Polgári célpontokat ért halálos rakétatámadás Harkivban

A török ​​elnök hétfőn ukrán hivatali partnerével is telefonbeszélgetést folytatott – derült ki nem sokkal azután, hogy a török állami hírügynökség beszámolt Vlagyimir Putyin és Recep Tayyip Erdogan telefonos egyeztetéséről.

Erdogan azt mondta Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknek, hogy Törökország békét akar Ukrajnában, és aktívan dolgozik azon, hogy a háború miatt beragadt ukrán gabona az ENSZ javaslatának megfelelően kijusson a világpiacra – olvasható a török elnöki hivatal közleményében.

Ukrán illetékesek szerint eddig több mint 20 millió tonna gabona rekedt Ukrajnában a fekete-tengeri kikötők orosz blokádja miatt.

A török elnökkel való egyeztetésről Zelenszkij ukrán elnök is beszámolt a Twitteren.

Held talks with 🇹🇷 President @RTErdogan. Thanked for condolences over new civilian victims of the Russian aggression. We appreciate 🇹🇷 support. Discussed the importance of unblocking 🇺🇦 ports and resuming grain exports. We must also prevent Russia from taking our grain from TOT.

— Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) July 11, 2022

Hétfőn megkezdték az orosz gázt Németországba szállító legnagyobb gázvezeték, az Északi Áramlat I. éves karbantartását. A gázszállítás ezen a vonalon így várhatóan tíz napra leáll, de európai kormányok és vállalatok attól tartanak, hogy az ukrajnai háború miatt a leállást az oroszok akár meg is hosszabbíthatják.

Az Északi Áramlat 1 vezeték évente 55 milliárd köbméter gázt szállít Oroszországból Németországba a Balti-tenger alatt. A karbantartás papírforma szerint július 11-től 21-ig tart.

Az üzemeltető Nord Stream AG megerősítette, hogy a leállás a tervek szerint reggel hatkor kezdődött, és a gázáramlás néhány órával később nullára csökken.

A múlt hónapban Oroszország a csővezeték teljes kapacitásának 40 százalékára csökkentette a forgalmat, a német Siemens Energy által Kanadában karbantartott berendezések késedelmes visszatérésére hivatkozva.

Robert Habeck német gazdasági miniszter szerint Németországnak szembe kell néznie azzal a lehetőséggel, hogy Oroszország a tervezett karbantartási időszakon túl felfüggeszti a gázáramlást az Északi Áramlat 1-en keresztül.

Németország és Csehország hétfőn közös nyilatkozatot írt alá, amelyben vállalják, hogy leküzdik az orosz fosszilis tüzelőanyagoktól való függőséget, és felgyorsítják az alacsony széndioxid-kibocsátású energiára való átállást, mivel a csökkenő orosz gázimport veszélyezteti az ellátás biztonságát Európa-szerte.

Az ukrajna leggazdagabb embereként ismert, Rinat Ahmetov hétfőn bejelentette, hogy befektetési cége elhagyja a médiaüzletágat, hogy megfeleljen az oligarchák befolyását csökkentő, tavaly elfogadott új ukrán jogszabályoknak.

Ahmetov a Reutersnek küldött nyilatkozatában azt írta, hogy a Media Group Ukraine átadja az államnak a televíziós és print licenceit az ukrán államnak, és megszünteti az online médiáját.

Ahmetov azt is közölte, hogy befektetési cége képtelen piaci feltételek között értékesíteni médiaüzletágát az orosz ukrajnai háború és az oligarchaellenes törvény alapján a médiavagyonra vonatkozó hat hónapos határidő miatt.

Az ukrán gazdaság legnagyobb magánbefektetője lévén többször is kijelentettem, hogy soha nem voltam, és nem is leszek oligarcha

– áll az ukrán nagyvállalkozó közleményében.

Miután Recep Tayyip Erdogan török elnök hétfőn telefonon sürgette a fekete-tengeri ukrán gabonaexportra vonatkozó orosz blokád feloldását, a Kreml azt közölte, hogy Vlagyimir Putyin orosz és török hivatali partnere a közeljövőben csúcstalálkozót tartanak – írja a Reuters.

A török állami tulajdonú Anadolu hírügynökség szerint Erdogan hétfőn azt mondta Putyinnak, hogy ideje az ENSZ elképzelése szerint cselekedni, vagyis tengeri folyosót kellene létrehozni az ukrán gabonaexport számára a Fekete-tengeren keresztül. A Kreml nem válaszolt a telefonhívásra vonatkozó további újságírói kérdésekre.

Törökország a háború kezdete óta igyekszik közvetíteni Oroszország és Ukrajna között, noha tényleges tárgyalások legutóbb március végén voltak Isztambulban a két ország képviselői között.

Ukrajna a világ egyik legnagyobb gabonatermelő országa, ám az orosz invázió miatt jelenleg nem tudja használni a tengeri kikötőit, amelyek korábban fő exportcsatornául szolgáltak számára. Ukrajna emiatt a korábban külföldre szállított gabonamennyiségnek idén csak körülbelül egyharmadát tudta exportálni.

Azt írja a CNN élő közvetítése, hogy az ukrán főügyészség szerint már hat halálos áldozata van a hétfői orosz rakétatámadásnak Harkivban. A sérültek száma a közlés szerint elérte a 31 főt.

Ukrán források szerint a harkivi áldozatok között van egy apa és tizenhét éves fia, akiknek a kocsiját közvetlen találat érte. A híradás szerint apa és fia épp úton volt, hogy átvegyék a fiú egyetemi felvételi papírjait.

Szintén az amerikai hírszolgáltató írta meg nemrég, hogy a Csasziv Jar-i lakóépületet ért támadás halálos áldozatainak száma már 29 fő. A támadás után kilenc embert élve találtak meg.

A Csasziv Jar-i támadás után Zelenszkij ismét azzal vádolta az oroszokat, hogy tudatosan vesznek célba civileket.

Vlagyimir Putyin orosz elnök aláírta azt a rendeletet, amely minden ukrán állampolgárra kiterjeszti az egyszerűsített orosz állampolgársági eljárást – derül ki a Kreml honlapján közzétett dokumentumból.

A jogszabály úgy rendelkezik, hogy „Ukrajna minden állampolgára” „jogosult legyen az Orosz Föderáció állampolgárságának felvételét kérni egyszerűsített módon”.

A TASZSZ orosz állami hírügynökség emlékeztet arra, hogy korábban az orosz állampolgárság megszerzésének egyszerűsített eljárása csak a kelet-ukrajnai Donyecki Népköztársaság (DPR) és Luhanszki Népköztársaság (LPR) szakadár területeinek lakosaira vonatkozott.

(Al Jazeera)

Hétfőn legalább három ember meghalt, és többen megsérültek – köztük gyerekek is – miután orosz támadás érte Harkivot. Erre alig néhány órával azután került sor, hogy a város ellen három rakétacsapást indítottak – írja a Reuters helyi közigazgatási forrásra hivatkozva.

Oleg Szinjehubov, a harkivi regionális közigazgatás vezetője a támadást „abszolút terrorizmusnak” minősítette. Közlése szerint a lövések több rakétaállásból származtak, és a támadások következtében kórházba kerültek 4 és 16 év közötti gyermekek is.

Csak polgári épületek – egy bevásárlóközpont és békés harkivi lakosok házai – kerültek oroszok tüz alá. Több lövedék magánházak udvarára csapódott be . Garázsok és autók is megsemmisültek, több tűz is keletkezett

– összegzett Szinjehubov a Telegramon.

Litvánia hétfőn kiterjesztette Oroszország balti exklávéja, Kalinyingrád felé irányuló kereskedelemre vonatkozó korlátozásokat, miután Moszkva ellen újabb, korábban már bejelentett európai uniós szankciók léptek hatályba.

A hétfő reggeltől tiltott további áruk közé tartozik a beton, a fa, az alkohol és az alkoholalapú ipari vegyi anyagok.

Oroszország pénteken figyelmeztette Litvániát és az Európai Uniót, hogy „kemény intézkedéseket” hozhat ellenük, ha az „elkövetkező napokban nem indul újra” egyes áruk tranzitja Kalinyingrádba és Kalinyingrádból.

Kalinyingrád a NATO és az Európai Unió tagállamaival, Litvániával és Lengyelországgal határos, és a legtöbb áru tekintetében a Litvánián keresztül vezető vasútra és közútra támaszkodik. A tengerparti területre június 17-e óta szárazföldön Oroszországból jóval kevesebb áru érkezik az ukrajnai háború miatt Moszkva ellen bevezetett uniós szankciók következtében.

Elsősorban a humanitárius vagy alapvető fontosságú kategóriába tartozó áruk, például az élelmiszerek, mentesülnek a szankciók alól. A Kalinyingrád elszigetelése körüli vita aggodalmakat kelt a nemzetközi közösségben az Oroszországgal szembeni súlyos konfrontáció lehetősége miatt, és próbára teszi Európa eltökéltségét is a szankciók érvényesítésében.

Uniós tisztviselők Németország támogatásával június végén kompromisszumos megoldást kerestek erre a helyzetre, de a Reuters szerint éppen Litvánia fogalmazott meg fenntartásokat azzal kapcsolatban, hogy engedményt tegyenek Moszkvának.

(MTI)

Újabb holttestet emeltek ki egy ötemeletes épület romjai alól Csasziv Jar városában, ezzel tizennyolcra emelkedett a szombati rakétatámadás halálos áldozatainak száma – közölte az ukrán állami katasztrófavédelmi szolgálat.

A hivatal azt is közölte, hogy hat embert sikerült kimenekíteni a romok alól, továbbá az összeomlott épület 137 tonnányi alkotóelemét szedték szét és távolították el. A mentők két romok alatt rekedt emberrel is felvették a kapcsolatot.

(Al Jazeera)

Az Egyesült Királyság védelmi minisztériuma szerint sem az ukránoknak, sem az oroszoknak nem sikerült területi nyereséget elérni Ukrajnában. A friss hírszerzési jelentés szerint:

• Július 10-e, vasárnap óta bombázzák az oroszok a Donbasz északi részét, de feltehetően komolyabb területi előnyökre nem tettek szert.
• Az ukrán erők továbbra is nyomást helyeznek az orosz védelmi vonalra az északkeleti Herszon régióban, azonban jelentős területeket nem sikerült nekik visszafoglalni.
• Az Ukrajnában bevetett orosz erők számára kockázatot jelentenek a hosszú szolgálati időszakaszok és az esetleges harci fáradtság is.

Az élénk harctéri jelenlétet mérséklő szünetek hiánya feltehetően az egyik legkárosabb a számos személyzeti probléma közül, amelyet az orosz védelmi minisztérium orvosolni próbál.

– olvasható a jelentésben.

Legalább 15 ember meghalt és több tucatnyian megsebesültek, miután szombaton orosz rakétatámadás ért egy ötemeletes lakóházat a kelet-ukrajnai Csasziv Jar városában. Az ukrán mentőszolgálatok két tucat embert, köztük egy gyermeket keresnek a romok között. A mentőknek hat embert már sikerült kiemelni a romok alól, és további három bajbajutottal már felvették a kapcsolatot.

Kijev szerint az épületet teherautóról indítható orosz Uragan rakéták találták el.

A 12 ezer fős Csasziv Jar 20 kilométerre, délkeletre fekszik Kramatorszk városától, amely a következő hetekben várhatóan a harcok középpontjába kerül majd.

(Guardian)

Ukrajna evakuálásra szólította fel a déli Herszon és Zaporizzsja lakosait, miután ellentámadást készül indítani a terület visszafoglalására. Herszon és Zaporizzsja területét február végén foglalták el az orosz csapatok a Krím-félsziget irányából. Az ukrán miniszterelnök-helyettese, Irina Verescsuk elmondta,

egyértelmű, hogy harcok és tüzérségi ágyúzások lesznek, ezért arra kérjük az embereket, hogy sürgősen evakuálják a várost.

Az ukrán védelmi miniszter, Olekszij Reznyikov a The Times-nak elmondta, Zelenszkij elnök arra utasította az ukrán hadsereget, hogy foglalja vissza a megszállt tengerparti területeket, amelyek létfontosságúak az ország gazdasága számára.

A miniszter közölte, hogy az elnök utasítást adott a katonai vezetőknek, hogy készítsenek terveket a terület visszafoglalására. A háború intenzitása miatt az ukrán hadsereg szovjet korabeli készletei gyorsan kimerültek, ezért nyugati fegyverek segítségével készülnek az ellentámadásra.

(Guardian)