Zelenszkij elnök szerint az oroszok már a harmadik atomerőmű felé haladnak

„Egyéb körülményekre” hivatkozva március 8-tól szinte az összes nemzetközi járatát törli az Aeroflot orosz állami légitársaság. Ez alól az egyedüli kivételt a fehéroroszországi viszonylatban közlekedő járatok és a belföldi járatok képezik.

Az Európai Unió tagállamai, Nagy-Britannia, az Egyesült Államok és Kanada már korábban kitiltották az orosz légitársaságokat a légtereikből, ezzel súlyosan korlátozva a rendelkezésre álló célállomások számát. Oroszország ezt hasonló ellenintézkedésekkel viszonozta.

A nemzetközi szankciók az orosz légitársaságot is sújtották, ami megnehezíti az Aeroflot és más orosz légitársaságok üzemszerű működését.

Pénteken a 24.hu írt arról, hogy az Európai Unióból kitiltott Aeroflot gépe szállt le délelőtt Budapesten. A hírre az Airportal és az Innovációs és Technológiai Minisztérium kommunikációs főosztálya is reagált, mondván, hogy a gép a tilalom szabályainak megfelelően, egyedi engedéllyel szállt le Budapesten, és érintette két másik EU-s tagállam, Lengyelország és Szlovákia légterét is.

Kapcsolódó

Egy orosz repülő, az EU-ból kitiltott Aeroflot gépe szállt le délelőtt Budapesten

Az orosz légitársaság Airbusa Fehéroroszországon, Lengyelországon és Szlovákián keresztül jött Ferihegyre.

A forint korábban elképzelhetetlennek tartott szintekre gyengült az euróval szemben

– írja elemzésében a Portfolio. A gazdasági portál szerint az immár másfél hete tartó orosz-ukrán háború nagyon megviselte a forintot, ám ennél is rosszabb hír, hogy még csak nem is látszik, hol lehet a folyamat vége. A cikk szerint amíg a háborús helyzetben nem áll be fordulat, addig még beszélni sem érdemes arról, mikor kezdhet talpra állni a magyar fizetőeszköz.

A portál emlékeztet arra, hogy a forint az euróval szemben már a háború kezdetén gynegült, hétfőn pedig már történelmi csúcsra is ért. Azóta pedig mintha nem lennének határok, egyre csak esik tovább. Szerintük a zuhanás mértéke a történtekkel együtt is meglepő volt, hiszen pénteken már 386 fölött jár az euró. A régióban egyébként a lengyel és a cseh valuta gyengülésének mértéke sincs messze a magyarétól, igaz, egyikük sem tudta megelőzni a forintot.

Erre ugyanis egyetlen valuta volt képes: az orosz rubel.

Az analízis arra jut: az utóbbi napok fejleményei alapján nem lehet kizárni, hogy elérjük majd a 400 forintos árfolyamot. 

A gép egy lakónegyedre zuhant, de azt egyelőre nem tudni, hogy voltak-e áldozatok. Az eset következtében négy épületben tűz keletkezett.

A hatóságok azt is közölték, hogy a helyi lakosságot evakuálták, miután három darab 500 kilogrammos bombát találtak.

A hatóságok közlése szerint összesen 17 ember vesztette életét Csernyihiv régióban szombaton 0 óra és reggel 8 óra között az ágyúzások következtében. További egy ember a tűz áldozata lett. A halottak számát független hírforrás nem erősítette meg.

A csernyihivi regionális közigazgatási hivatal szerint március 4-én nappal és március 5-én hajnalban is orosz repülőgépek bombázták szisztematikusan Csernyihivot – többnyire lakónegyedeket.

(CNN)

Több száz ember gyűlt össze a dél-ukrajnai Herszon városában, hogy tiltakozzanak a város orosz megszállása ellen. Miközben a tüntetők kivonultak az utcákra, a helyi média arról számolt be, hogy néhány fegyveres férfi lövéseket adott le a levegőbe, hogy feloszlassa a tömeget.

A tüntetésről Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter is megosztott egy videót, ebben százak helyett inkább ezrekről ír:

Herszon bátorsága inspirálja Ukrajnát és a világot! Békés ukránok ezrei tiltakoznak az orosz megszállás ellen, szemközt a felfegyverzett orosz katonákkal . Micsoda szellem! Arra biztatok mindenkit szerte a világon: fejezze ki támogatását a rettenthetetlen herszoni ukránok iránt!

– írja Twitter-posztjában a külügyminiszter.

Courageous Kherson inspires Ukraine and the world! Thousands of peaceful Ukrainians protest Russian occupation in front of armed Russian soldiers. What a spirit. I call on everyone around the globe: express your support for the fearless Ukrainians in Kherson! #CourageousKherson pic.twitter.com/olZoMs6ebm

— Dmytro Kuleba (@DmytroKuleba) March 5, 2022

(AlJazeera)

Az orosz védelmi minisztérium azt állítja, hogy senki sem használta azt a két humanitárius folyosót, amelyet szombaton alakítottak ki Mariupol és Volnovaha településeknél.

Emiatt a tárca szerint a felelősség az ukrán „nacionalistákat” terheli, akik megakadályozták, hogy a civilek elutazzanak – állította a RIA orosz hírügynökség.

Az oroszok – az ukránokkal szemben – azt állítják, hogy lőni kezdték őket, miközben a részleges fegyverszünet nyomán megnyitották a humanitárius folyosót. Korábban a mariupoli (ukrán) városvezetés viszont azt állította az osztrák Der Standard szerint, hogy Oroszország nem tartja be a tűzszünetet. Az ukrán hatóságok azt mondják, jelenleg is ellenőrzik, hogy orosz csapatok kihasználják-e a fegyverszünetet arra, hogy közelebb nyomuljanak Mariupolhoz.

Oroszország újabb pénzkiviteli korlátozást vezetett be, írta meg a Kommerszant című, oroszországban terjesztett országos napilap. Eszerint az orosz jegybank az alaábbiak szerint korlátozza a magánszemélyek külföldre történő pénzátutalását.

A felső határt 5000 dollárban határozzák meg, azaz legfeljebb ennyit küldhetnek az oroszok külföldre családtagjaiknak és rokonaiknak, derül ki a központi bank leveléből.

Az orosz hatóságok a nyugati szankciók bevezetése óta egy sor intézkedést hoztak a tőkekiáramlás megfékezése érdekében.

(AlJazeera)

Az orosz légitársaság, az Aeroflot március 8-ától leállítja minden külföldi járatát, Belarusz kivételével. Ezt a TASZSZ hírügynökség közölte. A moszkvai légügyi hatóság korábban azt javasolta a külföldön lízingelt (bérelt) repülőgépekkel rendelkező orosz légitársaságoknak, hogy az Oroszországból induló személyszállító és teherjárataikat március hatodikától függesszék fel. Az Oroszországba tartó járataikat pedig március 8-ától ajánlja szüneteltetni a moszkvai hatóság.

A brit védelmi miniszter szerint egy no-fly zóna Ukrajnának sem lenne jó, míg egy londoni parlamenti vezető nürnbergi per indítását javasolja Putyin és környezete ellen.

A brit alsóház külügyi bizottságának elnöke, a konzervatív Tom Tugendhat szerint a nürnbergi per mintájára egy nemzetközi bíróságnak kellene eljárnia Vlagyimir Putyin és környezete ellen. Ez egy lépéssel több lenne szerinte, mint az eddig bejelentett lépés, miszerint a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság vizsgálatot indított. Tugendhat a BBC4 rádióadónak nyilatkozott erről.

Amit most Ukrajnában látunk, az nem egyedi bűncselekmény, hanem összeesküvés

– tette hozzá a Der Standard szerint a brit honatya. Putyin Oroszországot egy olyan szerveződéssé változtatta, amelyik egyre inkább egy gengszterbandára vagy maffiastruktúrára emlékeztet – mondta.
A Der Standard a hír kapcsán megemlíti: a nürnbergi perekben a második világháború után állították nemzetközi katonai bíróság elé a náci háborús bűnösöket. A fő perben 24 vádlottból tizenkettőt ítéltek halálra.

Mindeközben megszólalt a brit védelmi miniszter, Ben Wallace is, akit a BBC honlapja idéz. Szerinte a no fly-zone, azaz a repüléstilalmi zóna (amit Zelenszkij ukrán elnök követel) inkább akadályozná Ukrajnát, nem pedig segítené.

Persze a brit miniszter arról is beszélt, ami feltehetően számára a legfontosabb, azaz hogy ez veszélyeztetné a NATO-szövetségeseket is. A repüléstilalmi zóna azzal fenyeget, hogy orosz repülőgépekkel közvetlen konfrontációba kerülhetnének a NATO gépei – jegyezte meg.

Wallace szerint ez azonban Ukrajnát is akadályozná abban, hogy megvédje magát. Szerinte ugyanis az oroszok eddig nem tudták működésképtelenné tenni az ukrán légvédelmet és légierőt. Az ukrán gépek és drónok azon néhány eszköz közé tartoznak, amelyekkel Kijev katonái távolról tudnak csapást mérni az orosz erőkre.

Wallace úgy véli: egy repüléstilalmi zóna mindkét félre vonatkozik, és ez akár „az oroszok előnyére is válhat”. Ők ugyanis továbbra is támadhatnák a városokat a nagy hatótávolságú tüzérségükkel és rakétáikkal.

Wallace ennek kapcsán hangsúlyozta, hogy az ukrán védelmi miniszterrel napi kapcsolatban áll, és ő nem kérte a repüléstilalmi zóna bevezetését. (Wallace szvaiból az következik, hogy a miniszter vagy Zelenszkij elnökkel ellentétes állásponton van, vagy egyelőre nem kérte az elnök az üzenet közvetlen közvetítésére.)

A hét végére elérheti a másfél miliót az orosz-ukrán háború miatt menekülők száma – közölte az ENSZ menekültügyi ügynökségének vezetője. Már most 1,3 milliónál tart a számláló.

Ez a leggyorsabban mélyülő menekültkrízis, amit a második világháború óta Európában láttunk

– mondta Filippo Grandi a Reutersnek adott telefonos interjújában. Grandi szerint az eddig elmenkültek többsége európai különböző pontjain élő barátokkal, családtagokkal van kapcsolatban. Ám a következő hullámok sokkal összetettebb kihívásokat jelenthetnek majd.

Oroszország egyes területeken nem tartja be a fegyverszünetet, amelyről közösen állapodtak meg, s ezzel meghiúsítja Mariupol frontváros civil lakosságának az evakuálását – mondta az ukrán elnöki tanácsadó, Olekszij Aresztovics szombaton az ukrán tévében. A hírről az osztrák Der Standard számolt be.

A mariupoli hatóságok is bejelentették: a tervezett evakuálást elhalasztották, mivel az orosz haderők, amelyek a várost körülvették, nem tartják be a megtárgyalt fegyverszünetet. A városi tanács felszólította a lakosságot, hogy térjen vissza az óvóhelyekre, és további információig várjon az evakuálásra.

A rubel leértékelődése és hiperinfláció fenyeget Oroszországban. A nyugati cégek kihasználhatják ugyan ezt egy német szakértő szerint, de válaszul orosz államosítási hullám jöhet.

Az osztrák Der Standard egy német közgazdászt idéz, aki drasztikus rubel-leértékelődésre számít. Michael Hüther szerint az orosz pénz értékvesztése viszont hiperinflációhoz vezethet a hatalmas területű országban. Hüther a munkaadókhoz közeli IW Köln, azaz a Német Gazdaság Intézete (Instituts der deutschen Wirtschaft Köln) igazgatója.

A hiperinfláció 50 százalékos vagy annál súlyosabb inflációt jelent a német közgazdászok értelmezése szerint – írja az osztrák Der Standard. „Hiperinfláció idején a pénz forgási sebessége állandóan nő, és ilyenkor mindenki a lehető leggyorsabban igyekszik árut vásárolni a pénzéért, hogy megelőzze a további áremelkedést” – idézi a lap a közgazdasági definíciót a német „bpb” lexikonból.

Hüther szerint az orosz hiperinfláció a nyugati országok számára előnyt is jelenthet. A krízis miatt bezuhanhat az orosz cégek részvényárfolyama.

A nyugati országok és vállalkozások a minimálisra süllyedő részvényárfolyamot kihasználva felvásárolhatják az orosz vállalatokat, és így a saját érdekeiket is jobban érvényesíthetik

– véli Hüther. Ugyanakkor szerinte ebben az esetben viszont az a veszély fenyeget, hogy Oroszország államosítja a felvásárolt vállalatokat.

A Der Standard híre nyomán azonban emlékeztetnünk kell arra, hogy a támadás első napjai után jelentősen zuhant ugyan az orosz cégek részvényárfolyama, de az orosz tőzsdét gyorsan bezárták.  Várhatóan csak a jövő héten nyit újra az értékpapírpiac. Egyes korábbi becslések szerint az orosz oligarchák az első napokban elkönyvelt árfolyamvesztesége 39 milliárd dollár lehetett.

Oroszországban mindazonáltal már így is több banknak a SWIFT nemzetközi fizetési rendszerről való lekapcsolása. A SWIFT (Society for Worldwide Interbank Financial Telecommunication) rendszer lehetővé teszi a gyors, határokon átnyúló fizetéseket, ráadásul Oroszország olaj- és gázexportja is a SWIFT-rendszerre támaszkodik.

Oroszországban számos nyugati pénzügyi szolgáltató is szüneteltetheti most a tevékenységét. Szombaton például a Paypal jelentette be, hogy felfüggeszti a működését az országban.

A Kreml szóvivője, Dmitrij Peszkov szombaton kijelentette: a Nyugat úgy viselkedik, mint a banditák.

Peszkov hozzátette: Oroszország azonban túl nagy ahhoz, hogy elszigeteljék, és a világ is sokkal nagyobb, mint az USA és Európa egymagában. Peszkov azt is megjegyezte: ha az USA az orosz energiahordozók exportjára szankciókat vetne ki, az felborítaná az „energiapiacokat”.

Lengyelországból importálhat március 6-ától gázt Ukrajna. Így a lengyel LNG (cseppfolyósított földgáz) terminálokra érkező energiahordozó is elérhet Ukrajnába. Erről az ukrán állami gázszállítási rendszert működtető cég vezetője beszélt szombaton. A két, gáztranzittal foglalkozó cég (a lengyel és az ukrán) garantált mennyiségben állapodott meg a hírek szerint. Ukrajna a Guardian szerint Európa egyik legnagyobb gázfelhasználója, 2015 óta nem importált orosz gázt, ezért Európában vásárolja az energiahordozót.

Önkéntesek és vészhelyzeti mentőegységek versenyeznek az idővel, hogy evakuálni tudják az Ukrajna délkeleti részén lévő Volnovaha lakosságát. Az eredetileg húszezres lakosságú települést több oldalról támadják egyes hírek szerint az oroszok, de a szombati átmeneti tűzszünet lehetőséget ad a polgári lakosság kimenekítésére a városból.

Volnovaha nincs messze a másik bekerített ukrán várostól, Mariupoltól, ahol szintén humanitárius okokból hirdettek tűzszünetet.

Az orosz védelmi minisztérium – a CNN szerint – most bejelentette, hogy szünetelteti Volnovaha térségében a bombázásokat, akárcsak Mariupol környékén. Az amerikai hírforrás szerint a városban gondok vannak a víz- és áramellátással, és igyekeznek a háború okozta romok közül minél több embert kimenteni. Ráadásul sokan fűtés nélkül maradtak Volnovahában. Az egyik önkéntes, Denisz Cucajev szerint az épületek romjai alatt is sok ember maradt. A CNN helyi lakosoktól azt az információt kapta, hogy a város jelentős részét lerombolták a harcokban, és szinte minden irányból támadások érték a települést, ahol sok a sebesült és a halott.

Erdogan török elnök vasárnap beszél majd Putyin orosz elnökkel az ukrajnai háborúról – mondta Ibrahim Kalin szóvivő a Reutersnek. Hozzátette: Törökország kész segíteni a krízis megoldásában.

Kalin Isztambulban azt mondta az újságíróknak, hogy Törökország kész otthont adni az Ukrajna és Oroszország közötti tárgyalásoknak, s egyúttal a harcok azonnali beszüntetésére szólította fel a feleket.

A nyíltan ukránpárti és időnként szélsőséges hangnemben az ukrán oldalt támogató, de orosz nyelvű ogyesszai (odesszai) hírforrás, a Dumskaya.net szerint meghalt az ukrán mesterlövészek egyik parancsnoka a gosztomeli (Kijev környéki) harcokban.

A „Kiborg” néven is ismert ejtőernyős-deszantos-mesterlövész, Valerij Csibinyejev az orosz erőkkel folytatott harcban esett el. Haláláról a róla szóló orosz Wikipedia-szócikk is ír. Az angol szócikk szerint őrnagyi rangot kapott, és a 79. légi deszant dandárparancsnoka volt halála előtt.

Csibinyejev az „Ukrajna Hőse” címet is viselte. A parancsnok haláláról „földije”, Alekszandr Sztaruh, zaparozsjei (ukránul: zaporizzsjai) kormányzó számolt be. (Zaporizzsja a napokban az ottani atomerőmű körüli harcokról lett ismert.)

A Dumskaya.net hangsúlyozza, hogy az ukrán védelmi minisztérium szerint az elmúlt két napban 50 orosz katonát „semmisítettek meg”, az oroszországi, uljanovszki 31. légi deszant dandár kötelékéből. Valerij Csibinyejev 2014 óta harcolt, már akkor részt vett a donyecki repülőtér körüli összecsapásokban. Testvére, Roman 2019.ben halt meg az azovi térségben zajló harcokban.

Török Gábor Facebook-oldalán azt elemzi röviden, hogy az orosz-ukrán háború miként írhatja át a magyar belpolitika forgatókönyveit. Azt írja, mindig vitatkozott azokkal, akik szerint egyik vagy másik politikai szereplő nem a győzelemre játszik. Eddig úgy vélte, a hatalmi helyzet annyival több lehetőséget kínál, hogy

még egy nehéz helyzetben is irracionális, ha valaki nem erre játszik, de…

Most ezt a korábbi véleményét némiképpen árnyalja a politikai elemző. Levezeti, a mostani helyzetben, milyen racionális okai lehetnek mégis annak, ha valaki nem akar nyerni. Belegondolt ugyanis abba, hogy az orosz-ukrán háború miatt mi várhat a választások után a magyar kormányra:

• beláthatatlan gazdasági következmények,
• kiszámíthatatlan nemzetközi helyzet.

Szerinte ráadásul politikai károkat okozhat akár a mostani, akár egy új politikai többségnek az, ha az elmúlt időszak jelentős állami költekezései után fájdalmas megszorításokra kényszerül. Ezért arra a következtetésre ju, hogy az idei választáson

talán az sem lenne meglepetés, ha ezúttal az ellenzékbe kerülés vagy ellenzékben maradás sem számítana annyira rossz forgatókönyvnek…

Több megállapodás is születni fog Oroszországgal a humanitárius folyosók létrehozásáról, hogy a frontvonalon lévő területekről evakuálhassák a civileket – nyilatkozta Anton Herascsenko, az ukrán belügyminisztérium tanácsadója a Reuters-nek.

„Biztosan lesz még ilyen megállapodás az összes többi területen” – mondta Herascsenko, utalva az ostromlott ukrán kikötőváros, Mariupol evakuálási tervére, ahonnan kilenc ezer civilt tervez kimenekíteni a városvezetés a mai napon.

A Budapesti Rendőr-főkapitányság és a társszervek 3203 menekültet fogadtak pénteken a fővárosi pályaudvarokon – közölte a főkapitányság szombaton a police.hu-n.

A menekültek között 517 gyerek volt. A legtöbben információt kértek, illetve egyénileg utaztak tovább, vagy rokonokhoz mentek. A rendőrök segítettek egy család egymástól elszakadt tagjainak is egymásra találni a Nyugati pályaudvaron – áll a közleményben.

A fővárosi és vidéki szálláshelyeken 82 ember, köztük 51 gyerek elhelyezését és utaztatását oldották meg a hatóságok.

(MTI)

A német közszolgálati média, a ZDF tévé értesülései szerint német önkéntes harcosok is vannak Ukrajnában. Bár Volodimir Zelenszkij ukrán elnök 16 ezer önkéntes érkezéséről beszélt korábban,  a ZDF úgy tudja, hogy több mint ezer külföldi harcol Ukrajnában. Közülük néhány német állampolgár – ezt a berlini belügyminisztérium adataira hivatkozva írja a közszolgálati adó internetes honlapja.  A tárca közölte: kisebb, tíz alatti számban ismert németek kiutazása Ukrajnába.

Úgy tudni, hogy ők az ukrán oldalon fognak majd fegyvert, legalábbis az ukrán oldalt fogják támogatni.

A német alkotmányvédelmi hivatal szerint vannak arra utaló jelek, hogy sikerült néhány (szintén tíznél kevesebb személyről van szó) „szélsőjobboldalinak” kiutaznia Ukrajnába. Ám az egyelőre nem biztos a német titkosszolgálatok szerint, hogy ezek a németek beleavatkoztak-e már a harcokba. A berlini belügy-, igazságügyi és külügyminisztérium közösen válaszolt az ZDF híradójának kérdésére, és ebből az derült ki, hogy álláspontjuk szerint azok a németek, akik hivatalosan belépnek az ukrán hadsereg kötelékébe, háború esetén csak akkor büntethetők, ha a nemzetközi jogot megsértik.

Az is kiderült egy korábbi, a Tagesspiegel által közölt hírből, hogy a német szövetségi kormány nem kívánja német állampolgárok harcba avatkozását megakadályozni – akár még az orosz oldalon sem! – viszont a szélsőjobboldalinak minősített személyek kiutazását szeretnék megakadályozni.

Mintha két külön ország, két külön miniszterelnökéről és külpolitikájáról készültek volna a reprezentatív felmérések.

Kapcsolódó

Háborús kutatások arról, mit/kit képvisel Orbán Viktor

A Nézőpont Intézetnél a magyarok, a Publicusnál Putyin érdekeit.

Az elmúlt 24 órában kevesebb orosz légi- és tűzcsapás volt, mint az előző napokban – áll a brit védelmi minisztérium rendszeres hírszerzési jelentésében. A britek egyúttal figyelmeztetnek, hogy az orosz fegyveres erők valószínűleg tovább nyomulnak a déli kikötőváros, Mikolajiv felé.

A hírszerzés szerint annak is van realitása, hogy egyes haderők megkerülik Mikolajivot, hogy egy másik kikötő, Odessza felé vegyék az irányt.

Ukrajna továbbra is tartja Harkivot, Csernyihivot és Mariupolt,

az északkeleti Szumi városából pedig utcai harcokról érkeztek jelentések. A védelmi minisztérium szerint nagy valószínűséggel mind a négy várost bekerítették az orosz erők.

Latest Defence Intelligence update on the situation in Ukraine – 05 March 2022

Find out more about the UK government's response: https://t.co/lxblo0LTY6…

🇺🇦 #StandWithUkraine 🇺🇦 pic.twitter.com/scyVonQwH9

— Ministry of Defence 🇬🇧 (@DefenceHQ) March 5, 2022

(BBC)

Mariupol nem az utcáiból és házaiból áll. Hanem a lakóiból.

– írta nyilatkozatában Vadim Bojcsenko Mariupol polgármester miután bejelentették, hogy humanitárius folyosót nyitnak az 500 ezres lélekszámú kikötővárosából.

A megszállók folyamatos, kíméletlen ágyúzása mellett nincs más választásunk, mint megadni a lakosoknak a lehetőséget, hogy biztonságosan elhagyják Mariupolt

– teszi hozzá Bojecsenko.

A lakosok délelőtt 11 órától délután 16 óráig hagyhatják el a települést, melyet napok óta folyamatosan lőnek az oroszok. A városban nincs víz, fűtés és áram, valamint az élelmiszerkészletek is fogytán vannak. Az alpolgármester korábban arról beszélt, hogy olyan heves tűzerő alatt áll a város, hogy a halottaikat sem tudják összeszedni az utcáról.

(BBC)

Olekszij Reznyikov ukrán védelmi miniszter elmondta, hogy 66 224 ukrán férfi tért vissza külföldről, hogy csatlakozzon az orosz invázió elleni harchoz.

Eddig több mint 66 ezer férfi tért vissza külföldről, hogy megvédjék hazájukat ettől a hordától. Ez 12 harcedzett és motivált dandár! Ukránok, legyőzhetetlenek vagyunk!

–  írta a Twitterén a miniszter.

66224. That's how many men returned from abroad at this moment to defend their Country from the horde. These are 12 more combat and motivated brigades 🇺🇦! Ukrainians, we are invincible! #FightLikeUkrainian

— Oleksii Reznikov (@oleksiireznikov) March 5, 2022

(Al Jazeera)