ban az orosz hadsereg modern csapásmérő képességeinek arzenálja, felszerelése a legmagasabb színvonalú lesz, a csapatok irányítási rendszerét pedig mesterséges intelligencia-technológiák alkalmazásával fejlesztik – jelentette ki Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter a tárca keddi vezetői tanácskozásán.

Javítanunk kell az irányítás és kommunikáció rendszerén. Ennek érdekében aktívan fogjuk alkalmazni a mesterséges intelligencia-technológiákat

– hangoztatta Sojgu a telekonferencián.

Elmondta, hogy a védelmi minisztérium idén a légi- és űrerők – egyebek között a vadászgépek, bombázók és drónok – harci képességeinek javítását, valamint a nukleáris triád fejlesztését is tervezi.

A legelső terveink között szerepel a modern csapásmérő képességek arzenáljának bővítése. Ugyanilyen fontos feladat a személyi állomány felszerelésének és taktikai apparátusának mielőbbi korszerűsítése a legmagasabb szintre. Mindennek, amire egy katonának szüksége van, modernnek, kényelmesnek és megbízhatónak kell lennie

– mondta.

Szergej Sojgu a katonai sorozóirodák munkájának, valamint a polgári és területvédelem rendszerének digitalizálását is beharangozta.

„Folyamatosan elemeznünk és rendszereznünk kell csapataink ukrajnai és szíriai akcióinak tapasztalatait, és fel kell használnunk azokat a személyzeti képzési programok és a katonai felszerelésekkel kapcsolatos tervek kidolgozásához. A csapataink által szerzett tapasztalatoknak kell képezniük  a harci kiképzés feljavításának alapját” – mondta a miniszter.

A védelmi tárcára hivatkozó keddi orosz sajtójelentések szerint Alekszandr Lapin vezérezredes veszi át az orosz szárazföldi erők vezérkarának irányítását. Az 58 éves, Szíriában harci tapasztalatokat szerzett Lapin 2017-től a központi orosz katonai körzet, majd a háború kezdetétől október végéig az ukrajnai “különleges hadműveletben” részt vevő orosz egységek központi hadarejének parancsnoka volt. A Lisicsanszkért folytatott harcokért július 4-én megkapta az Oroszország Hőse címet, ám Ramzan Kadirov októberben élesen bírálta a tábornokot, őt hibáztatva az akkori orosz harctéri kudarcokért.

Herszont lövik az oroszok

Az orosz erők kedden ismét tüzet nyitottak a dél-ukrajnai Herszon városára, az eddigi információk alapján egy helyi lakos sérült meg – közölte Jaroszlav Janusevics, a megye kormányzója.

Hozzátette, hogy találat ért egy helyi oktatási intézményt is. A mostanit megelőzően hétfő este nyitottak tüzet az orosz erők a megyeszékhelyre – emlékeztetett az Ukrajinszka Pravda hírportál. Találat ért egy családi házat, amelyben tűz ütött ki, egy ember életét vesztette.

Janusevics egy korábbi Telegram-üzenetében közölte, hogy hétfőn az orosz erők 46 alkalommal lőtték a megye területét harckocsikkal, rakéta-sorozatvetőkkel és aknavetőkkel, illetve egyéb tüzérségi fegyverekkel, két civil vesztette életét és kettő sérült meg.

Szerhij Cserevatij, a keleti országrészben harcoló ukrán alakulatok szóvivője egy tévéműsorban elmondta, hogy az elmúlt napban az oroszok 86-szor nyitottak tüzet a Donyeck megyei Szoledar városra és peremvidékére különböző tüzérségi fegyverekkel. Szavai szerint Szoledar lerohanásának fő módszere, amelyhez az ellenség most folyamodik, a rakéta-sorozatvetők és az ágyútüzérség alkalmazása és ezek támogatásával a gyalogság kis csoportjainak előretörése.

Közölte, hogy az orosz erők óriási veszteségeket szenvednek el, de továbbra is próbálnak előrenyomulni a város felé.

Nyolcmillió ukrán menekült el hazájából a háború kezdete óta

Csaknem ötmillió belső menekültet regisztráltak Ukrajnában hivatalosan a tavaly kitört háború kezdete óta – írja a Korrespondent. A Reintegráció Minisztérium legfrissebb jelentése szerint

4 867 106 személy ukrán menekült lakóhelyéről az ország egy biztonságosabb régiójába.

Ám megjegyzik, hogy a valós adat ennél is magasabb lehet, a becslések szerint meghaladhatja a hétmilliót a belső menekültek száma. Az Európai Unió területén több mint négymillió ukrán regisztrált ideiglenes védelemre. Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának Hivatala szerint a háború kezdete óta csaknem 8 millió ember érkezett Ukrajnából Európába.

Élet-halál harc van Szoledar és Artemivszk városában

Szoledar és Artemivszk (Bahmut) orosz bevételéért súlyos harcok folynak az Ukrajnától elcsatolt donyecki régió tisztségviselőinek keddi nyilatkozatai szerint.

Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a keddi hadijelentést ismertetve közölte, hogy Donyeck térségében az orosz hadsereg az offenzíva során az ukrán fegyveres erők 57. és 59. gépesített lövészdandárjának egységeire mért vereséget, megsemmisítve mintegy félszáz katonát, egy harckocsit, két páncélozott harcjárművet és négy egyéb járművet.

Gyenyisz Pusilin, az Ukrajnától elcsatolt Donyecki Népköztársaság megbízott vezetője a Pervij Kanal állami tévécsatornának nyilatkozva azt mondta, hogy Szoledar nagyon közel áll a felszabadításhoz, ugyanakkor elismerte, hogy ezért nagyon nagy árat kell fizetni és az ukrán helyőrség a veszteségekkel nem számolva tanúsít ellenállást.

Jan Gagin, a donyecki régió vezetőjének tanácsadója a Rosszija 1 tévécsatornán arról beszélt, hogy Artemivszk felszabadítása

ha nem a közeli órákban, akkor a közeli napokban várható.

Jevgenyij Prigozsin, a Wagner orosz zsoldoscsoport alapítója kijelentette, hogy az ukrán hadsereg bátran harcol Bahmutért és Szoledarért és cáfolta azokat a kijelentéseket, amelyek szerint az ukrán katonák tömegesen dezertálnának. Prigozsin szerint – akinek nyilatkozatát a sajtószolgálata osztotta meg Telegramon -, a két városért véres és nehéz harcok folynak.

Hadköteleseket akartak Magyarországra átcsempészni

A szervezéssel három kárpátaljai férfit gyanúsítanak – írja a Kárpátinfo.net a megyei ügyészségre hivatkozva. Az embercsempészek a hadköteles férfiakat illegálisan, a zöldhatáron juttatták volna át Magyarországra. Az akciót egy munkácsi férfi szervezte, az információkat egy huszti, a hadköteleseket egy beregszászi gyanúsított szállította. Ő vitte Hetyen határába a férfiakat, akiknek ott kellett volna átlépni az ukrán-magyar államhatárt. Mivel a szervező legálisan is el tudott jutni Magyarországra, a 12 ezer dollárt itt vette volna át. Az embercsempészek, óvadék fejében, szabadlábon védekezhetnek, ha bűnösnek találják őket, háromtól öt évig terjedő szabadságvesztésre számíthatnak.

A NATO főtitkára szerint Putyin nem tudta megosztani a Nyugatot

Vlagyimir Putyin orosz elnök kudarcot vallott a nyugati szövetségesek megosztására tett kísérleteivel az ukrajnai konfliktusban – jelentette ki Jens Stoltenberg NATO-főtitkár Brüsszelben, a katonai szövetség és az Európai Unió közötti együttműködési megállapodás aláírását követően kedden.

Stoltenberg, a NATO brüsszeli székházában tartott sajtótájékoztatón közölte, a NATO és az EU egységesebb, mint valaha az Ukrajnának nyújtott és nyújtani tervezett támogatást illetően. A felek tovább tervezik növelni a megtámadott ország támogatását.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke azt hangsúlyozta, hogy az EU fokozni fogja a Kremlre nehezedő nyomást az ukrajnai háború miatt bevezetett szankciók fenntartása és a megerősítése által.

Charles Michel, az Európai Tanács elnöke arról beszélt, hogy az aláírt megállapodás erősíti az európai biztonságot, az EU elkötelezett amellett, hogy többet költsön megőrzésére.

(MTI)

Örményország nem rendezi meg az oroszokkal közös hadgyakorlatot

Az örmény védelmi minisztérium arról tájékoztatta a több szovjet utódállamot tömörítő Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetét (ODKB), hogy „nem célszerű” idén a kaukázusi országban a védelmi szövetség hadgyakorlatát megtartani – közölte kedden Nikol Pasinján örmény miniszterelnök jereváni sajtóértekezletén.

Az örmény védelmi miniszter levélben arról tájékoztatta ODKB-beli kollégáit, hogy a jelenlegi helyzetben nem célszerű hadgyakorlatot tartani a szervezet részvételével. Ezt a hadgyakorlatot, legalábbis idén, Örményországban nem rendezzük meg

– mondta az örmény miniszterelnök az Interfax orosz hírügynökség jelentése szerint.

Az orosz védelmi minisztérium január elsején jelentette be, hogy az ODKB 2023-ban Örményország területén közös békefenntartói hadgyakorlatot rendez „Megingathatatlan testvériség 2023″ fedőnéven. Az ODKB-nak hat szovjet utódállam, Oroszország, Fehéroroszország, Kazahsztán, Kirgizisztán, Tádzsikisztán és Örményország tagja.

Tavaly november 23-án az örmény miniszterelnök megtagadta az ODKB legfőbb szerve, a Kollektív Biztonsági Tanács (SZKB) nyilatkozattervezetének aláírását. Nikol Pasinján szerint a dokumentum nem volt megfelelően kidolgozott.

Javasolta, hogy az SZKB hozzon döntést „az azerbajdzsáni féllel folytatott politikai-diplomáciai munka felgyorsításáról annak érdekében, hogy haladéktalanul és feltételek nélkül vonják ki az azerbajdzsáni fegyveres erőket az Örmény Köztársaság szuverén területéről”.

Tavaly szeptemberben Örményország elutasította a részvételt az ODKB kazahsztáni hadgyakorlatán az Azerbajdzsánnal kialakult határkonfliktusra hivatkozva.

2022-ben a régi keletű örmény-azeri viszály többször kiéleződött. A felek egymást vádolták a határon ismétlődő tüzérségi támadásokkal. December 12-én magukat környezetvédelmi aktivistáknak kiadó azerbajdzsáni aktivisták lezárták a Lacini-folyosót, az egyetlen összeköttetést Örményország és a magát Azerbajdzsántól függetlennek nyilvánító örmény többségű enklávé, Hegyi-Karabah között. Az örmény hatóságok tétlenséggel vádolták a folyosót biztosító orosz békefenntartókat. A moszkvai külügyminisztérium elfogadhatatlannak nevezte a bírálatokat. December 30-án Örményország az ENSZ hágai székhelyű Nemzetközi Bíróságához fordult, hogy kötelezze Azerbajdzsánt a Lacini-folyosó blokádjának megszüntetésére.

(MTI)

Orosz védelmi miniszter: folytatjuk az atomfegyverek fejlesztését

Oroszország folytatja az atomfegyverek fejlesztését – jelentette ki kedden Szergej Sojgu védelmi miniszter. Moszkva tovább építi a ballisztikus rakétákból, tengeralattjárókból és stratégiai bombázókból álló nukleáris hármasát – írja a Reuters. Shoigu szerint a „nukleáris pajzs” államuk szuverenitásának és területi integritásának fő biztosítéka.

A holland médiahatóság műsorszolgáltatási engedélyt adott a Dozsgy orosz tévécsatornának

A holland médiahatóság öt évre szóló műsorszolgáltatási engedélyt hagyott jóvá a Dozsgy független orosz televíziós csatornának, miután Lettországban decemberben visszavonták a csatorna engedélyét – derült ki a testület honlapján kedden közzétett közleményből.

Az orosz hatóságok tavaly márciusban korlátozták a Dozsgy adásaihoz való hozzáférést az Ukrajna ellen indított háborúról szóló tudósításaik miatt, arra hivatkozva, hogy a csatorna „szándékosan hamis információkat terjeszt az orosz katonai személyzet tevékenységéről, valamint szélsőséges tevékenységre és erőszakra uszít”. Mindez az orosz törvények értelmében tilos és büntetendő.

A Dozsgy Lettországban tavaly júniusban újraindította műsorait, azonban a lett médiahatóság decemberben a műsorszolgáltatási engedély visszavonása mellett döntött, mivel úgy ítélte, meg, hogy a csatorna „fenyegeti a nemzetbiztonságot és a közrendet.” A médiumot azzal vádolták, hogy olyan tartalmakat sugároz, amelyek Moszkva ukrajnai műveleteit támogatják. Ugyancsak decemberben a lett szabályozó hatóság 10 ezer eurós bírságot szabott ki a csatornára, mert olyan térképet mutatott be, amelyen a megszállt Krím félsziget Oroszország területének részeként szerepelt. A Dozsgyot elmarasztalták továbbá amiatt is, hogy az orosz hadsereget „a mi hadseregünknek” nevezte egyik műsorában, amelyben a műsorvezető a többi között arról beszélt, hogyan lehetne a frissen besorozott orosz katonákat ellátmánnyal segíteni.

Georgia nem adja vissza Ukrajnának a korábban megvásárolt légvédelmi rendszert

Georgia nem adja vissza Ukrajnának a Buk légvédelmi rakétarendszereket, mert 2008-ban megvásárolta, nem pedig ingyen kapta őket – közölte kedden a tbiliszi védelmi minisztérium.

A Jevropejszkaja Pravda hírportál ukrán kiadása hétfőn közölte Andrij Kaszjanov, Ukrajna georgiai ügyvivője cikkét: a diplomata arról tájékoztatott, hogy Kijev azoknak a Buk rakétarendszereknek a visszaadását kérte, melyeket Kijev 2008-ban adott Tbiliszinek. Kaszjanov szerint Kijev azoknak a Javelin páncéltörő rakétarendszereknek átadását is kérte Tbiliszitől, amiket Georgia az Egyesült Államoktól kapott. Az ukrán diplomata szerint Washington hozzájárulását adta ehhez, és kész ellátni Georgiát korszerűbb rakétarendszerekkel.

Nem felel meg a valóságnak, hogy Ukrajna térítésmentesen adta át Georgiának a Buk rendszereket. A védelmi minisztérium 2007-ben többmilliós adásvétel útján szerezte be őket. Ez titkos szerződés volt, amelynek konkrét részletei nem állnak rendelkezésünkre

– áll a georgiai védelmi minisztérium közleményében.

Kaszjanov tavaly december elején azt is közölte, hogy Kijev többször kérte Tbiliszit, adjon neki katonai vagy kettős rendeltetésű technikát, de kéréseit a georgiai fél figyelmen kívül hagyta. Az ukrán diplomata szerint Ukrajna elektromos generátorokat is kért Georgiától. December végén a tbiliszi kormány 25 elektromos generátort vásárolt, és ezeket átadta Ukrajnának.

(MTI)

Orosz hadihajó gyakorlatozik a Norvég-tengeren

A norvég védelmi minisztérium közlése szerint orosz hadihajó tart gyakorlatot a Norvég-tengeren. Vlagyimir Putyin a múlt héten küldte a hajót az Atlanti-óceánra. A Reuters cikke szerint a gyakorlat üzenete egyértelműen az, hogy Oroszország nem hátrál meg az ukrajnai háborúban.

Közben az ukrán hatóságok azt közölték, hogy az elmúlt 24 órában 710 orosz katona halt meg. Az ukrajnai hatóságok 112 470-re teszik az orosz áldozatok számát.

Az oroszok Soledar nagy része felett már átvették az irányítást

A brit védelmi minisztérium szerint Oroszország Soledar nagy része felett már átvette az irányítást -írja a The Guardian. A minisztérium közleményében hozzáteszi: nem valószínű, hogy az oroszok a közeljövőben teljesen körbe tudják venni  a várost, mert az ukrán erők stabil védelmi vonalakat tartanak fenn, és ellenőrzik az utánpótlási útvonalakat. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök úgy fogalmaz, hogy Bahmut és Soledar kitart a pusztítással ellenére, de hozzátette, hogy már egyetlen fal sem maradt állva a városokban. Ukrán tisztviselők, Valerij Zaluzsnyij tábornok vezetésével közben arra figyelmeztettek, hogy Oroszország újabb csapatokat készít fel egy új, jelentős offenzívához, valószínűleg a főváros Kijev ellen.

Olvasói sztorik