Az ukrajnai háború értelmetlenné tette a G20-csúcsot

Oroszország pénteken megvétózta az ENSZ Biztonsági Tanácsában a Szíriának török területről, a damaszkuszi rendszer megkerülésével nyújtandó segélyezés egy évvel történő meghosszabbításáról szóló norvég-ír határozattervezetet. A segélyezésre vonatkozó engedély vasárnap jár le. A 2014 óta érvényben lévő, a szír-török határon fekvő Bab el-Haván keresztül érkező támogatással több mint 2,4 millió embernek nyújtanak segítséget a dzsihadisták, valamint a lázadók kezén lévő Idlíb tartományban.

A BT tizenöt tagja közül tizenhárom támogatta a javaslatot. Kína, ami a múltban gyakran csatlakozott az orosz vétóhoz, ezúttal tartózkodott, amit figyelemre méltónak tartottak a nyugati államok. „A tervezet fittyet hány Damaszkusz szuverenitására” – bírálta a javaslatot az orosz ENSZ-nagykövet helyettese. Dmitrij Polanszkij sajnálkozását fejezte ki a nyugatiak „makacssága miatt”, hogy újabb egy évre meg akarják hosszabbítani az engedélyt. Oroszország másik javaslatot nyújtott be, amelyben az engedély csak hat hónapra szólna.

Linda Thomas-Greenfield, az Egyesült Államok állandó ENSZ-képviselője bírálta Oroszország magatartását. Közölte, hogy egy Norvégia és Írország által benyújtott kompromisszumos szövegről van szó. Hat hónap nem elegendő a megfelelő segítség biztosításához a lakosság számára, mert egyértelmű ütemtervre van szükség, amely alapján tervezni lehet – mondta a diplomata.

A határozattervezetben hat hónapos hosszabbítás szerepelt 2023. január 10-ig, további hat hónapos hosszabbítással 2023. július 10-ig, ha a Biztonsági Tanács nem dönt másképpen. A kiterjesztés az ENSZ-főtitkár jelentése alapján történne. Az orosz javaslat szerint az engedélyt hat hónappal, 2023. január 10-ig hosszabbítanák meg, a további meghosszabbításhoz újabb határozatra lenne szükség. (MTI)

A világ legfejlettebb és legnagyobb fejlődő országai alkotta G20 országcsoport külügyminiszterei nem tudtak pénteken közös álláspont elfoglalni Oroszország ukrajnai háborúja, illetve annak globális hatásai kezelése kapcsán. A tanácskozást eleve kibillentette egyensúlyából több váratlan politikai fejlemény, így Boris Johnson brit miniszterelnök csütörtöki lemondása és az indonéziai Bali szigetén tartott konferenciától távol, Japánban Abe Sinzó volt kormányfő pénteken történt meggyilkolása.

Bizonytalan volt a konszenzus a Kína és Oroszország vezette Kelet, illetve az Egyesült Államok és Európa vezette Nyugat közötti szakadék miatt is. Nem készült közös fénykép és közös közleményt sem adtak ki, mint a korábbi években, és átütő volt a kesernyés hangulat, mindenekelőtt Oroszország és a nyugati résztvevők között.

Antony Blinken amerikai és Szergej Lavrov orosz külügyminiszter, akik először tartózkodtak közös helyiségben a háború kitörése óta, tudomást sem vettek egymásról. Retno Marsudi indonéz külügyminiszter felszólította a csoportot, amiben jelen volt Lavrov, Blinken, Vang Li kínai külügyminiszter és több európai kollégájuk, hogy győzzék le a bizalmatlanságot, mert a bolygó számos kihívással néz szembe a koronavírus-járványtól kezdve az ukrajnai háborúig:

A világ még nem tért magához a világjárványból, de máris újabb válsággal találta szemben magát: az ukrajnai háborúval, amelynek hatásai világszerte érezhetőek.

Hozzátette, a szegény és fejlődő országoknak kőolaj- és gabonahiánnyal kell szembenézniük, és a G20 feladata, hogy gyorsítsa a helyzet megoldását és a szabályokon alapuló világrend fennmaradását. A tanácskozás után azonban Marsudi semmilyen megállapodásról nem tudott beszámolni, csak annyit jegyzett meg, hogy „egyes országok elítélték a lerohanást”. (MTI)

Látogatást tett a dnyipropetrovszki régióban Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, és meglátogatta a fegyveres erők előretolt állásait – közölte pénteken az elnöki iroda sajtószolgálata.

A közlemény szerint az államfő beszélgetett a katonákkal és többüket kitüntette. Zelenszkij a Krivij Rih-i járásban egyeztetést tartott a helyi hatóságokkal a térség, illetve a csapatok helyzetéről. Az elnök szerint a városoknak a hadiállapot ellenére hatékonyan kell működniük, és gondoskodni kell arról, hogy teljes mértékben el legyenek látva élelmiszerekkel és gyógyszerekkel.

Olekszij Reznyikov védelmi miniszter egy online tartott ukrajnai konferencián kijelentette, hogy jelenleg körülbelül egymillió egyenruhás vesz részt Ukrajna védelmében. Kifejtette, hogy a mozgósítások nyomán jelenleg az ukrán hadseregben legfeljebb 700 ezren, a nemzeti gárdánál 90 ezren, a határőrségnél 60 ezren, a rendőrségnél pedig százezren teljesítenek szolgálatot. Arra buzdította a vállalkozásokat, hogy aktívan csatlakozzanak támogatásukhoz, és fektessenek be a védelmi ágazatba.

Reznyikov azt is elmondta, hogy a harci cselekmények miatt Ukrajna egyfajta gyakorlóterep lett, ahol új típusú fegyvereket és innovatív megoldásokat alkalmaznak.

Ez azt jelenti, hogy technológiai újításokra, innovatív megoldásokra, javaslatokra lesz itt kereslet.

– jegyezte meg.

Kiemelte, hogy a védelmi minisztérium korszerű NATO-fegyverek Ukrajnába szállításán dolgozik. Ezek tüzérségi rendszerek, páncélozott járművek, egyéb haditechnikai eszközök, amelyek mindegyike előbb-utóbb javításra és helyreállításra fog szorulni. “Ezért fontos, hogy hozzanak létre adatbázisokat a pótalkatrészekről, a berendezések különféle alkatrészeiről” – hangsúlyozta a miniszter.

Reznyikov beszédében három forgatókönyvet vázolt fel, amellyel szerinte véget érhet az ukrajnai háború. Az egyik nagyjából olyan lenne, mint Oroszország kivonulása volt Kijev és Csernyihiv megyékből, valamint a Kígyó-szigetről, azaz Moszkva jószándéka jeleként állítja be.

Úgy gondolom, hogy ez több láncra szakad majd. Először idén a február 24-e előtti állapothoz térünk vissza, majd a korábban megszállt donyecki, luhanszki területek és a Krím helyzetéről lesz szó, de nagyhatalmú partnereinkkel egy asztalnál.

– fejtegette a tárcavezető. Leszögezte, hogy újabb minszki megállapodás bizonyosan nem lesz, és Ukrajna nem fog kapitulálni.

Második lehetőség, hogy fokozatosan felőröljük az Oroszországi Föderáció fegyveres erőit, mert ez valójában az erőforrások háborúja. Több emberük van, területük, tankjuk, repülőgépük, de minden, amijük van, elavult, régi

– mutatott rá. A miniszter szavai szerint ez a lehetőség a győzelemre nem olyan gyors: év végéig vagy talán a jövő év elején következhet be.

A harmadik forgatókönyv drámaibb Oroszország számára, ez az Oroszországi Föderáció összeomlása

– jelentette ki Reznyikov. Szerinte Tatárföld, Baskírföld, az orosz Távol-Kelet és más területek saját szuverenitást követelhetnek.

Ezt biztosan látni fogjuk még életünk során, de ez egy kicsit hosszú történet.

– vélekedett a miniszter.

(MTI)

Oroszország megintette Litvániát és az Európai Uniót, hogy „durva intézkedéseket” fog foganatosítani, amennyiben nem engedik áruk szállítását a kalinyingrádi exklávéjába. Kalinyingrád körzetét Litvánia és Lengyelország veszi körbe, el van vágva Oroszországtól. Litvánia pedig a közös uniós szankciókra hivatkozva nem engedi Moszkvának, hogy a szankciók alá tartozó árukat Kalinyingrádba szállítson vasúton.

Maria Zaharova orosz külügyi szóvivő így fogalmazott:

Ha a helyzet nem stabilizálódik a következő napokban, akkor Oroszország durva lépéseket fog tenni Litvánia és az Európai Unió ellen.

Szerinte már így is túl sok ideje megoldatlan ez az ügy, tette hozzá. (Guardian)

Ratifikálta a német parlament Finnország és Svédország NATO-csatlakozását – írja a Guardian. Mind a 30 NATO-tagállam parlamentjének túl kell ezen esnie, mielőtt érvényessé válik a két észak-európai országra a katonai szervezet kölcsönös védelmi záradéka. A lap szerint akár egy évig is eltarthat a sok ratifikáció, de Stockholm és Helsinki már ez idő alatt is részt vehet a NATO tanácskozásain, valamint hozzáférhet hírszerzési adataihoz.

Svédország és Finnország az Ukrajna elleni orosz agresszió miatt adta fel sok-sok évre visszanyúló katonai semlegességét, és döntött a lakosság nagyarányú támogatása mellett a NATO-csatlakozásról. Oroszország kisebb fenyegetéseket tett, valamint elzárta a gáz- és áramexportot ezen államokba.

Oroszországban az év elejétől május végéig az olajtermelés 3,5 százalékkal nőtt, a gáztermelés ugyanakkor „csak elenyésző mértékben”, 2 százalékkal csökkent éves összevetésben – mondta Vlagyimir Putyin orosz elnök a kormánytagokkal az üzemanyag- és energiakomplexum helyzetéről folytatott megbeszélésen.

Az orosz elnök által ismertetett adatok szerint a júniusi olaj- és gázkondenzátum-termelés napi 10,7 millió hordó volt, 500 ezer hordóval felülmúlta a májusi termelést.

Putyin azt mondta, hogy ezt a stabil termelési szintet nagyrészt az ágazatnak nyújtott támogatással és a végrehajtott fejlesztésekkel, a technológiai függetlenség erősítésével és azáltal sikerült elérni, hogy az exportszállítmányok egy részét gyorsan máshova irányították át.

Az államfő szerint az orosz olajjal szembeni szankciók több kárt okoznak azoknak, akik azt bevezették, az embargó következményei katasztrofálisak lehetnek a globális energiapiacra.

Azt látjuk, hogy a Nyugat a kitermelés növelésére akar kényszeríteni más olajexportáló országot, de a globális energiapiac nagyon nyugodt, stabil, nem tűri ezt

– mondta.

(MTI)

Oroszország állandóan változtatja üzeneteit Ukrajnában indított háborújának terveiről, de Vlagyimir Putyin elnök nem tett le arról a szándékáról, hogy elfoglalja az egész országot – jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a CNN-nek adott interjújában, amiből az Ukrajinszka Pravda hírportál idézett pénteken. Így:

Folyamatosan szállták meg államunkat: először politikailag, aztán a Krím-félszigeten, majd a Donyec-medencében, utána egy teljes körű invázióban. Ez alapján Oroszország tervei között egyaránt szerepel a politikai vezetés megváltoztatása és egész Ukrajna megszállása. Teljesen biztosak vagyunk benne.

Kijelentette, hogy azért sem hisz Moszkvának, mert az állandóan változtatja a retorikáját.

Először azt mondták, hogy nincsenek a Krímben, aztán elismerték. Majd azt mondták, hogy nincsenek keleten, aztán elismerték. Azt is mondták, hogy csak gyakorlatokat tartanak Ukrajna határai közelében, és nem lesz invázió, de ez is másképp volt. Ezért nem hisszük, hogy a tervük csak Luhanszk vagy Donyeck régiókra terjed ki. Terveiket és térképeiket megtaláltuk lezuhant pilótáiknál és elfogott katonáiknál. Voltak foglyok, akik elmondták, azt a parancsot kapták, hogy 2-3 napon belül foglalják el Kijevet.

Szavai szerint Oroszországnak a Donyec-medencében több a tüzérségi fegyvere, több rakéta-sorozatvetője van, mint az ukrán hadseregnek. Több katonát is veszítenek, de Oroszországnak nem számít sem a technikai, sem az emberáldozat. Ukrajna éppen azért kér még több fegyvert partnereitől, hogy ellenállhasson. Délen az elnök szerint „kicsit könnyebb”, mert az ukrán fegyveres erők ellenőrzésük alatt tartják a helyzetet, sőt esetenként ellentámadást is végrehajtanak. Harkiv megye a keleti országrészben szintén majdnem teljesen felszabadult, bár az oroszok egyelőre ott hagyták csapataikat.

Zelenszkij szerint ha néhány körülmény megfelelően alakul, akkor a háború még az év vége előtt véget érhet. „Ha erősek vagyunk, (…) eljuthatunk arra a pontra, ahol Oroszországnak le kell ülnie a tárgyalóasztalhoz” – fejtette ki. Fontosnak nevezte azt is, hogy Moszkva lássa, a világ országai együtt állnak ki Ukrajna mellett. (MTI)

Vlagyimir Putyin csütörtökön azt közölte, hogy még csak most kezdték el a hadműveletüket Ukrajnában, majd hozzátette, hogy Oroszország lehetőségei annyira hatalmasak, hogy jelenleg csak kis részüket használják abban, amit ő különleges hadműveletnek nevez.

Az ukránok részéről Mihajlo Podoljak, Zelenszkij tanácsadója válaszolt, aki közölte, hogy

37 ezer halott orosz katona, a sebesültek teljes számával együtt 98-117 ezer ember. Tíz tábornok meghalt. 1605 tank, 405 repülőgép és helikopter semmisült meg. És az oroszok még el se kezdtek háborúzni? A Kreml talán Sztálin matematikájával gondolkodik egy húszmilliós veszteséggel járó háborún?

37000 dead Russian soldiers. Total sanitary losses of 98-117 thousand people. 10 generals were eliminated. 1605 tanks, 405 planes/helicopters were turned into scrap. Has Russia not started fighting yet? Is Kremlin considering war only by Stalin's mathematics – 20 million losses?

— Михайло Подоляк (@Podolyak_M) July 8, 2022

A térségbeli történéseket (erős oroszellenes éllel) követő Nexta Twitter-csatornájára felkerült egy videó, amin valami nagyon füstöl Donyeck városában (ami ugye a szeparatisták ellenőrzése alatt áll 2014 óta). Úgy tudni, a Topaz nevű gyár kapott találatot a Kujbisevszkij kerületben. A Topaz nagymúltú vállalat, jelenleg elektronikus hadviselési felszerelést gyárt, így gyanús, hogy az ukránok szánt szándékkal lőtték ki.

It is reported that the area of the Topaz plant in the Kuybyshevsky district of occupied #Donetsk was hit. pic.twitter.com/sUv3sRSbyy

— NEXTA (@nexta_tv) July 8, 2022

Idő előtt távozik Szergej Lavrov orosz külügyminiszter az indonéziai Balin rendezett, a világ legfejlettebb és legnagyobb feltörekvő gazdaságait tömörítő G20 csoport külügyminisztereinek találkozójáról, és kihagyja a péntekre tervezett üléseket, valamint a hivatalos vacsorát – erősítette meg az orosz külügyminisztérium.

Lavrov még kétoldalú megbeszéléseket folytat, utána szól a sajtóhoz és távozik

– közölte Marija Zaharova orosz külügyminisztériumi szóvivő újságírókkal. Lavrov pénteken elutasította a találkozón elhangzott, az ukrajnai háborúval kapcsolatos nyugati bírálatokat, „őrjöngőnek” minősítve őket, és korholta Oroszország ellenfeleit, amiért „elrontották a globális gazdasági kérdések megoldásának lehetőségét”.

Agresszorok, megszállók, (…) sok mindent hallottunk ma

– mondta Lavrov az újságíróknak. Szerinte a nyugatiak „szinte azonnal, amint átvették a szót a találkozón, az ukrajnai helyzettel kapcsolatban Oroszország fékevesztett bírálatába fogtak”. „A vita során a nyugati partnerek elkerülték a G20 mandátumának követését, nem foglalkoztak a világgazdaság kérdéseivel” – tette hozzá Lavrov.

Moszkva szerint a Nyugat kísérlete, hogy a modern idők legszigorúbb szankcióival elszigetelje, gazdasági háború meghirdetéséhez hasonlít, és Oroszország mostantól Kína, India és más, Nyugaton kívüli hatalmak felé fog fordulni. Szergej Lavrov nem volt jelen, amikor ukrán kollégája, Dmitro Kuleba – online – beszédet intézett a G20 csoport diplomáciai vezetőihez.

(MTI)

Szerhaj Haidai Luhanszk ukrajnai kormányzója szerint Szeverodonyeck a humanitárius katasztrófa szélén áll, nincsen víz-, gáz- és áramellátás, a várost pedig kifosztják az orosz csapatok.

Állítása szerint a lakások 80 százaléka megsemmisült vagy megsérült. Vannak, akik megpróbálnak visszatérni a cuccaikért, de egyre gyakrabban találnak üres lakást.

A városba belépve az oroszok először deportálták a helyi lakosság egy részét, elvették a lakáskulcsaikat, majd mindent elvittek. Teherautókkal mennek az épületekhez. Még a bútorokat  is elviszik

– írta a kormányzó.

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a G20-ak külügyminisztereivel folytatott mai találkozóját követően nyilatkozott újságíróknak. Elmondta, hogy Oroszország kész tárgyalni Ukrajnával és Törökországgal a gabonáról, de az nem világos, hogy mikor kerülhet sor ilyen tárgyalásokra.

Az orosz RIA hírügynökség Lavrov szavait így idézte:

Ha a nyugat nem tárgyalásokat akar, hanem Ukrajna győzelmét Oroszország felett a csatatéren, akkor valószínűleg egyszerűen nincs miről beszélni.

(The Guardian)

Indonézia az ukrajnai háború befejezésére szólított fel, miután az ázsiai ország vezeti a G20-ak külügyminisztereinek találkozóját Balin.

A találkozó megnyitóján Retno Marsudi indonéz külügyminiszter elmondta:

A mi felelősségünk, hogy előbb-utóbb véget vessünk a háborúnak, és a nézeteltéréseinket a tárgyalóasztalnál rendezzük, ne a csatatéren.

Azt mondta, hogy a világ éppen kilábal a Covid-19 világjárványból, amikor „már egy újabb válsággal – az ukrajnai háborúval” szembesült. A hatások pedig világszerte érezhetők. Hozzátette: mint mindig, most is a fejlődő és az alacsony jövedelmű országokat érinti a leginkább.

Ukrajna elnöke, Volodimir Zelenszkij kijelentette, hogy az ukrán zászló felvonása a Fekete-tengeren lévő Kígyó-szigeten annak a jele, hogy országát nem lehet megtörni – írja a Guardian. Csütörtök esti beszédében azt mondta, hogy a Kígyó-sziget visszafoglalására irányuló két hónapos hadművelet figyelmeztetés az orosz haderő számára.

Hadd lássa minden orosz kapitány hajón és repülőn az ukrán zászlót a Kígyószigeten, és tudják meg, hogy hazánk nem törik meg

– mondta az elnök.