Élő Nagyvilág

Ukrajna egymillió katonával foglalná vissza a déli területeket

AFP
AFP
  • Ukrajna egymillió katonával akarja visszafoglalni a déli területeket.
  • 6,7 millió ukrajnai menekült érkezett az Európai Unióba.
  • Ukrajna 1,7 milliárd dollár pénzügyi segélyt kap.
  • Irán drónokat küld Oroszországnak.
  • Csasziv Jar városában 34-en haltak meg egy orosz rakétatámadásban.
  • Hétfő élő közvetítésünk itt visszaolvasható.

Tűpontos tüzérségükkel dicsekednek az ukránok

Az ukrán erők újabb orosz lőszerraktárra mértek csapást kedden a java részben orosz megszállás alatt lévő déli Herszon megyében – közölte kedden az ukrán fegyveres erők déli parancsnoksága a Facebookon. A Nova Kahovkában lévő orosz bázis elleni támadás után a Csarivnében lévő lőszerraktár ellen hajtott végre az ukrán hadsereg célzott támadást.

Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) arról számolt be, hogy egy lehallgatott telefonbeszélgetés alapján az ukrán tüzérség az oroszok szerint igen pontosan talál célba. Az SZBU állítása szerint a hangfelvételen egy orosz felderítő század parancsnoka panaszkodik egy barátjának, hogy alig bírják tartani pozíciójukat a harkivi régióban lévő Dovhenyke faluban. Szavai szerint ugyanis az ukránok hatékonyan használnak drónokat légi felderítésre, majd pontos célzással lövik ki az orosz haditechnikai eszközöket.

A kijevi vezérkar a Facebookon az UNIAN ukrán hírügynökség szerint arról adott hírt, hogy újabb magas rangú orosz katonatisztek estek el Ukrajnában: három ezredesi rangú katona, egy gépesített lövészalakulat parancsnoka és két helyettese.

Közben az ukrán katasztrófavédelmi szolgálat Donyeck megyei részlege közölte, hogy már 43 holttestet emeltek ki Csasziv Jar településen annak az ötszintes lakóháznak a romjai alól, amelyet vasárnap ért orosz rakétatalálat. Az elhunytak között van egy kilenc év körüli kisfiú. Kilenc sérültet mentettek ki élve a romok alól. Eddig több mint 420 tonna megsemmisült házelemet takarítottak el, illetve szedtek szét, de a munkálatok még tartanak. (MTI)

Szedi a sátorfáját a LEGO is Oroszországban

Határozatlan időre leállítja oroszországi tevékenységé a dán LEGO játékgyártó, a „folytatólagos kiterjedt fennakadásokra” hivatkozva – írja a BBC News. Márciusban ugyan már közölte, nem szállít Oroszországba, de üzletei annak ellenére nyitva maradtak, hogy sok nyugati cég távozott. A LEGO nem említi közleményében az ukrajnai háborút, de azt igen, hogy az elbocsátott dolgozókat támogatják némi pénzzel.

A dán cég szeret lábujjhegyen járni a geopolitikai ingoványban, egyszer például a kormányával kritikus kínai képzőművésznek Aj Vejvejnek nem szállítottak le egy nagy adag építőkockát. Aj bebörtönzött vagy száműzött aktivisták, ellenzéki figurák képét akarta kirakni legóból, de a cég közölte vele, mindenféle politikai, vallási, faji, obszcén vagy lejárató utalgatást elutasít. A felháborodás hatására a LEGO változtatott ezen elvén.

1,7 milliárd amerikai dollár áramlik Ukrajnába

Újabb 1,7 milliárd dolláros segélyt jelentett be az amerikai vezetés – közölte tweetjében az AFP francia hírügynökség. A Reuters szerint ezt Denisz Smihal ukrán miniszterelnök meg is köszönte minden adakozónak (a pénzügyi csomagban nemcsak amerikai pénz van, nemzetközi összefogás és adakozás eredménye ez).

Fehér Ház: Irán több száz drónt küldhet Oroszországnak

Az Egyesült Államok úgy tudja, hogy Irán több száz drónt küldhet Oroszországnak, köztük olyanokat, amelyek fegyverrel is felszerelhetők – mondta el Jake Sullivan amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó helyi idő szerint hétfőn.

Sullivan hozzátette: az Egyesült Államok információi alapján Irán már július közepétől megkezdheti az orosz erők kiképzését ezeknek a drónoknak a használatára.

Nasszer Kanaáni iráni külügyi szóvivő visszautasította az amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó kijelentéseit. Aláhúzta: az iszlám köztársaság a diplomáciai megoldás híve, bár megérti Oroszország NATO-val kapcsolatos aggodalmait. Egyúttal rámutatott: Irán és Oroszország technológiai együttműködése jóval az ukrajnai háború előtt kezdődött.

Irán hivatalosan semleges álláspontot képvisel az ukrajnai konfliktusban, bár a teheráni kormány szimpatizál a moszkvai vezetéssel. Az iszlám köztársaság szorosabbra fűzte kapcsolatait Oroszországgal, miután az Egyesült Államok 2018-ban egyoldalúan felmondta a bécsi atomalkut.

Vlagyimir Putyin orosz elnök jövő kedden Iránba utazik, ahol Ebrahim Raiszi iráni elnökön kívül Recep Tayyip Erdogan török államfővel is találkozik – mondta el Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője kedden.

Törökország közvetítő szerepet tölt be az ukrajnai konfliktusban. Bár Ankara elítélte az orosz támadást, eddig tartózkodott a szankcióktól, miközben Bayraktar drónokat küld Ukrajnának.

Szlovén miniszterelnök: Átvészelhető orosz gáz nélkül is a tél

Nagy kihívás, de teljesíthető cél a tél átvészelése orosz gáz nélkül – jelentette ki kedden Berlinben Robert Golob szlovén miniszterelnök, miután megbeszélését folytatott Olaf Scholz német kancellárral.

A két kormányfő az orosz gázszállítások csökkentése révén kialakult energiaválságról, valamint a Németország és Szlovénia közti együttműködésről tárgyalt.

Mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy csökkentsük a kiszolgáltatottságot az energiaszállítások terén

– hangsúlyozta a német kormányfő. Scholz ezen kívül elmondta, különösen fontos „törekednünk arra, hogy megújuló energiával tudjuk ellátni magunkat”.

Golob ehhez hozzátette, hogy az olaj- és gázellátásra kidolgozott megoldásokat az európai uniós közösségen belül kell keresni. A szlovén miniszterelnök szerint ugyanis az EU tagországok között vannak olyan kihasználatlan lehetőségek, amelyek lehetővé tennék, hogy kellő takarékossággal orosz gáz és „kényszerkorlátozások” nélkül vészeljük át a telet.

A német kancellár Robert Golobbal közös sajtótájékoztatóján beszámolt róla, hogy a találkozón részletesen tárgyaltak a szél- és a napenergia szerepéről. A szlovén kormányfő ezzel összefüggésben kifejtette, hogy a kontinens északi részén lévő szelet össze lehetne kötni a déli térség napsütésével. Ezzel nem csak „zöld fordulatot” idézhetnének elő Európában – fogalmazott a szlovén kormányfő –, hanem „stabil és egységes európai rendszert hozhatnánk létre” az energiatermelés terén.

Robert Golobot májusban választottak meg Szlovénia miniszterelnökévé, a keddi berlini találkozó az első külföldi kétoldalú tárgyalása volt.

Tölgypajzsos Thorin fegyverét kapták meg az ukránok

Litvániában mostanság eléggé felkapott lett, hogy a nagy oroszellenes felbuzdulásban a közemberek adakozásaiból vásárolnak hasznos fegyvereket az ukrán haderőnek. Andrius Tapinas litván újságíró tette ki a Twitterére, hogy ismét sikerül ilyen holmit küldeni a háború dúlta országba. Közel 1,1 millió euró értékben vettek drónok ellen használható fegyvereket és kapcsolódó radarrendszert, amivel már 5 kilométer távolságból kiszúrhatók a közelítő orosz drónok. Ez elég hasznos, a háború jelentős hadszíntere az égben zajlik a drónok közt.

És hogy hogy jön ide J. R. R. Tolkien A hobbit című regényéből Tölgypajzsos Thorin, a törpök egyik nagy vezére? Úgy, hogy a litvánok az Orcrist nevet adták a fegyverrendszernek, a név pedig a tolkieni mitológiából ered, ez volt az Orkölő, Thorin kardja. A név oka, hogy a háború eleje óta orkoknak becézik az ukránok az oroszokat, ez pedig nem bók: az ork Tolkiennél egy eltorzult, gonosz létforma. (Nexta)

Egymilliárd eurót az az EU Ukrajnának

Az uniós tagországok pénzügyminisztereinek tanácsa (Ecofin) kedden egymilliárd eurós támogatást hagyott jóvá Ukrajnának, hogy az ország fedezni tudja legsürgetőbb finanszírozási igényeit, az ukrán állam el tudja látni elengedhetetlen funkcióit. A kedvező feltételekkel nyújtott, hosszú lejáratú hitelt egy részletben fizetik ki. Előfeltétele, hogy Ukrajna tiszteletben tartsa a demokratikus mechanizmusokat. A folyósítás előtt az EU-val egyetértési megállapodást kell kötnie, amely kiterjed a források felhasználásával kapcsolatos fokozott átláthatóságra, jelentéstételre. Az MTI idézte a pénzügyi tanácsot, amely szerint a támogatás tovább fogja csökkenteni az Ukrajnára háruló pénzügyi terheket, hozzájárul az ukrán államadósság fenntarthatóságának javításához.

Az oroszok eddig 348 gyereket öltek meg 

Az Oroszország által indított háborúban eddig a hivatalos adatok szerint legalább 348 gyermek vesztette életét, és több mint 650-en szereztek különböző súlyosságú sérüléseket a harcok miatt. Az ukrán főügyészség sajtószolgálata jelezte, ezek a dokumentált, nem végleges adatok. Ukrajnában 2121 oktatási intézmény rongálódott meg az orosz bombázásokban, ágyúzásokban, ezek közül 216 teljesen megsemmisült – írja a Kárpátinfo.net.

Rakétatámadás ért egy lőszerraktárt, többen meghaltak

Rakétatámadási intéztek kedd hajnalban az ukrán erők a dél-ukrajnai Herszon régióban lévő, oroszok által ellenőrzött Nova Kahovka város térségében, legalább hét ember meghalt és 70 megsebesült – írja az MTI. Az odesszai ukrán közigazgatás szóvivője arról számolt be, hogy megsemmisítettek egy orosz lőszerraktárt a városban.

A közösségi médiában közzétett felvételek szerint sűrű füst lepte el a területet, az éjszakai égbolton pedig hatalmas tűzgolyó jelent meg. Az utcákon szétszórt törmelék és kiégett épületek látszottak. A TASZSZ orosz hírügynökség idézte Vlagyimir Leontyijevet, az Oroszország által beiktatott kahovkai kerületi katonai-polgári közigazgatás vezetőjét, aki szerint sokan vannak a még romok között is. A sebesülteket kórházba szállítják, de közülük is sokan a lakásaikban és házaikban rekedtek – tette hozzá.

Fehér Ház: Irán harci drónokat akar szállítani Putyinéknak

Irán azt tervezi, hogy több száz harci drónt szállít Oroszországnak, hogy azokat Putyinék Ukrajnában felhasználhassák – állítja egy magas rangú amerikai tisztviselő. Jake Sullivan, a Fehér Ház nemzetbiztonsági tanácsadója szerint Irán arra is készül, hogy kiképezze az orosz erőket ezeknek a drónoknak a használatára. A kiképzések állítólag már július elején elkezdődnek. Sullivan szerint az nem világos, hogy Irán szállított-e már bármilyen drónt Oroszországnak.

(via The Guardian)

Már 34 halottja van a Csasziv Jar-i rakétatámadásnak

Már 34 halálos áldozata van a kelet-ukrajnai Csasziv Jar városának lakónegyedeit ért rakétatámadásnak, írja a Guardian. A halottak között egy gyermek is van. A hatóságok kilenc további sérültről tudnak. A mentés jelenleg is tart, a tájékoztatás szerint eddig körülbelül a törmelékek 70 százalékát takarították el.

6,7 millió ukrajnai menekült érkezett az Európai Unióba

Az Ukrajna elleni orosz katonai támadás utáni több mint négy hónap alatt 6,7 millió ukrajnai menekült érkezett az Európai Unióba, közülük azonban mintegy 3 millióan már visszatértek Ukrajnába – jelentette ki Ylva Johansson, az Európai Bizottság belügyi biztosa hétfőn Prágában. Lakosságarányosan a legtöbb ukrajnai menekültet Csehország, Lengyelország és Észtország fogadta be. Vít Rakusan cseh belügyminiszter kijelentette, hogy a menekülteket nyilvántartó egységes uniós regisztrációs rendszer jelenleg már működik. Csehországba eddig mintegy 390 ezer ukrajnai menekült érkezett, és közülük mintegy 300 ezer továbbra is az országban tartózkodik.

Johansson szerint az ukrajnai menekültek közül mintegy 3,7 millió személy kért ideiglenes védelmet az uniós országokban.

Mások is itt maradtak, de nem kértek védelmet, mert azt tervezik, hogy visszatérnek Ukrajnába. Olyan esetek is vannak, amikor a menekültek két országban is védelmet kértek. Tehát nehéz pontos számokat mondani

– fejtette ki az európai biztos. Jelenleg mintegy 3,2-3,7 millió ukrajnai menekült tartózkodik az Európai Unió területén.

Egy millió katonával foglalnák vissza a déli területeket

Ukrajna elnöke, Volodimir Zelenszkij arra kérte a katonai vezetőket, hogy dolgozzanak ki terveket egy „ egy milliós”, nyugati fegyverekkel felszerelt katonai csapat összegyűjtésére, hogy visszafoglalhassák Ukrajna déli területét Oroszországtól – közölte az ország védelmi minisztere. Zelenszkij utasította katonáit, hogy szerezzék vissza a Fekete-tenger partja körül elfoglalt területeket, amelyek létfontosságúak az ország gazdasága számára – mondta Olekszij Reznikov a Timesnak adott interjújában.

(The Guardian) 

Olvasói sztorik